Budapest Főváros Levéltára Podcast - Hallgatás Online

Mi történt azokkal a vagyontárgyakkal, amelyeket az 1956-os forradalom után külföldre távozók Magyarországon hagytak? Hogyan próbálhatták az itthon maradt hozzátartozók visszaszerezni a disszidensek lakását, ingóságait és egyéb javait? Miért húzódhatott el akár évekig is a vagyoni ügyek rendezése? Az 1957-ben megalkotott jogszabályok meghatározták a külföldre távozottak hátrahagyott vagyonának jogi sorsát, és azt is, milyen feltételekkel szerezhette meg azt az állam. A rendelkezések végrehajtása azonban számos adminisztratív nehézséggel járt. Az epizódban Borbély Anikó, Budapest Főváros Levéltárának levéltárosa a fővárosi tanácsi iratok segítségével mutatja be, hogyan zajlottak ezek az ügyintézési folyamatok. Megismerhetjük, milyen dokumentumokkal igyekeztek az állampolgárok igazolni vagyoni igényeiket, milyen akadályokba ütköztek az ügyintézés során, és hogyan próbálták a külföldre távozók, illetve itthon maradt hozzátartozóik rendezni a hátrahagyott vagyon sorsát. A levéltári források egy kevésbé ismert…

Hogyan ellenőrizte a szocialista állam az egyházak működését a fővárosban? Kik figyelték a lelkészek tevékenységét, a hitoktatásra való beiratkozásokat és az egyházi rendezvényeket? 1951-ben létrejött az Állami Egyházügyi Hivatal, amely az egyházak feletti állami ellenőrzés központi szerve lett. A felügyelet azonban nem állt meg az országos és fővárosi szintnél: a kerületi tanácsok is fontos szerepet kaptak az egyházi élet ellenőrzésében. Jelentéseket készítettek, nyilvántartásokat vezettek, jellemzéseket állítottak össze a lelkészekről és a hittantanárokról, valamint közreműködtek a hitoktatás adminisztrációjában. Az epizódban annak járunk utána, hogyan épült ki ez a többszintű ellenőrzési rendszer, kik végezték a mindennapi feladatokat, és miként változott a kerületi egyházügyi megbízottak szerepe az 1950-es és 1960-as években. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött levéltári források segítségével a kommunista diktatúra egyházpolitikájának kevésbé ismert, helyi működésébe nyerünk betekintést. Kovács Rudolf…

1950, Budapest. Egy gyógyításra szánt szérum. Súlyos megbetegedések és halálesetek. Majd megjelenik az ÁVH.A Bűnesetek a levéltár mélyéről első epizódjában az 1950-es szérumügy iratait nyitjuk ki.Hogyan kerülhetett tetanusztoxin a szamárköhögés kezelésére használt humán szérumba?Ki és milyen értelemben volt felelős a történtekért?Hogyan lett egy egészségügyi és laboratóriumi tragédiából politikai ügy és szabotázsper?Mit kezdhetünk ma azokkal a vallomásokkal, amelyek államvédelmi kihallgatások során születtek?Ebben a sorozatban történeti bűnügyeket és az azokhoz kapcsolódó kriminalisztikai, jogi és társadalmi kérdéseket dolgozzuk fel levéltári forrásokra építve, szakértők bevonásával.Nem egyszerűen újrameséljük az eseteket. Azt vizsgáljuk, mit tudunk biztosan, milyen forrásból tudjuk, hol mondanak ellent egymásnak a dokumentumok, és hol maradnak nyitott kérdések.Levéltári szakértő: Dr. Sarusi-Kiss Béla - főlevéltáros Vendég: Prof. Dr. Mészner Zsófia - gyermek infektológus, módszertani igazgató Műsorvezető:…

A 19. század közepéig a magyar testkultúrát elsősorban az arisztokrácia sportjai (vadászat, vívás, lovaglás), a kávéházi időtöltések (kártya, biliárd), valamint a népi játékok, például a méta jellemezték. Az 1860-as évektől a brit sportkultúra hatására új labdajátékok jelentek meg Magyarországon. A hagyományos magyar játékok mellett meghonosodott a krikett, a lawn-tenisz és a futball, amelynek szabályait kezdetben gyakran összekeverték a rögbiével. Az 1880-as és 1890-es években a sportegyesületek (MAC, BBTE, BTC) és az iskolák váltak a sportélet legfontosabb központjaivá. A labdarúgás intézményesülése 1897-ben, a BTC első nyilvános mérkőzésével vált véglegessé. Ezt követően a futball Magyarország legnépszerűbb labdajátékává nőtte ki magát, miközben a többi csapatsport fokozatosan háttérbe szorult. Pecsők László 1998 óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában, 2020 óta levéltáros munkakörben. Szakmai pályafutása során tapasztalatot szerzett a bírósági iratok, a terv- és térképtár, valamint a mikrofilmtár…

Magyarország 1950-es évekbeli levéltárügyét a szovjet mintára kialakított teljes körű központosítás határozta meg. A szakmai munka központi irányítása néhány előnye mellett – pl. a levéltári alapleltárak felvétele- inkább hátrányokkal járt. A tényleges munkafeladatok mellett megjelentek a központilag előírt szüntelen „termelési” értekezletek, a „Szabad Nép” félórák és a szocialista munkaversenyek. A szocialista munkaverseny fogalma a Szovjetunióból ered, a sztahanovista mozgalmakkal együtt. Eredeti terepe az ipar és a mezőgazdaság, ahol a teljesítmények összemérhetősége egyszerűbb és látványosabb volt. Ám az élet egyéb területei sem maradhattak ki a munkaversenyekből, így a levéltári terület sem. „Munkás, paraszt, értelmiség, munkaverseny lázában ég” – hangzott az egykorú szlogen. A levéltári területen mind a kollektív, mind a páros versenyeket fellelhetjük, mindezek mellett a jelentősebb állami ünnepekre és nagy „vezéreink” születésnapjára tett egyéni felajánlások sem maradhattak el. A levéltári területen a…

