Podcastok - 24.hu - Hallgatás Online

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden nyilvánosságra hozta, hogy Magyarország is érdeklődik a 2036-os nyári olimpia és paralimpia megrendezése iránt. A Medián friss felmérése azt vizsgálta, mekkora ma egy budapesti olimpiai projekt támogatottsága. A stúdióban: Hann Endre

Ezekről a témákról beszélgetett Kereszty Éva orvossal, Filó Mihály jogásszal és Kovács József orvos-bioetikussal Bánszegi Rebeka.

A New York Times vezető filmkritikusa nem ír több filmkritikát, szerinte már elvesztette jelentőségét. A Star Wars, a Marvel és a többi filmes univerzum korában tényleg megszűnt az értelmes vita? A streaming miatt elvész a moziélmény? A Netflix algoritmus miatt nincs szükség már a kritikára? A 24.hu filmkritikusai vitatják meg a témát.

A halálból egyszer már visszatért, a dolgokhoz való közét aztán újra megkereső író gondolatainak folytatásával zárjuk a Nincs rá szó podcast első évadát.

Kanjo Nada a Budapest Hospice Ház pszichológusa. Hudák Delila ugyanott ápoló. Mindketten rengeteget vannak a betegekkel. Tóth Szabolcs, zeneszerző, szitárművész, a Belga és a Carbonfools zenekarok egykori alapító tagja pedig magát ösztönös kísérőnek tartja, aki már számos családtagja mellett csinálta végig segítőként az utolsó heteket. Kinek mi az indíttatása, hogy ezt a társadalmilag meg-, de anyagilag alábecsült hiányszakmát választotta?

A saját bevallása szerint egyszer már meghalt író iróniával varázstalanítja és súlyos mondatokkal teszi tapinthatóvá a halált podcastunkban.

Mit tehet egy szülő, ha a gyereke üvölt a fejfájástól, és azt kiabálja neki, hogy „anya, téged utállak a legjobban”? És milyen közhelyek miatt lehetetlen másokkal beszélni a gyermekhalálról?

Muszbek Katalin, a hazai hospice alapítója orvosok és hozzátartozók szerepeiről az élet végén.

Till Attila családjában generációk óta kísért a rák, emiatt elhagyta káros szenvedélyeit, hogy minél később találkozzon a halállal, amit az élet legnagyobb történésének tart. De hogy jön a humor a halálhoz?

Eutanáziáról, méltóságteljes pelenkázásról, a búcsúzó hozzátartozók és a haldokló között leosztott szerepekről és a gyász fajtáiról beszélgetünk a hospice ház pszichológusával, Biró Eszterrel.

Kell-e szégyellnie magát egy hozzátartozónak, hogy ha felszabadultságot érez szerette halálakor? Lehet-e vitatkozni egy végakarattal? Sokat látott hospice pszichológussal, Biró Eszterrel folytatjuk a Nincs rá szó podcastot. Az epizódban közreműködik Kovács Patrícia színművész.

Puzsér Róbert tőle szokatlan szordínós hangnemben beszél a környezetében látott halálokról, betegségekről, önvádról és félelmekről. Saját bevallása szerint elméletben jól modellezi a haldoklás és halál körüli dolgokat, de a gyakorlatban csődöt mond.

Hogyan tehető előre nyugodtabbá az élet utolsó időszaka? Hogyan oldható a halál tabuja? Csikós Dóra és fia, Merklik András több szerette halálát és búcsúját kellett, hogy végigkísérje – mostanra tudnak egyet s mást erről.

Feledy Péter megható nyíltsággal, melankóliával és humorral mesél meghatározó halálélményeiről, és arról, ahogyan megszakadt az a negyven év, amíg Monspart Sarolta a házastársa volt.

Egy hospice ház főorvosa a mindenáron gyógyításról, a nehéz kommunikációról, a kölcsönös hazudozásról és az eutanázia-turizmusról.

A Radnóti színházat vezető színésznő mesél a családról, ahol nem tabu a halál, és egy humorral átszőtt, pozitívba fordított, bensőséges búcsúról.

A négygyermekes Zsuzsát gyerekkora óta többször is megkísértette a halál, ötvenes éveiben, rákban halt meg. Az ő harcáról és elfogadásáról szól a Nincs rá szó következő epizódja, amelyben egy édesanyját gyászoló férfi is beszél utolsó közös időszakukról.

