Business Klub - Hallgatás Online

Rendezhet-e olimpiát Budapest 2036-ban? Mennyire reális cél a magyar főváros számára az olimpiai rendezés, és milyen gazdasági előnyökkel, illetve kockázatokkal járhat egy sikeres pályázat? Az adás vendége, Dénes Ferenc sportközgazdász ezekre a kérdésekre kereste a választ. Arról is beszélt, miért tartja elképzelhetőnek, hogy Budapest – ha nem is 2036-ban, de 2040-ben vagy 2044-ben – olimpiát rendezzen.

Az adás vendége Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára volt, akit Nagy Iván Zsolt műsorvezető a magyar gazdaság aktuális helyzetéről, a vállalkozásokat érintő legfontosabb kérdésekről és a gazdasági kilátásokról kérdezett. Hogyan alakult a vállalkozói hangulat a kormányváltást követően? Milyen kihívásokkal néznek szembe a hazai kis- és középvállalkozások, és milyen változásokra lenne szükség a versenyképességük javításához? Az adásban szó esett a vagyonadó lehetséges hatásairól, a minimálbér alakulásáról és a KATA új formájáról is. Perlusz László arról is beszélt, hogyan látja a magyar gazdaság jövőjét, milyen várakozásokkal tekintenek a vállalkozók az előttük álló időszakra, és mely gazdaságpolitikai kérdések lehetnek meghatározóak a következő hónapokban.

Kiss Ambrus: „A friss döntések ellenére is megmarad a jó viszony a főváros és a belső kerületek között” Nagy Iván Zsolt vendége Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója volt, akivel arról beszélgettek, hogy mit jelent a gyakorlatban, hogy a parkolás a fővároshoz kerül a kerületektől, hogyan működik majd az új parkolási rendszer, és milyen lehet ezután a főváros és a kerületi polgármesterek viszonya. Ezen felül szóba került az is, hogy milyen pénzügyi jövő előtt áll a főváros.

Mekkora lökést adhat a magyar gazdaságnak, ha újra hozzáférhetővé válnak az uniós források? Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az uniós pénzek hazajövetele önmagában nem csodaszer, ugyanakkor jelentős lehetőség és egyfajta fellélegzés lehet a magyar gazdaság számára. Az adásban a magyar gazdaság helyzetéről, a növekedési kilátásokról, az uniós források jelentőségéről, a beruházásokról és a gazdaság előtt álló legfontosabb kihívásokról beszélgetettünk.

Mit jelent ma sikeresnek lenni? Lehet, hogy egészen más a siker, mint ahogy évek óta gondolunk rá. Nem feltétlenül a pénzről, a pozícióról, a láthatóságról vagy a növekedésről szól – hanem arról is, hogy milyen hatással vagyunk másokra. Az adás vendége Pistyur Veronika üzleti tanácsadó, mentor, oktató és a Megszelídíthető siker című könyv szerzője, aki elmondta, mi történik akkor, amikor a kívülről sikeresnek tűnő élet belül már nem feltétlenül működik. Szóba került a vezetők felelőssége, a kiégés, a perfekcionizmus, a fiatalok munkához való viszonya, és az is, hogy vajon hány ember életére van valódi hatásunk – akár egyetlen döntésünkkel vagy egy egyszerű gesztussal.

Milyen gazdasági örökséget hagy maga után az Orbán-rendszer, és milyen irányba változhat a magyar gazdaság a következő időszakban? Petschnig Mária Zita közgazdász szerint gazdasági szempontból egy jobb rendszer következhet az Orbán-rendszer után. Az adásában erről, a magyar gazdaság helyzetéről és a lehetséges változásokról beszélgettünk Petschnig Mária Zitával.

Milyen változásokon ment keresztül a rendszerváltás utáni magyar üzleti világ, és milyen új kihívásokkal szembesülnek ma a cégek és a vezetők? Mit jelent a generációváltás, hogyan alakul át a vezetők szerepe, és milyen hatással vannak a változó gazdasági és társadalmi körülmények a szervezetek működésére? Az adás vendége Schrankó Péter szervezetpszichológus volt, akivel többek között a magyar vállalatok és szervezetek élén zajló változásokról, a vezetői szerepekről és az üzleti világ átalakulásáról beszélgettek.