A II. világháború alatt Lengyelországban a német megszállók elleni ellenállás irányítását nagyrészt a korábbi ellenzéki pártok vették a kezükbe, amelyek erős kritikával illették a háború előtti, szerintük morálisan leszerepelt „szanációs rendszert” is. Ezek közül is kiemelkedett a Népi Párt, amely az 1930-as évtized második felében parlamenti jelenlét nélkül is jelentős befolyást tudott szerezni a falvakban való közösségépítéssel. A megszállás ideje alatt ezekre a közösségekre jól lehetett alapozni a civil és a fegyveres ellenállás szervezésénél egyaránt. A Népi Párt külön partizánhadsereget hozott létre Parasztzászlóaljak néven, együttműködve a Honi Hadsereggel, de jelezve, hogy társadalmi-politikai téren önálló célokat fogalmazott meg a jövőre vonatkozóan. Előadásom a Népi Párt és a Parasztzászlóaljak titokban terjesztett sajtójával foglalkozik, amelyből igen határozott elképzelések bontakoznak ki arról, hogyan működhetne egy háború utáni, újjáépített Lengyelország. Barta Tamás 1986-ban született…

A késő középkor és kora újkor gazdaságtörténetének egyik legizgalmasabb kérdése, miként fonódott össze a pénz, a politika és a hatalom. A Fugger család története erre kínál kivételes példát: az augsburgi kereskedő- és bankárdinasztia nemcsak Európa egyik leggazdagabb vállalkozásává vált, hanem uralkodók és egész országok sorsát is képes volt befolyásolni. A Magyar Királyság esetében különösen látványos ez a hatás, hiszen a Fuggerek a Thurzókkal közösen kiépített rézüzlet révén mélyen beágyazódtak a gazdasági és politikai rendszerbe. Budai jelenlétük, hitelezési tevékenységük és a királyi udvarhoz fűződő kapcsolataik révén nemcsak kereskedelmi szereplők voltak, hanem a korszak pénzügyi infrastruktúrájának kulcsszereplői is. Ez az epizód arra világít rá, hogyan vette ki részét egy korai globális kereskedőcsalád a magyarországi rézbányák működtetéséből és miként befolyásolta tevékenységével a korabeli magyarországi eseményeket. Kenyeres István 1972-ben született Budapesten. A Szinnyei Merse Pál Gimnáziumban…

Az első világháború utáni átmeneti időszak kedvezett a pénzhamisításoknak. Szinte hamisítási hullám söpört végig Európán. A nyerészkedési célú illegális pénzkészítés mellett megjelentek a politikai, hazafias indíttatású, sőt Magyarország esetében mindezek az legfelső kormánykörök tudtával, beleegyezésével, sőt támogatásával végzett akciók voltak. Az 1920-as évek egyik legnagyobb nemzetközi botrányává dagadt frankhamisítás főpróbájának is tartják a néhány évvel korábbi csehszlovák korona hamisítást. A valuta a nem hivatalos szokol elnevezést a hátoldalon látható két sólyomról kapta. Magyar irredenta körök szervezték meg a fiatal csehszlovák állam első papírpénzei közül az 500 korona címlet hamisítását. A művelettel nem kisebb célt tűztek ki, mint a hamisítványok terítésével megingatni, és aláásni a fiatal Csehszlovák állam pénzügyeit, gazdaságát. A szervezés élén dr. Mészáros Gyula turkológus, néprajzkutató, egyetemi tanár állt. A kudarccal végződő akció messze túlmutatott egy pénzhamisítási ügyön. A…

Ybl Miklós (1814–1891) Nemzeti Lovardája 1858. január 7-én nagy érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a Nemzeti Múzeum mögött. Bár az építkezés csak fél évig tartott, az építési szándéktól a megvalósításig hosszú út vezetett. A lovardák a sporthoz, a társas együttléthez, de még a 19. század eleji szórakoztatás egy sajátos formájához, a cirkuszokhoz is kapcsolódtak. Ybl Miklós és Pollack Ágoston (1810–1872) 1841-ben nagy reményekkel Építészeti Intézet néven közös vállalkozást indítottak, melynek legismertebb eredménye az ikervári Batthyány-kastély. 1848 őszén Pollack Ágoston céhes építőmester két közösség megbízásából lovardatervet készített. Az elsőt az 1841-ben alakult Nemzeti Lovagda Társaságnak a Lipótvárosba – mely a telek tisztázatlan jogi helyzete miatt papíron maradt –, míg a másikat a Lövölde térre a Nemzetőri Lovagda Rt. részére. A lövöldével szemközti épület tervezésében ismét találkozott a két építész tevékenysége. A szabadságharc eseményei miatt ez a lovarda sem valósulhatott meg, de a…

A városegyesítést követően a főváros egészségügye terén – a növekvő lakosság igényeire reagálva – jelentős változások történtek. Az egyetemi klinikák mellett elenyésző számú állandó, városi fenntartású kórház működött. Erre a helyzetre reagálva a főváros átfogó fejlesztésekbe kezdett, Gebhardt Lajosnak, a Szent Rókus Kórház igazgatójának terve alapján, aminek köszönhetően a következő évtizedekben számos új intézményt létesítettek, nagyban növelve a rendelkezésre álló ágyszámot. Ezekben a kórházakban hosszabb-rövidebb ideig a korszak legkiválóbb orvosai tevékenykedtek, megalapozva a színvonalas ellátást, egyúttal pedig, oktatói és tudományos tevékenységük révén, a megelőző, diagnosztikus és gyógyító orvostudomány fejlődését is nagyban előmozdították. Orvosok elismerése, háborús időszakokat és nagyobb járványokat leszámítva, viszonylag ritkának számított a korszakban, akkor is leginkább címek adományozására korlátozódott. Ennek ellenére több olyan család is kitűnt a korszakban, ahol különféle érdemrendek…