Mi megy végbe a szülőben, miután meghal a gyereke, és egyben marad-e aztán a család?

A rapper szülei elvesztéséről, a Covid-osztályon megélt félelméről és arról is beszél, hogy ő személy szerint egyáltalán nem akar az életbe belehalni.

Az élet végéről szóló podcastunkban a gyógyíthatatlan gyermekek elkíséréséről, felkészülésről, biztonságban megélt elmenetelről és a család gyászáról beszélünk egy, a területen dolgozó szakorvossal és gyerekápolóval. Az adást kísérő irodalmi részletek Ónodi Eszter hangján szólalnak meg.

Az első adásban Sváby András beszél a haláltudatáról és -élményeiről, szülei elvesztéséről. A búcsúzás fontosságáról, felkavaró és megnyugtató helyekről, valamint a legmeghatározóbb jelenetről az emberi méltóság kapcsán, amit valaha látott.

Új podcastsorozat december 17-étől a 24.hu-n orvosokkal, hospice szakemberekkel és ismert gyászolókkal elengedésről, búcsúról, gyászról: a halálról.

Az Ötkarikás szemek mai, utolsó kibeszélőjében rengeteg adat hangzott el az éremtáblázat és számos egyéb statisztika okán. Szó esett a programba bekerülő s onnan kihulló sportágakról, különös tekintettel a nézhetőségi igényekhez folyamatosan idomuló öttusára, melynek versenyét Párizsban mindössze másfél óra alatt lezavarják majd. Zárásként hangolódtunk a két hét múlva induló paralimpiára, meg kicsit a három év múlva nyitó következő olimpiára is. Dajka Balázst és Kálnoki Kis Attilát Nagy József kérdezte.

Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjében Bita Dánielt és Kálnoki Kis Attilát Nagy József kérdezte. Annak kapcsán, hogy férfi pólósaink megnyerték bronzmeccsüket, odáig jutottunk, hogy manapság női vízilabdát nézve is tövig rágjuk a körmeinket; majd azon lamentáltunk, mitől van, hogy miközben korábbi olimpiákról cikinek számított ezüsttel hazatérni, immár sportoló, újságíró és néző egyaránt tapsol a sima pontszerző helyeknek is. Zárásként maratonfutottunk, a negyvenkét kilométer egy gyönyörű és egy kevésbé gyönyörű pillanatából növesztettünk bölcsességeket; végül kocogtunk egyet a rendhagyó záróünnepség körül.

Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjében Dajka Balázst és Kele Jánost Nagy József kérdezte. Trambulinunk volt a női kajaknégyes aranya, a pólós csajok bronza, Muszukajev Iszmail ötödik s Marosi Ádám hatodik helye. A visszavonulással és az anyasággal tervező női sportolóink kapcsán felidéztük Kele kolléga bölcsességét, miszerint a foci, pontosabban a sport a világ legfontosabb nem fontos dolga; s arról is szó esett, mit együnk, ha olimpikonok akarunk lenni.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Kósz Zoltán olimpiai bajnok vízilabdakapussal és Kálnoki Kis Attilával, a 24. hu főmunkatársával Bruckner Gábor beszélgetett arról, hogy férfi pólósainknak miért nem sikerült legyőzniük az elődöntőben a görögöket, hogy Kovács Sarolta harmadik helye dacára az öttusalónak is négy lába van, de gyakran megbotlik, na meg, hogy az utolsó másodpercben miképpen rúgta álcsúcson japán ellenfelét a bronzérmes karatés, Hárspataki Gábor. Sőt elmerengünk azon, hogy van-e ideje fogat mosni az 50 km-t gyalogló atlétának, akinek hajnali fél 6-kor kezdődik a versenye.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázóval és Cseri Péterrel, a 24. hu szerkesztőjével Bruckner Gábor próbálta megfejteni a kajakos Tótka Sándor győzelmének titka mellett azt is, hogy párhuzamba hozható-e Kozák Danuta olimpiai teljesítménye Hosszú Katinkáéval. Szóba került persze Csipes Tamara és Rasovszky Kristóf ezüstje is, viszont nem született tudományos magyarázat arra, hogy a magyarok eddigi 15 érméből miért nyertek 13-at a férfiak.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Zsiga Gyulával, a kézilabda-szövetség utánpótlás-fejlesztési igazgatójával és Kálnoki Kis Attilával, a 24. hu főmunkatársával beszélgetett Bruckner Gábor a kézis lányok norvégok elleni, várakozás feletti helytállása mellett arról is, hogy a pólómedencében ma nagy játékossá lett a horvátoknak hét gólt lövő Manhercz Krisztián, na meg, hogy a Lőrincz családnak a keddi arany után szerdán ezüst jutott, és alighanem az övék a játékok legromantikusabb története.

Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjét a Lőrincz család aranyával és remélt aranyával kezdtük, szobrot faragtunk a Gyerekét Évtizeden Át Edzésre Hordó Szülő tiszteletére, majd az aranyos kajakos Kopasz Bálintnak, az ezüstös vitorlázó Berecz Zsombornak, valamint a hollandokat legyőzve négybe jutó női pólósainknak tapsoltunk. A finisben szó esett egy nullapontos toronyugró gyakorlatról, és arról is, vajon visszaengedhető-e versenyezni egy twistiesen átesett sportoló. Bita Dánielt és Kele Jánost Nagy József kérdezte.

Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjét a birkózó Lőrincz Tamás döntőbe kerülésével kezdtük, aztán női kéziseink előtt borultunk le, majd férfi pólósaink kapcsán jutottunk arra, hogy végül is (szinte) mindegy, ki jön szembe az elődöntőbe jutásért (a horvátok). Örvendeztünk egy rövidet a kajak-kenusok „bemelegítő” napja fölött, végül azon studíroztunk, hová vezet az, hogy immár transznemű sportolók is indulhatnak az olimpián. Dajka Balázst és Pető Pétert Nagy József kérdezte.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében dr. Lénárt Ágota pszichológussal, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetőjével és Bita Dániellel, a 24. hu főszerkesztő-helyettesével beszélget Bruckner Gábor a tokiói vasárnap magyar vonatkozású történéseiről, továbbá arról, hogy miért lépett vissza a versenyektől a világ első számú tornásznője, az amerikai Simone Biles, miért lehetett képes sorozatban három olimpiát nyerni Szilágyi Áron, hogy Milák Kristóf miért élte meg úgy a fürdőgatyája döntő előtti elveszítését, mintha elsodorta volna egy vonat, sőt még arról is, hogy egy igazi krokodil akkor képes a legnagyobbat csapni a farkával, amikor arra a leginkább szükség van.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében megtárgyaljuk, hogy Milák Kristóf Párizsban legyőzheti-e már Caeleb Dresselt, hogy vannak-e a korábbi nagyokhoz hasonlítható figurák a férfi pólóválogatottban, hogy a női kézilabda-válogatott miként juthat még tovább, na meg azt is, hogy mikor sérült meg Novak Djokovics válla. Bruckner Gábor beszélgetett a rádiós legendával, Török Lászlóval és Kálnoki Kis Attilával, a 24.hu sportrovatának főmunkatársával.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében szóba kerül Cseh László bejelentett és Turi György várható búcsúja az uszodától, megfejtjük, hogy Milák Kristóf nyerhet-e 100 pillangón is, és azt is, hogy miért hajíthatott kisebb szikladarabot a tokiói vízbe egy ezüstérmes amerikai sportoló. Bruckner Gábor beszélgetett Molnár Zoltánnal, a Magyar Edzők Társasága elnökével, és Dajka Balázzsal, a 24.hu sportrovatvezető-helyettesével.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében a női kézilabda-válogatott harmadik vereségéről, Cseh László egynapos karrierhosszabbításáról, Hosszú Katinka újabb várakozás alatti úszásáról, sőt még Alekoszról is szó esik, bár inkább ne esett volna... Bruckner Gábor beszélgetett a 245-szörös válogatott kézilabdázóval, Kökény Beatrixszel és Kálnoki Kis Attilával, a 24.hu főmunkatársával.

Az Ötkarikás szemek ötödik olimpiai kibeszélőjében szó esett az aranyérmet szerző Milák Kristóf csalódottságáról, a Hosszú Katinka márványszobrán esett karcolásról, Tóth Krisztián cselgáncsozó bronzkönnyeiről, a férfi kardcsapat különös harmadik helyezéséről, s arról, hogy a női pólósok legyőzték az elvileg világelső amerikaiakat. Az edukációs fél percben választ adtunk arra a tömegeket foglalkoztató kérdésre, hogy finn-e a Finndingi. A műsor végén Bita Dániel, Kele János, valamint az őket kérdező Nagy József arra jutott, hogy ad még egy esélyt a sportfogadásnak, s megteszik éremre a vitorlázó Berecz Zsombort.