Mihályi Péter közgazdász-akadémikus, a Corvinus Egyetem tanára az adás vendégeként a magyar gazdaság elmúlt évtizedeiről, a privatizáció tapasztalatairól és az állami vagyon kezeléséről beszélt. Szerinte 2026-ban nem rendszerváltás, hanem kormányváltás történt, miközben a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája nem önmagában a korrupció, hanem az alacsony termelékenység és a vállalati szektor működése. Az interjúban szóba került az Orbán-rendszer gazdasági modellje, az állami cégek működtetése és a vendégmunkások szerepe is. Mihályi szerint a magyar egészségügy munkaerőhiányát több tízezer új szakdolgozó nélkül nem lehet megoldani, emellett a magán- és állami ellátás kapcsolatát is újra kellene szabályozni. A közgazdász arról is beszélt, miért lenne szükség kevesebb, de intenzívebben működő kórházra, átláthatóbb várólistákra és több egészségügyi forrásra.

Az adás vendége Martin József Péter közgazdász, szociológus, újságíró, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, akivel Nagy Iván Zsolt elsősorban a korrupció elleni fellépés lehetőségeiről beszélgetett. Központi téma az új Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal: milyen vezetőre van szüksége, hogyan kerülhető el, hogy a politikai bosszú eszközévé váljon, és milyen vagyont lehet ténylegesen visszaszerezni. Martin József Péter szerint a NER idején elfolyt vagyon teljes összege akár 30–40 ezer milliárd forint körül is lehet, ugyanakkor óvatosságra int az ilyen becslésekkel kapcsolatban. A nemzetközi tapasztalatok alapján már 30 százalékos vagyonvisszaszerzési arány is jó eredménynek számítana, ezért szerinte inkább hűteni kell a közvélemény várakozásait. Szóba kerülnek a „lepapírozott”, formailag jogszerű, de a köz számára káros szerződések, valamint az MNB-ügy is, amelyben Martin elfogadhatatlannak tartja, hogy még mindig nem történt gyanúsítás. Az interjú második felében személyesebb témák…

Az adás vendége Trunk Tamás, azaz Double T, aki 23 évesen egyszerre épít sportolói, üzleti és tanácsadói karriert. A beszélgetésből kiderül, hogyan jutott el az ausztriai síiskolától a versenysportig, és miért kerülhet akár 60 millió forintba egyetlen síszezon. Szóba kerül a sneaker-kultúra, saját cipőmárkája, rendezvénye és az is, hogyan lett a fiatalok kultúrájából üzleti és márkastratégiai szakterülete. Trunk Tamás arról is beszél, miért nem tekinthető homogén tömegnek a Z és az alfa generáció, és hogyan alakítják át a mikroközösségek, a TikTok és az új technológiák a fiatalok világát. Szerinte a mai környezetben éppen a klasszikus tudás és az egyéni „ujjlenyomat” válhat egyre értékesebbé.

Az adás vendége Szabados Gábor sportközgazdász, akivel arról beszélgettünk, hogyan találkozik a sport, az üzlet és az állami finanszírozás világa. Szóba kerültek a futballklubokba áramló milliárdok, Szabados pályafutása a Nemzeti Sporttól a sportmenedzsmentig, valamint az is, milyen lenne, ha Budapest olimpiát rendezne. A sportközgazdász szerint az olimpia önmagában se nem csodafegyver, se nem betegség: gazdasági projekt, amelyet jól és rosszul is lehet csinálni. A beszélgetésben előkerült a FIFA üzleti működése, a szurkolók egyre nagyobb anyagi terhelése, a TAO-rendszer és az a veszély is, hogy a sportfinanszírozás átalakulásához alkalmazkodni képtelen klubok akár csődbe mehetnek. Szabados szerint a magyar sportban minden támogatásnál világos célokra, ellenőrzésre és kemény költségvetési korlátokra lenne szükség, mert közgazdasági értelemben nem létezik olyan, hogy „a sport minden pénzt megér”.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adás vendégeként nemcsak az ingatlanpiacról, hanem saját pályafutásáról, motivációjáról és gazdasági szemléletéről is mesélt. Szó esett arról, hogyan változott a magyar lakáspiac az elmúlt évtizedben, miért drágultak ennyire az ingatlanok, és milyen hatása van az Otthon Start programnak. A beszélgetés kitér a külföldi vevőkre, az Airbnb jövőjére, a bérlakásprogram lehetőségeire és arra is, hogy ma még mindig jó befektetés-e az ingatlan. A szakértő közérthetően magyarázza el az árak mögött álló gazdasági folyamatokat, valamint azt is, miért ragaszkodnak ennyire a magyarok a saját tulajdonú lakásokhoz. Emellett személyes történeteken keresztül betekintést kapunk abba is, hogyan lett adótanácsadóból az ország egyik legismertebb ingatlanpiaci elemzője.