A beszélgetésben Sorg Antal kőművesmester, egy 19. század végi self made man életútjának első szakasza rajzolódik ki, családtörténetén keresztül. A fejlődési folyamatot, melynek során egy korán félárvaságra jutott fiatalember az I. világháborút követő évekre jelentős építőipari céget hozott létre. Ez a nagy múltú és épületein keresztül ma is köztünk élő építőipari cég névadójának korai munkásságát is beszámítva több mint fél évszázadig működött. A Sorgok letették névjegyüket a főváros és a vidék épített kultúrájában is, meghatározók épített örökségünk vonatkozásában. Számtalan kisebb építési munkától kezdve (pl. kerítés, kamra, gázvezeték) villák, lakóházak, bérpaloták százainak kivitelezését bonyolították, még ha a tervezésben nem is mindig vettek részt. A paletta azonban nem szokványos, mert ipari üzemek és gyárak, nagy állami beruházások és katonai objektumok, fejlesztések is szerepeltek a repertoáron. Fehér Csaba a hatvani Bajza József Gimnáziumban érettségizett 1987-ben. Az ELTE BTK történelem szakát…

A Rajna-vidékről származó Mosel család a török kiűzése utáni Pest városának egyik legjelentősebb tisztviselőfamíliájává vált: ritkaságszámba menő módon egymást követő három generációjuk is a városi hivatali elitben maradt. A dinasztia alapítója, Johann Anton Mosel, Pest első szindikusaként jelentős szerepet játszott a szabad királyi városi privilégiumok visszaszerzésében. Fia, Joseph hosszú hivatali pályája során tanácsosként, majd – 1773-ban – a város első polgármestereként szolgálta Pestet. Unokája, ifjabb Joseph a század végére a városi főügyészi tisztségig emelkedett. A beszélgetés a Mosel család példáján keresztül esettanulmányként enged betekintést a városvezető elit legjellegzetesebb csoportja, a belső tanácsban meghatározó szerepet játszó tisztviselő–értelmiségi családok társadalomtörténetébe. A hivatali karrierek vizsgálatán túl szó esik a vagyoni viszonyok alakulásáról és a családi kapcsolatrendszer sajátosságairól is. Mindez – más pesti tisztviselőcsaládokkal való összehasonlításban –…

Elfalazott iratokból feltáruló lakáshelyzet Budapesten 1944 nyarán-őszén 2024 tavaszán egy Kossuth téri lakásban elfalazott iratokra bukkantak; ugyanabban a házban, amelyben egy másik lakás falaiból 2015-ben nagy mennyiségű, 1944-ben keletkezett lakásadatszolgáltatási ív került elő. A legutóbb napvilágra került iratlelet a Budapest és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosa mindeddig megsemmisültnek hitt iratanyagát tartalmazza. Ez a hivatal irányította 1944. július–december között a főváros területén a lakásgazdálkodást, azaz a megüresedett lakások igénybevételét és kiutalását, mindenekelőtt a budapesti zsidóság csillagos házakba költöztetésével és a bombatámadások következtében kialakult lakáshelyzetet. A beszélgetés a budapesti háborús lakáshelyzet és a Kormánybiztosság tevékenységének bemutatásán túl elsősorban a lakáskiutalási kérvényekből kiolvasható emberi sorosokra koncentrál. Jakab Réka 2001-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem, muzeológia és levéltár szakon. Doktori fokozatát 2013-ban…

A Kárpát-medence vadban, halban bővelkedő földje a hazai keresletet messze meghaladóan volt képes élelmiszert biztosítani Európa más vidékei számára is – a beszélgetésben ezek sokféleségéből ezúttal a hústermelésre helyezzük a fókuszt, kiemelve a marha- és sertés tenyésztés, valamint az édesvízi halászat fontosságát, a gyakran kiemelkedő haszonnal járó távolsági élőállat- és halkereskedelem szerepét a 15. századtól napjainkig. Szó lesz ezen „üzletágak” sajátosságairól, a földrajzi jellemzőkről, a történelem során felmerült számos akadályról, majd a megváltozott politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokról, amelyek minden korban befolyásolták és alakították a magyar hústermelést és -kereskedelmet. Herédi Attila 2009-óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában. Munkahelyi feladatai közé tartozik az I. főosztályon a budai levéltár anyagának kezelése, feldolgozása, de ezen kívül sokat foglalkozik a Tervtár iratanyagaival, illetve a Kutatóteremben is gyakran van szolgálatban. Tudományos érdeklődési körébe…

A rendszerváltás évei Magyarországon a pártpolitikai mozgástér kibővülése mellett, illetve azzal párhuzamosan, a civil szervezetek: egyesületek és alapítványok önmagára találását, sodró lendületű reneszánszát is magukkal hozták. A szóban forgó civil, más néven, s kissé más jelentéskolorittal: nonprofit szektor a többi posztszocialista országtól eltérő utat járt be hazánkban. A rendelkezésre álló szakirodalom, a téma kapcsán felvett történeti interjúk, s nem utolsósorban a CivilArchiv Projekt nyolc esztendős működése során Budapest Főváros Levéltárának állományába gyarapított iratanyagban is tükröződő, sajátos, ezen belül fővárosiként még ezen belül is további jellegzetességeket mutató civil identitás-jelenség vizsgálata alapkutatásként arra hivatott, hogy az általa elkezdett feltáró munka a fővárosi civil mozgalom egyes szereplőinek mélyreható vizsgálataként folytatódhasson. Györgyi Csaba 1991 őszén kezdett dolgozni levéltári kezelőként a Fejér Megyei Levéltárban. A történelem, majd a hittanár szak…