Az Ötkarikás szemek negyedik olimpiai kibeszélőjében megállapítottuk, hogy Milák Kristóf úgy gyorsul, mint egy Ferrari, s hogy Kenderesi Tamás is úgy gyorsul, mint egy Ferrari. Beszéltünk arról, hogy Hosszú Katinka 200 vegyesen döntőbe verekedte magát, és igyekeztük értelmezni visszalépését 200 pillangón. Méltattuk a 19 éves Vas Kata Blanka negyedik helyét a hegyikerékpárosok versenyén, szomorkodtunk női kéziseink vereségén, örvendeztünk férfi pólósaink különös és kötelező győzelme felett. Az edukációs fél percben felelevenítettük, Oroszország helyett miért Orosz olimpiai csapat szerepel a játékokon. A főszerkesztő Pető Péter, a sportos Kálnoki Kis Attila, valamint az őket kérdező Nagy József fülbe harapással és fülbemászó dallamokkal zárt.

Az Ötkarikás szemek harmadik olimpiai kibeszélőjében a triatlonista Bicsák Bence bravúros hetedik helyéről, a kardozó és névnapos Márton Anna térdéről s negyedik helyéről, az úszó Milák Kristóf arcáról, Hosszú Katinka továbbjutásáról, valamint női pólósaink döntetlenjéről cseréltünk eszmét, sztorikat; sőt, az immár hagyományos edukációs fél percben felfedtük, mi az a parád s mi az a riposzt. A belpolos Bita Dánielt és a sportos Dajka Balázst Nagy József kérdezte.

Az Ötkarikás szemek második olimpiai kibeszélőjében Siklósi Gergely párbajtőrezüstjéről, Pupp Réka cselgáncsozó ötödik helyéről, az úszó Verrasztó Dávid negyedik és Hosszú Katinka ötödik helyezéséről, Péni István légpuskás pontszerzéséről, valamint két csapatunk, a női kézisek és a férfi pólósok egyaránt szűk vereségéről cseréltünk eszmét, sztorikat, és még némi szúró-vágó szabálymagyarázatba is belebonyolódtunk. A vendég Kálnoki Kis Attilát és a házigazda Nagy Józsefet annyira lenyűgözte a vívás, a szombati és a vasárnapi is, hogy még a dzsúdóban is asszót láttak.

Az Ötkarikás szemek első olimpiai kibeszélőjében Szilágyi Áron varázslatos triplájáról, a taekwondós tini, Salim Omar ötödik helyéről, Hosszú Katinka 400 m vegyes előfutamáról, és még arról is, hogy ki volt a gyorsabb Londonban: Gyurta a medencében, vagy néhai edzője, Széles Sándor a lépcsőkön. Bruckner Gábor a 24.hu munkatársaival, Dajka Balázzsal és Pető Péterrel beszélgetett.

Tokió expressz, avagy a 24.hu olimpiai kibeszélője hol Nagy Józseffel, hol Bruckner Gáborral.

Innen is látom, hogyan teszik tönkre a színházat, a filmet, a képzést, mindazt, ami a szakmámhoz tartozik – mondja Silló Sándor film-, televíziós és színházi rendező, aki hat éve él Izraelben. Jelenleg újságíróként dolgozik, de volt már más munkája is, például a jeruzsálemi zeneakadémián operaénekeseket tanított színészmesterségre. Úgy érzi, a feje magyar maradt, de ha felül a repülőre, egyre kevésbé tudja azt mondani, hogy hazajön. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Nagyon örülök annak, hogy a három gyerekem egy ilyen multikulturális környezetben nőhet fel – mondja Lászlóné Dr. Bercsényi Kinga rákkutató, aki 2010 óta él a családjával Londonban. Mint mondja, fő céljuk az „életteremtés”, és ma már legalább annyira otthon érzik magukat Angliában, mint Magyarországon. A hazatelepülésnek az is az egyik akadálya, hogy az visszalépést jelentene Kinga kutatói karrierjében. De Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódjából az is kiderül, mi az a MAKI.