László Csaba volt pénzügyminiszter őszintén beszélt pályafutásáról, a Medgyessy-kormány kulisszatitkairól és arról, miért vállalta el a pénzügyminiszteri posztot. Felidézi az első Orbán-kormány időszakát, Simicska Lajos szerepét, valamint azt, hogy szerinte mikor kezdtek megjelenni a mai politikai rendszer előjelei. Részletesen elemzi Magyarország gazdasági helyzetét, az euró bevezetésének esélyeit és az OECD reformjavaslatait. Szó esik a populizmus veszélyeiről, a költségvetési fegyelemről és a nyugdíjrendszer jövőjéről is. Egy személyes hangvételű portréinterjú, amely egyszerre történelmi visszatekintés és aktuális gazdaságpolitikai elemzés.

A Business Klub vendége Balaton Anita, a FleishmanHillard Magyarország alapító ügyvezetője, aki pályafutásáról, a PR-szakma működéséről és a hiteles kommunikáció jelentőségéről beszél. A műsor elején egy aktuális politikai eseményt elemez kommunikációs szakértőként: Polgár Judit köztársasági elnöki felkérésének visszautasítását és a kormány kommunikációs hibáit. Szó esett a közösségi média szerepéről, a válságkommunikációról, a mesterséges intelligencia hatásairól és a vállalati reputáció építéséről is. A beszélgetésben Balaton Anita személyes életútja, amerikai ösztöndíjai és a magyar PR-szakma fejlődése is előkerül. A műsor végén élesen fogalmaz a magyar kommunikációs piac etikai problémáiról, és amellett érvel, hogy valódi megújulás csak tisztességes versennyel és szakmai minimumokkal képzelhető el.

Az adás vendége ezúttal Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, volt országgyűlési képviselő és a KSH korábbi elnöke. Nagy Iván Zsolttal a 2026-os választásról, az új kormány első lépéseiről, a magyar gazdaság helyzetéről és a fenntartható növekedés lehetőségeiről beszélgetett. Az interjúban szó esett a rendszerváltásról, tudományos pályájáról, valamint a demokrácia, az oktatás és Magyarország jövőjének kérdéseiről is.

Az adás vendége Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára és a Leányfalui Termálfürdő vezetője. Beszélgettünk arról, hogyan változott meg a magyar fürdők helyzete az elmúlt években, miért nem jelent automatikusan több vendéget a kánikula, hogyan hatott az energiaválság és az infláció a fürdőkre, valamint arról is, hogy valóban túl drága lett-e ma egy családi strandolás. Szó esett a szaunakultúráról, a magyar gyógyvizek különlegességéről, a turizmus jövőjéről és arról is, hogyan lehet ma sikeresen vezetni egy fürdőt.

A Business Klub vendége Trippon Mariann, akit a hallgatók elsősorban gazdasági elemzőként ismerhetnek, a műsor azonban inkább az emberre, mint a szakértőre fókuszál. Szó esett debreceni gyerekkoráról, sportolói múltjáról és arról, hogyan lett a kézilabdából végül közgazdasági pálya. Megtudtuk, hogy már fiatalon kiemelkedően fontosnak tartotta a nyelvtudást, ezért az angol és az orosz mellett koreaiul is megtanult. A beszélgetés bemutatta, hogyan került a pénzügyi szektorba, majd miként vált több mint húsz éve a CIB vezető elemzőjévé. A vendég arról is beszélt, mi tartja fenn ennyi idő után is a szakmai motivációját, és hogyan változott meg az elemzői szakma az elmúlt évtizedekben. Különösen érdekes része az adásnak a koreai nyelv és a dél-koreai cégek világáról szóló történet, illetve az a felismerés, hogy egykor előnynek hitt tudása bizonyos helyzetekben inkább hátrányt jelentett.