A romák társadalmi integrációjának egyik alapját az oktatásba minél nagyobb számban történő bevonásuk jelentette. Az alapszintű színterek, mint az óvoda és általános iskola jelentette (volna) a siker zálogát. Az 1970-es években bekövetkező szemléletváltás eredményeképpen, különböző módszerek és megközelítések révén nőtt a roma gyerekek aránya a fővárosi óvodai rendszerben. Ugyanakkor, a nehézséget elsősorban a továbbra is fennálló problémák, illetve az iskolai integráció megvalósítása jelentette. Sorozatunk negyedik adásában Szabó Róbert kutatóval beszélgetünk. A kutatás megvalósítását a Budapest Főváros Levéltára A budapesti romák története ösztöndíjpályázat támogatta. Szerkesztő: Ternovácz Bálint Hangmérnök: Holozsai Ádám

Az 1956-ban disszidált személyek vagyoni jogi rendezésével kapcsolatos kutatások a rendszerváltást követően nagy számban történtek, és a KSH 1990-ben a Statisztikai Szemlében is kiadott egy felmérést a hazai (benne a budapesti) külföldre távozottakra vonatkozóan, de az anyag csupán az osztrák és jugoszláv jelentésekre, illetve a hazai kijelentőlapokra támaszkodik. Az 1956. október 23-i forradalmi események után külföldre távozottak (disszidensek) vagyoni jogi helyzetének tisztázásáról két jelentősebb jogszabály rendelkezett. Az 1957. évi 32. számú törvényerejű rendelet többek között a disszidens hátrahagyott vagyoni tulajdonjog megszerzését, illetve a külföldre távozott személlyel szembeni vagyoni igényeket szabályozta. A külföldre távozott személy vagyontárgyai automatikusan az államra szálltak abban az esetben, ha azokra jogosult személy nem volt, ha a jogosultak az igényüket határidőn belül nem jelentették, illetve a vagyontárgyak tulajdonjogáról lemondtak. Az 1/1957. (VI. 2.) P. M.-I. M. számú együttes…

Verő-Valló Judit kutatásának fókuszában a VIII. kerületi Dankó utca, többségében cigány lakosságának társadalomtörténeti vizsgálata áll. Kik és milyen körülmények között éltek, nagyon kis helyre összezsúfolva az az 1920-as, '30-as években az utcában? Milyen lakások álltak a korszakban a lakók rendelkezésére? Egyáltalán hogyan kapta az utca a nevét Dankó Pistáról? Hogyan jelenik meg a cigányság a forrásokban? Beszélgetésünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Szerkesztő: Ternovácz Bálint Hangmérnök: Holozsai Ádám

Budapest Főváros Levéltára 2020 óta letétben őrzi Medgyaszay István építész, tanár, szakíró szenzációs terv-, irat- és fotóhagyatékát. A feldolgozás során izgalmasnál izgalmasabb források kerülnek elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a XX. század egyik legegyedibb életművének újrafelfedezésére. Medgyaszay 1911-ben többedmagával utazott Egyiptomba majd Szudánba vadászati céllal, és kis híján az életébe került ez a kaland. Naplóját levéltárunk 2025-ben kiadvány formájában közli, Kún Emese szerkesztésében. Kún Emese művészettörténész, 2018 óta dolgozik a BFL-ben. A tervtári és műemléki iratanyag referense, kutatószolgálati és tudományos munkát egyaránt végez. Medgyaszay István hagyatékának feldolgozását az építész örököseinek, és később a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának köszönhetően 2017-2018-ban kezdte. A páratlan emlékanyag rendezése, restaurálása és digitalizálása 2020 óta a levéltár kiemelt projektjei közé tartozik. Ennek eredménye mára egy közel 14 000 fájlból álló digitális gyűjtemény. A…

Sorozatunk második adásában Óbuda (Budapest III. kerülete) cigánytelepeinek az államszocializmus-kori felszámolásáról beszélgetünk György Eszterrel, az ELTE adjunktusával. Hogyan zajlottak ezek a telepfelszámolások a '70-es és '80-as években? Mi történt azokkal a közösségekkel, amelyek ezekben a város széli telepeken éltek? És hogyan alakult a sorsa például a Bécsi úti Általános Iskola egykori cigány osztálya tanulóinak? A témát levéltári források, korabeli újságcikkek és személyes visszaemlékezések segítségével járjuk körül – szó lesz várospolitikáról, kirekesztésről és a beilleszkedés útjairól is. Szerkesztő: Ternovácz Bálint Hangmérnök: Holozsai Ádám

Budapest Főváros Levéltára podcastcsatornája új sorozatának első adásában Hermann István, a BFL főigazgató-helyettese bemutatja a romatörténeti kutatói ösztöndíjat, valamint a jelen epizóddal induló új sorozatot. Az első beszélgetésben Andor Anna Klára ösztöndíjas kutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol éltek Budapesten a muzsikus cigányok, milyen helyszínekhez köthető tevékenységük (kávéházak, mulatók), és mik azok a terek (közterek, utcák), amelyek kiemelkedően fontosak ennek a hagyománynak a megismeréséhez. Emellett kitér arra, hogy milyen reprezentációi vannak a városi térben ennek a zenei örökségnek, és hogyan születtek, kik vettek részt ezek megalkotásában. Szerkesztő: Ternovácz Bálint Hangmérnök: Holozsai Ádám