Egyazon napon romlott el a tévénk és a hűtőnk, de nem volt annyi tartalékunk, hogy egyszerre vegyünk helyettük két újat, amit nagyon szégyelltem a két gyerekem előtt – eleveníti fel Kováts Katalin. Ez a pillanat kiemelt jelentőségű volt azon az úton, amely végül oda vezetett, hogy a négy diplomával rendelkező pedagógus faképnél hagyta az addig felépített életét, a családját, és 42 évesen nyitott egy vadonatúj fejezetet Hollandiában. Hogy ez mennyi nehézséggel és szépséggel járt, erről mesél Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának legújabb epizódjában.

Amíg nem volt munkám, a tévét néztem reggeltől estig, hogy figyeljem a hétköznapi olasz embereket – meséli Fekecs Krisztina, aki Modenában él. Már gyerekkorában arról álmodozott, hogy külföldön fog élni, de csak felnőtt fejjel költözött ki Olaszországba. Bár már az érkezésekor is tökéletesen beszélte a nyelvet, időbe telt, amíg magába szívta az olasz kultúrát. Kezdetben meglepte, hogy az olaszok mennyit sírnak, így a beilleszkedésének sikerét talán az jelzi a legjobban, hogy manapság már ő is könnyebben elérzékenyül. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Egy merőben más oktatási rendszerbe csöppentem bele, mint amihez idehaza hozzá voltam szokva – mondja Karig Luca, aki jelenleg ugyan Budapesten él, de korábban két nagyvárosban is hosszabb időt töltött: pénzügy és számvitelt, valamint pszichológiát is tanult Münchenben, illetve Londonban. Szakmai szempontok miatt olykor azért visszavágyik Angliába, és az is benne van a pakliban, hogy legalább időszakosan ismét odakint éljen és dolgozzon. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának legújabb epizódjában elsősorban a hazai és a brit felsőoktatás különbségeiről esik szó.

Ha már kialakítottad magadnak a kereteket, akkor nagyon jó Hollandiában élni, de az elején elég sok nehézséggel kell szembenézni – mondja Balogh Nóra, aki tíz évvel ezelőtt, még egyetemistaként került ki, és a közgazdász diplomája megszerzése után stratégiai elemzőként helyezkedett el Amszterdamban. Nem volt zökkenőmentes a beilleszkedése: főleg az esős időjárást és a kulturális különbségeket szokta meg nehezen. Akkor változott meg a helyzet, amikor megtanult hollandul. Ma már holland férje is van, és most ő tanul magyarul. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

„Sokszor szenvedek a honvágytól, jönnek-mennek a hullámhegyek és -völgyek” – meséli Blacker Orsolya, aki odahaza szingli anyukaként regisztrált egy közösségi médiás oldalra, amelynek segítségével megtalálta új párját, méghozzá Angliában. Négy éve költözött ki, angol férjével közösen három gyermeket nevelnek. Termeléstervezőként dolgozik egy helyi cégnél. Nem könnyű, mert menet közben kiderült, hogy képzettebb, mint a főnöke, ráadásul hallotta már a kollégáit arról beszélgetni, hogy túl sok kelet-európai él a szigeteken. És még káromkodni is tilos a munkahelyen, pedig néha jólesne. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Bálint Erika, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán a szerves kémia és technológia tanszék egyetemi adjunktusa, fő témája a zöld kémia, azaz a szerves kémiai reakciók gyorsabbá, hatékonyabbá és kevésbé környezetszennyezővé alakítása. A kutató egy tipikusan férfias szakmában kapja rendre az elismeréseket, közben saját tapasztalataiból tanulva igyekszik segíteni a kutatói pályára lépő lányokat, hogy családalapítás mellett is tudják folytatni a munkájukat.

Mivel is foglalkozik egy információs mindenevő? Hogyan álmodozhatott Kolumbusz Ferdinánd a 16. században az internetről? Valóban annyira veszélyes a cyber világ? Z. Karvalics Lászlóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatójával, a Szegedi Tudományegyetem tanárával beszélgettünk az egységes emberi tudásról, Vanuatu lakóiról, pandémiáról, illetve a gyűjtés szépségeiről.

Az első vonalban küzd az emberiségre veszélyt jelentő vírusok ellen a dzsungelben és csúcstechnológiás laboratóriumában: könnyebb a kórokozókat idejekorán megismerni, mint később kapkodni. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk. Vajon az emberiség képes lesz levonni a tanulságokat, vagy a természet fogja elintézni a maga módján, amiben viszont köszönet nem lesz?