Az adás vendége Holoda Attila energetikai szakértő. A műsor részletesen bemutatja Holoda pályafutását, beleértve a MOL első külföldi, kazahsztáni vegyesvállalatának megalapítását és az ottani rendkívüli tapasztalatokat. Szó esett a hazai bányászat, a szén- és uránkészletek helyzetéről, valamint a bős-nagymarosi vízerőmű politikai örökségéről és a hazai energiamixről is. A beszélgetés kiemelt témája az orosz (Urali) és a Brent típusú kőolaj közötti technológiai különbség, valamint a MOL finomítóinak valós átállási költsége. Holoda Attila élesen bírálja az üzemanyagár-sapka rendszerét, bemutatva annak káros, milliárdos veszteségeket okozó hatásait a független benzinkutakra.

Az adás vendége Dr. Rudas László, a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke, az Istenhegyi Magánklinika alapító tulajdonosa.

A 2026. április 6-ai adás ismétlése: A Business Klub eheti vendége Balogh Levente üzletember és televíziós személyiség volt, a Szentkirályi egykori alapító-tulajdonosa. Őszintén mesélt pályafutásáról, vezetői tapasztalatairól, valamint a jövő kihívásairól. A beszélgetés során személyes történetek és fontos szakmai tanulságok is előkerültek, miközben szó esett a következő évtized várható gazdasági nehézségeiről is. Mint fogalmazott: „Ha valaki valódi értéket teremt, nem kényszerül megválni attól, amit felépített.”

Az adás vendége Oszkó Péter gazdasági szakember, kockázatitőke-befektető, volt pénzügyminiszter. Beszélt pályafutásáról, a 2009–2010-es válságkezelés tapasztalatairól és a jelenlegi magyar gazdasági helyzetről. A volt pénzügyminiszter értékelte Magyar Péter és Bajnai Gordon politikai szerepét, valamint kifejtette véleményét a kormányzati cikluskorlátozásról. Szó esett a NER-gazdaság átalakulásáról, a befektetői piac várható átrendeződéséről és a startup-ökoszisztéma jövőjéről is. A beszélgetésben Oszkó reagált a korábbi „strómanozási” vádakra, és részletesen elmagyarázta a vitatott befektetési ügyletek hátterét. Emellett személyes oldaláról is mesélt: sport, kultúra, közéleti szerepvállalás és a Z-generációhoz való viszonya is terítékre kerül.

Az adás vendége Mentes Endre kommunikációs szakember, az ACG Reklámügynökség alapítója. Szó esett egy rendkívüli pályafutás fontos állomásairól, sikerekről, konfliktusokról és a hazai reklám- és médiapiac kulisszatitkairól is. Felidézte, hogyan építette fel az ACG-t a magyar reklámszakma egyik meghatározó szereplőjévé, és arról is mesélt, milyen volt együtt dolgozni a magyar üzleti élet két ikonikus alakjával, Andy Vajnával és Gerendai Károllyal. A műsorban személyes történetek, háttérsztorik és eddig kevésbé ismert részletek is elhangoztak a hazai média- és szórakoztatóipar világából.

Az adás vendége Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere, hedge fund managere és vezető elemzője volt. Szó esett a világgazdaság jelenlegi folyamatairól, a befektetői hangulat változásairól és arról is, hogy Balásy Zsolt miként látja Magyarország gazdasági lehetőségeit a rendszerváltás után. A beszélgetés kitért arra is, milyen kihívásokkal kell ma szembenézniük a piaci szereplőknek, és hogyan lehet hosszú távon gondolkodni egy gyorsan változó gazdasági környezetben.

A 2026. március 23-ai adás ismétlése: A Business Klub legújabb adásában Tomán Szabina, a TomanLifetstyle Kft. alapító-tulajdonosa beszélt a karrierje különböző állomásairól a modellkedéstől egészen a vállalkozói létig. Az interjú során szót ejtett továbbá arról, ő miképpen élte meg a kegyelmi-botrányt Novák Katalin tanácsadójaként és beszélt a jövőbeli terveiről is.