Budapest Székesfőváros Levéltára más közintézményhez hasonlóan menekítési tervet dolgozott ki arra az estre, ha a harcok a fővárost fenyegetnék. Legértékesebb iratai biztonságos őrzésére megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal. A Városházáról 1943. május 31-én a veszprémi sziklabunkerbe szállítottak öt iratokkal teli ládát. A levéltári iratok 1944 decemberében a bank aranykészletével és más intézmények legértékesebb tárgyaival, műkincseivel az ún. aranyvonattal nyugatra, Spital am Pyhrnbe kerültek. A háború után ezek az értékek sértetlenül, ám nem mindennapi úton jutottak vissza Magyarországra: beszélgetésünkben ezt az utat járjuk végig. Garami Erika az ELTE történelem–angol szakán végzett. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye, majd a Postamúzeum muzeológusa. Doktori értekezését „Kossuth Lajos londoni bankókibocsátása és pere (1860–61)” címmel védte meg. A BFL-ben 2016 júliusa óta dolgozik, ahol az első években a Topotéka gondozása volt a fő feladata. Kezdettől fogva a…

Az 1848–49-es szabadságharcban az Egressy családnak egyidejűleg három férfi tagja is a hazáért küzdött: Egressy Gábor (1808–1863) a korszak közismert színésze, nemzetőr volt, kormánybiztos majd vezérkapitány, Egressy Ákos (1832–1914), Gábor fia, későbbi színész, színigazgató, hadnagyi rangig jutva harcolta végig a szabadságharcot és Egressy Béni (1814-1851), a Szózat megzenésítője a 14. honvédzászlóaljnál szintén hadnagyi rangig jutott. Egressy Bénivel kapcsolatosan viszonylag gazdag szakirodalom áll rendelkezésünkre, viszont ezek döntő többségükben nem hadtörténeti munkák, ebből kifolyólag a szabadságharcban betöltött szerepét csak vázlatosan, említés szintjén mutatják be. Pedig a Szózat zeneszerzője hónapokon át szolgált a honvédseregben, a téli hadjárat során szerzett tapasztalatait folyóiratban is megjelenítette, megsebesült Kápolnánál, végül pedig Komárom védőjeként tette le a fegyvert. Komáromi szolgálata alatt részt vett a helyi hadilap szerkesztésében, katonazenekart szervezett és itt született meg a…

A pesti Natorp-Macher-cég a 18. század végén Magyarország legjelentősebb nagykereskedelmi vállalata volt, fő területe a gyarmat- és vegyi árukereskedelem volt. A Natorp-Macher cég fennmaradt iratanyaga töredékessége ellenére is egyedülálló, Magyarország tekintetében és európai viszonylatban is figyelemreméltó adatokat tartalmaz. A beszélgetésben a Budapest Főváros Levéltárában őrzött, 1780-as évekbeli üzleti könyvek alapján kerül bemutatásra a cég európai távolsági kereskedelemben játszott szerepe, üzletfelei, a behozott áruk típusai és a kereskedelmi tevékenységük adatai. Kenyeres István 1972-ben született Budapesten. A Szinnyei Merse Pál Gimnáziumban érettségizett. 1996-ban történelem, 1997-ben pedig levéltáros egyetemi diplomát szerzett, doktori disszertációját 2003-ban védte meg. Főbb kutatási területe a kora újkori gazdaságtörténet. 1990–1991-ben Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott, 1994-ben került Budapest Főváros Levéltárába, mint levéltári kezelő. 2013 óta a BFL főigazgatója. Több folyóirat és…

A középkori Magyar Királyság 1180 után kezdte kiterjeszteni hatalmát a Balkán észak-nyugati területeire. Ezen, többségében a görög rítusú egyházhoz tartozó szlávok lakta vidéken hatalma megszilárdításához a 13. században a latin rítusú egyházra próbált támaszkodni a szerémi, a boszniai és a nándorfehérvári missziós püspökségeken keresztül. Ternovácz Bálint 1990-ben született az egykori Jugoszláviában, Újvidéken. Az újvidéki Svetozar Marković Gimnáziumban érettségizett 2009-ben. 2014-ben végezte el a levéltár mesterszak közép- és kora újkori szakirányát. Doktori disszertációját 2020-ban védte meg. Kutatási területe a Nyugat-Balkán és a Magyar Királyság kapcsolata a középkorban. 2016 és 2023 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársaként kutatott, 2019 és 2024 között az Eötvös Collegium műhelyvezető-helyettese volt. 2015-től három évig a Jezsuita Levéltárban dolgozott, 2017 óta Budapest Főváros Levéltára V. Főosztályának munkatársa. Szerkesztő: Györgyi Csaba Hangmérnök: Holozsai Ádám

1795-ben a lengyel állam hosszú időre eltűnt Európa térképéről, azonban a XIX. század folyamán több kísérlet történt újbóli létrehozására, a felosztó hatalmaktól (az Orosz, Birodalomtól, a Porosz Királyságtól és a Habsburg Monarchiától) való függetlenedésre. Az egymást követő lengyel hazafias összeesküvésekben, szabadságharcokban, majd az ezeket követő emigrációkban már a XIX. század első felében kialakult egy radikális irányzat, amelynek tagjai hangsúlyozták, hogy nem elég a lengyel állam függetlenségét újra biztosítani, sem az 1791-es alkotmányhoz egy az egyben visszatérni, hanem egy ilyen új államban mélyreható, demokratikus irányba mutató társadalmi változások is szükségesek lesznek. E szabadságharcosok és gondolkodók közül idézzük most fel Tadeusz Kościuszko, Maurycy Mochnacki, Stanisław Worcell, Henryk Kamieński, Jan Kanty Podolecki és Bolesław Limanowski alakját. Barta Tamás 1986-ban született Veszprémben. A Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE történelem-lengyel szakán tanult,…

A köztéri szükségvégzés és ennek kapcsán a nyilvános illemhelyek telepítésének lehetősége az 1860-as években került napirendre az egészségügyi szaksajtóban, illetve a Pest várost irányító testületekben, hivatalokban. Az első nyilvános illemhely egy Angliából rendelt vasvizelde volt, amelyet 1870-ben állítottak fel a Deák Ferenc téren, az evangélikus templom előtti területen. A beszélgetésben először a fővárosi illemhelyépítés kezdeteiről beszélünk, valamint bemutatjuk az 1895-ben Wilhelm Beetz bécsi vállalkozóval kötött szerződéshez vezető utat, illetve magát a szerződést. A továbbiakban néhány helyszín kiemelésével a fővárosi nyilvános illemhelyek történetét (is) meghatározó ellentétet, a közérdek és magánérdek ütközését, e fogalmak képlékenységét tárgyaljuk. Lukács Anikó a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, az ELTE BTK magyar és történelem szakán szerzett diplomát, majd a Társadalom- és gazdaságtörténeti doktori programban védte meg doktori disszertációját. 2005 óta dolgozik Budapest Főváros…

A társadalomtörténeti célú kollektív életrajz mint a rendi polgárság vizsgálati módszere Bácskai Vera e tekintetben is úttörőnek számító kutatásai révén honosodott meg a magyar társadalom-történetírásban. Életművében a családtörténetek egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalmi folyamatok leírásában. E vizsgálatnak egyik forrásbázisát a városi polgárság hagyatéki leltárai jelentik, amelyek lehetővé teszik az egyéni életutak, életkörülmények, a család gazdasági és társadalmi stratégiáinak feltárását. Ezek alapján – ahogyan azt Bácskai a vállalkozók előfutárai esetében tette – egy-egy csoportra jellemző karrierminta alkotható meg. A beszélgetésben a Staffenberger házaspár hagyatéki iratainak bemutatásával arra fókuszálunk, hogy milyen jelentős forrásértéke van a hagyatéki iratanyagnak, valamint hogy milyen elemzési lehetőségeket nyújt, illetve hogyan illeszthető be a városi, ezúttal a pesti kézműves nagypolgárságról szóló kutatásokba. Jakab Réka 2001-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem,…

Mautner Sándor nevét Angyalföldön szinte mindenki ismeri, hiszen 37 éven át a kerület egyik leghosszabb utcája viselte a nevét. Azonban azon kívül, hogy munkásmozgalmi mártír és szabósegéd volt valószínűleg kevesen tudnak bármi mást róla, annak ellenére, hogy leszármazói még ma is élnek. Meglepő módon emlékét a munkásmozgalmi történetírás sem őrizte meg kiemelten, miközben hasonló sorsú elvtársai (Ságvári Endre, Schönherz Zoltán stb.) életrajza jóval ismertebb. Ki volt Mautner Sándor? Hogyan emlékeztek a szocialista korban az egykori munkásmozgalmi aktivistára? Mit lehet kideríteni rólaa levéltári anyagokból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a beszélgetés során. Mautner Zoltán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Történelem szakon szerzettdiplomát 2016-ban. 2017 februárjától Budapest Főváros Levéltárának munkatársa, főlevéltáros, levéltár-pedagógus. Több ezer diáknak tartott már foglalkozást, vetélkedőt, miközben a kutatóterem csoportvezetője is egyben. Szerkesztő: Ternovácz…

Naponta hangzik el a címben szereplő kérdés, amikor digitalizálásról, digitalizáló eszközökről vagy digitális állományokról beszélünk. Az előadásban a kérdés pontosabb megválaszolásához szükséges szempontokat igyekszünk számba venni, illetve áttekinteni azokat a további paramétereket, amelyek legalább annyira fontosak,mint a sokat emlegetett DPI. A digitalizálás eszközeiben használatos érzékelők fajtáit és a felvételkészítés módjait megismerve, illetve az analóg eredetik jellemzőit is körbejárva megpróbálunk közelebb kerülni az analóg-digitális konverzió mibenlétéhez, lépéseinek megértéséhez. Szóba kerül majd a fény természete, némi színelmélet, a színmélység, az emberi látás és még sok mindenmás is. Az előadás végén kitekintünk a szakmában ismert és elterjedt, gyakorlatilag „szabványként” használatos digitalizálási ajánlásokra is. Győrffy Szabolcs 1976-ban született Beregszászban. 1998-ban szerzett diplomát az Ungvári Állami Egyetemen filológusként. Ezzel párhuzamosan, 1999-től kezdett a Nemzeti Könyvtárban…

A leánykereskedelem vagy ,,white slavery", ahogy angolszász területeken hivatkoznak rá, már a századforduló Európájában is nagy veszélyforrásnak számított a naiv fiatal lányok számára. Szorosan kapcsolódik a prostitúció és a kerítés témájához, hiszen a leánykereskedelem egyik legnagyobb felvevőpiacát a bordélyházak jelentették Magyarországon és külföldön egyaránt. A magyar lányokat leggyakrabban Oroszországba, Törökországba vagy Dél-Amerikába szállították a leánykereskedők, sokszor más címszóval, házassággal, jól fizető munkával csalták őket lépre, majd eladták őket prostituáltnak. Völgyi Réka azt vizsgálja Landau Teréz és Littmann Rózsi 1925-es eltűnésének történetén keresztül, hogy hogyan nézett ki ez a folyamat, milyen társadalmi csoportba tartozó és milyen hátterű nők estek ennek áldozatul és kik voltak azok a kerítők vagy leánykereskedők, akik kereskedtek a fiatal nőkkel, illetve, hogy kik és hogyan küzdöttek a leánykereskedelem veszélyei ellen. Völgyi Réka az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem…