A Business Klub eheti adásában Vinnai Balázs az egyik legsikeresebb magyar startup, az IND Group társalapítója és korábbi vezérigazgatója volt Nagy Iván Zsolt vendége. A beszélgetés során szóba került, hogy miként vált jogászból digitális szakemberré, hogyan látja a digitalizáció jövőjét Magyarországon és elmondta mire számít a következő kormánytól az üzleti szféra kapcsolatában.

Magyar Pétert egy jó stáb veszi körül és a Tisza-kormányt is olyan szakemberek alkotják, akik értenek a területükhöz és miniszterként is jól fogják majd tudni irányítani az ágazatokat – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász a Klubrádió Business Klub című műsorában. A szakember az adásban végig vette az előző rendszerváltás történetét, majd részletesen összehasonlította a jelenlegi folyamatokkal, kiemelve a gazdasági háttér, a politikai mozgástér és a társadalmi elvárások közötti alapvető különbségeket. Raskó György emellett a mezőgazdaság jövőjéről is beszélt, külön kitérve arra, milyen kihívások és lehetőségek várnak az ágazatra egy átalakuló politikai és gazdasági környezetben. Az interjúban szóba került az is, hogy szerinte Magyar Péterben államférfiúi potenciál rejlik.

„1989 a 40 pluszosok visszafogott lázadása volt, 2026 viszont a fiatalok egyáltalán nem visszafogott lázadása” – fogalmazott Bod Péter Ákos a Klubrádió Business Klub című műsorában. A volt jegybankelnök gondolatébresztő beszélgetésben hasonlította össze az 1989-es rendszerváltás korszakát a jelen történéseivel, rávilágítva a generációk közötti különbségekre és a társadalmi dinamika átalakulására.

„Azért vagyok optimista, mert egyre inkább egy tudatos, piacorientált hangsúlyra ment át a Tisza kampánya, és ez kiderült, hogy működött az emberek körében” – többek között erről beszélt az adás vendége Bojár Gábor, informatikai vállakozó. A Graphisoft alapítója szerint ez a szemléletváltás jó alap lehet egy új Magyarország létrehozásában és mindez azt mutatja, hogy a választók egyre inkább nyitottak a racionális, gazdasági alapú üzenetekre.

A Business Klub eheti vendége Balogh Levente üzletember és televíziós személyiség volt, a Szentkirályi egykori alapító-tulajdonosa. Őszintén mesélt pályafutásáról, vezetői tapasztalatairól, valamint a jövő kihívásairól. A beszélgetés során személyes történetek és fontos szakmai tanulságok is előkerültek, miközben szó esett a következő évtized várható gazdasági nehézségeiről is. Mint fogalmazott: „Ha valaki valódi értéket teremt, nem kényszerül megválni attól, amit felépített.”

A Business Klub eheti vendége Heal Edina üzletasszony, a Sláger Rádió korábbi vezérigazgatója volt, aki pályájáról, vezetői tapasztalatairól és a nők helyzetéről is őszintén beszélt. A beszélgetésben személyes történetek és szakmai tanulságok egyaránt előkerültek, miközben a mai társadalmi folyamatokat is érintettük. Ahogy fogalmazott: „a nők egyenjogúságának a hajnalán vagyunk még” A beszélgetés nemcsak egy sikeres karrier állomásait mutatja be, hanem azt is, milyen kihívásokkal és döntésekkel jár nőként vezetővé válni.

A Business Klub legújabb adásában Tomán Szabina, a TomanLifetstyle Kft. alapító-tulajdonosa beszélt a karrierje különböző állomásairól a modellkedéstől egészen a vállalkozói létig. Az interjú során szót ejtett továbbá arról, ő miképpen élte meg a kegyelmi-botrányt Novák Katalin tanácsadójaként és beszélt a jövőbeli terveiről is.

Nagy Iván Zsolt vendége a Business Klub debütáló adásában Gerendai Károly, aki életútja során a kultúra és az üzlet világában egyaránt maradandót alkotott. A beszélgetés során szó esett arról, hogyan hozták a fiatalkori döntések a mai sikereket, hogyan látja a Sziget fesztivál jövőjét és melyek voltak a legnagyobb kockázatok, hibák és tanulságok a pályafutásában.