Nagy János kutatásai során Pest szabad királyi város 1705 és 1790 között igazgatási elitjét vizsgálta elsődlegesen prozopográfiai megközelítésben. Arra próbál választ adni, hogy kik tartoztak ebbe a körbe, honnan érkeztek a városvezetésbe, fel lehet-e osztani a csoportot foglalkozási, rendi-, származáshelyi-, esetleg nemzetiségi szempontok szerint. További izgalmas kérdés, hogy kialakultak-e többgenerációs városvezető dinasztiák,mennyire volt zárt, vagyis oligarchikus az elit. Állítható-e, hogy a feltörekvőket nem engedte be maga közé az alapvetően egymáshoz rokoni kapcsolatokkal kötődő csoport, ezzel monopolizálva a városvezetést és a városerőforrásait? Tetten érhetőek-e az egyéni életpályákon az igazgatás szakszerűsödésének, vagyis professzionalizációjának a jelei? A kutatás gazdag forrásanyagát Pest város tanácsülési jegyzőkönyvei, tisztújítási iratai, a királyi biztosi vizsgálatok aktái mellett a II. József korából megmaradt minősítési listák, továbbá a hivatalviselők hagyatéki iratai adják. A tipikus…

Az 1940–1944 közötti időszakban Észak-Erdély visszacsatolása Budapest Székesfőváros szempontjából is fontos esemény volt. Elsősorban az idegenforgalom kapcsán sikerült olyan gazdasági és társadalmi kapcsolatokat kialakítani, illetve segítséget nyújtani, amely igazán számottevő, és amely véleményem szerint kutatásra érdemes. Az országból és a fővárosból óriási tömegek indultak el a nyári és a téli idény alatt egyaránt a keleti országrészbe. A viszontagságos utazási lehetőségek ellenére a gyógyfürdőkben gazdag vidék megtelt az anyaországból érkező látogatókkal, magashegyi üdülőtelepei a tél szezonban újra síelésre alkalmas belföldi utazási lehetőségeket kínáltak. A beszélgetésben a 20. századi magyar turizmus történetének ennek a rövid ideg tartó szelete kerül bemutatásra. Mátyás Zoltán 1990. augusztus 15-én születtett Csíkszeredában. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd 2009 és 2012 között a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem-levéltár szakára járt. 2012 és 2015 között az…

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepelte, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokatörökölte meg városi elődszerveitől, de az alulszervezettség és a pénzszűke miatti problémákat is. Ezek közül az egyik rendőrségi állomány elhelyezése volt, ami abban a korban még nem kiforrott gyakorlaton alapult. Az előadásban bemutatásra kerülnek az egykori pesti, illetve budapesti rendőri szervezetek által használt épületek, és ízelítőt kapunk az ezzel kapcsolatban felmerült nehézségekből, problémákból is. Herédi Attila főlevéltáros 2009 óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában, ahol napi munkája során elsősorban a városegyesítés előtti Buda, illetve Pest, valamint a Tervtár iratanyagával dolgozik. Az ELTE doktoranduszaként jelenleg főként a főváros, valamint a rendőri szervek történetét…

A Fővárosi Tanács 1950. március 20-ai határozata alapján Angol Park Rt. –ből Vidám Park néven községi vállalatot hoztak létre. 1968 –tól a Vidámpark, mint önálló vállalat működött tovább és 1987. év végéig a kulturális szolgáltató vállalatokra érvényes szabályok szerint gazdálkodott. Mintegy húsz éven keresztül minden évben jelentős nyereséget ért el, ami lehetővé tette, hogy állami támogatás nélkül is fejleszthető volt. De a kulturális ágazatra vonatkozó kedvezményeket 1988-tól a vállalattól megvonták. Így a berendezések fokozatosan elhasználódtak, korszerűtlenné váltak, néhány üzem kivételével már nem feleltek meg az akkori közönség igényeinek. Mindez a Vidámpark látogatottságában is tükröződött. A Vidámpark kénytelen volt élni a gazdasági élet pillanatnyi lehetőségeivel, és kft-ket alakítva jutott különféle újdonságokhoz. Újabb és újabb elképzelések kerültek elő, de egy valami biztos volt: azátalakulás elkerülhetetlenné vált. Az előadásban bemutatásra kerül, hogy hogyan alakult át a szocialistaérában…

Az 1848–1849-es szabadságharcban az Egressy családnak egyidejűleg három férfi tagja is a hazáért küzdött: Egressy Gábor (1808–1863) a korszak közismert színésze, volt nemzetőr, kormánybiztos majd vezérkapitány, Egressy Béni (1814–18519) a Szózat megzenésítője a 14. honvédzászlóaljnál hadnagyi rangig jutott, Egressy Ákos (1832–1914), Gábor fia, későbbi színész, színházigazgató, szintén hadnagyi rangig jutva harcolja végig a szabadságharcot. Egressy Gáborral kapcsolatosan viszonylag gazdag szakirodalom áll rendelkezésünkre, viszont ezek döntő többségükben nem hadtörténeti munkák, ebből kifolyólag a szabadságharcban betöltött szerepétcsak vázlatosan mutatják be, annak ellenére, hogy 1848 őszén a kormánybiztosi, 1849 tavaszán pedig a vezérkapitányi működése során gazdag levéltári iratanyagkeletkezett – az előadás során elsősorban ezen forrásokon keresztül ismerhetjük meg ennek a bő fél évnek a történetét. Keserű Norbert 2011-ben diplomázott a KRE-BTK-n, magyar nyelv és irodalom-történelem (bölcsész és tanári)…

„A tábor egy darab föld, amely kívül esik a normális jogrenden” – írta Giorgo Agamben 1998-ban megjelent könyvében. A kijelentést ugyan a náci koncentrációs táborokkal kapcsolatban tette a világhírű olasz filozófus, azonban túlzás nélkül állítható, hogy bármilyen olyan szögesdróttal vagy fallal körülvett területre érvényes, ahol embereket erőszakkal tartanak fogva. Az első világháború idején több szászezer civilt zártak táborokba a hadviselő felek, részint azért, mert ellenséges ország állampolgárai és potenciális katonái voltak, részint azért, mert gyanúsnak minősítette őket a hatalom. Ez alól az Osztrák-Magyar Monarchia társállama, Magyarország sem volt kivétel: területén nagyjából egy tucat internálótábort és koncentrációs-telepet létesítettek 1914 és 1918 között. Ezek egyike volt a tápiósülyi internálótábor, amelynek – korántsem egyhangú – 1915 és 1918 közötti működését levéltári források, a korabeli sajtó és néhány visszaemlékezés felhasználásával mutatja be epizódunk beszélgetőpartnere, Somogyi László.…

Levéltárunk élen jár nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is online adatbázisaival digitalizált állományával. Ezek közül is kiemelt, – elsősorban kutatói igényekre válaszolva – a terv- és térképtári anyag, melyre levéltárunk összes kutatói kérésének közel 40%-a érkezik évente. Az építészeti tervrajzok széles körű érdeklődésre tartanak számot, szakmai, adminisztratív, oktatási és "citizen science" szempontból is. Ezt ismerte fel a Stockholmi Városi Levéltár is, amikor felkért minket a Koppenhágai Városi Levéltárral együtt, hogy vegyünk részt egy olyan projektben, melyben ezeket azanyagokat, illetve az irántuk érdeklődő felhasználókat helyezzük a középpontba.A Creativ Europe által támogatott City Memories - Visualzing change in three European Cities azt hivatott megvizsgálni, hogy jelenleg milyen felhasználói körök érdeklődnek a három intézményben az építészeti gyűjtemény iránt, hogyan lehet velük a szakmai kapcsolatot fejleszteni, hogyan lehet tovább bővíteni a felhasználók körét, illetve fejleszteni…

Wesselényi Miklós (1796–1850) 1814-es bécsi és itáliai útja során, majd 1821-től 1843-ig vezette naplóját rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Bár az utóbbi években a báró naplója egyre inkább a történeti kutatások fókuszába került, eddig csupán töredékeit publikálták. A napló kiadásának egyik problémája változó jellegéből fakad: Wesselényi hosszú éveken keresztül csak címszavakban rögzítette az eseményeket, s az 1814-es és 1821–22-es útinapló mellett az 1834–35-ös erdélyi országgyűlés kezdetétől maradtak fenn hosszabb napi feljegyzései. A beszélgetés során elsősorban az 1834 és 1839 közötti feljegyzéseken keresztül megismerkedhetünk Wesselényi naplóvezetési szokásaival, feljegyzéseinek magánéleti vonatkozásaival, életeseményeinek személyiségére gyakorolt hatásával. Kárpáti Attila István 2014-ben szerezte meg történészi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2018-ban védte meg Wesselényi Miklós kapcsolatrendszeréről szóló disszertációját. Korábban a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti…

A beszélgetés témája ezúttal a budapesti magyarörményekre és a fővárosi magyarörmény önmegőrzés bázisaira fókuszál. Bemutatásra kerülnek az identitás tartópillérei: a közös örmény történelmi emlékezet elemei; a közösségi tudat egyes tematikus formái; a család és az egyén világa; a kapcsolat az anyaországi, illetve a diaszpórában élő örményekkel; a műveltség, nyelv- és művészeti érzékenység és tehetség jelenléte; az örmény nyelv; az örmény vallásosság. Szerkesztő: Ternovácz Bálint Hangmérnök: Holozsai Ádám

Otto Wagner bécsi építész a 19–20. század fordulója építészetének egyik leginkább meghatározó alakja. A bécsi szecessziós mozgalom egyik vezéralakja, az építészeti és iparművészeti tervezés megújítója, a modernizmus programadója. Építészeti munkásságának korai fejezetei a történelmi Magyarországhoz kötődnek. Az előadás ezek közül azokat a munkáit mutatja be, amelyek a városegyesítés előtti Pest városához kötődnek. Ezek közül egy, Mandl Károly bérháza újonnan került beazonosításra. Brunner Attila levéltáros, Budapest Főváros Levéltárának munkatársa 2017 óta. Kutatási területe a 19-20. század fordulójának művészete, különös tekintettel az alföldi régióra. 2023-ban jelent meg a magyarországi városházákról szóló monografikus munkája. Szerkesztő: Ternovácz Bálint Hangmérnök: Holozsai Ádám

József nádor (1776–1847) 1805-ben felterjesztéssel fordult I. Ferenc királyhoz Pest fejlesztése ügyében. A nádor Szépítési Terve a város szabályozásának mértéktartó összefoglalója, melléklete Hild János (1761/1766–1811) városrendezési térképe pedig kijelölte a fejlődés kereteit. Az uralkodói jóváhagyás után 1808-ban megalakult Pest város Szépítő Bizottmánya, a nádor irányításában működő városépítési hatóság. A Bizottmány működése során keletkezett iratokat és terveket Budapest Főváros Levéltára őrzi. Az első évtizedekben országos jelentőségű klasszicista középületek, míves és egyszerűbb lakóházak épültek. A Bizottmány három évtizedig tartó sikeres működését megtörte az 1838-as árvíz katasztrófája, amely kikényszerítette Pest első építési szabályzatát. József nádor halálakor a város már kiheverte az áradás pusztítását, de a forradalom és szabadságharc ismét visszavetette növekedését. Az önkényuralmi időszakban nem történt városfejlesztés, a lakóház-építési kedv is visszaesett. A korszakot gótizáló és…

Csatornánk első adásában Garami Erika főlevéltárossal beszélget Ternovácz Bálint a magyar pénzeken előforduló Budapest-ábrázolásokról. Budapesti helyszínek 1920 óta díszítik papír- és 1967 óta fémből készült fizetőeszközeinket. A pénz használói ritkán vizsgálják meg közelebbről mit „mond” a pénz. A legtöbb ember megelégszik a címlet ismeretével, gyakran még a jellegzetes portréra se vet pillantást, pedig a pénz üzen... Szerkesztő: Ternovácz Bálint Hangmérnök: Holozsai Ádám