Portfolio Business Podcast

Az AI ma már nemcsak válaszol a kérdéseinkre: az egyre szofisztikáltabb ügynök alapú mesterséges intelligencia megoldásoknak köszönhetően egyre inkább képes eljárni is helyettünk, azaz értelmez, döntéseket hoz és végrehajt bizonyos feladatokat. Márpedig ez a pénzügyi szektorban is alapjaiban változtathatja meg az ügyfél és a bank kapcsolatát. Stadler Gellérttel, a TC2 Data & AI csapatának vezetőjével arról beszélgettünk, mit jelent mindez a mindennapokra nézve, milyen biztonsági garanciákra lesz szükség ennek kapcsán és hogyan kell nekünk magunknak megváltoznunk, hogy kihasználjuk a technológiában rejlő potenciált. Az epizódot a TC2 támogatta. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az európai vállalatokra nehezedő költségnyomás egyre fontosabbá teszi, hogy mely feladatokat érdemes saját munkavállalókkal ellátni, és melyeket célszerű külső szolgáltatókra bízni. Bár első pillantásra a kiszervezés költségesebbnek tűnhet, hiszen a szolgáltató nyereségét is meg kell fizetni, a két modell összehasonlítása korántsem ilyen egyszerű. A bérek mellett ugyanis a munkaszervezéssel, az eszközökkel, a munkaerőhiánnyal, a szakmai irányítással és a működési kockázatokkal is számolni kell. Eközben a digitalizáció és az automatizáció új lehetőségeket nyit a létesítményüzemeltetés hatékonyságának javítására. Milyen rejtett költségek miatt bizonyulhat végül drágábbnak egy látszólag olcsóbb megoldás? Miért dönthet úgy egy vállalat, hogy a korábban visszaszervezett feladatait ismét külső szolgáltatóra bízza? Hogyan lehet megőrizni az ellenőrzést a kiszervezett munkák felett, és milyen megtakarításokat hozhatnak az új technológiák? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Jakubik Gáborral, a LIWO Group nemzetközi…

A hulladékgazdálkodás egyre kevésbé pusztán arról szól, hogyan szabadulunk meg attól, amire már nincs szükségünk. Az elektrifikáció, az akkumulátorok, a napelemek és az elektronikai eszközök terjedésével is egyre több olyan hulladék keletkezik, amelyből értékes, esetenként stratégiai jelentőségű nyersanyagokat lehet visszanyerni. Az ALTEO a nyáron tette közzé körforgásos gazdasági szegmensének stratégiai kitekintését; ennek kapcsán a podcastban a szegmens előtt álló lehetőségeket és kihívásokat jártuk körül. Lehet-e a hulladék Magyarország egyik új nyersanyagforrása, és mikor éri meg itthon kiépíteni a feldolgozókapacitást ahelyett, hogy az anyag külföldre kerülne? Mit jelent az akkumulátoripar lassulása egy olyan piacon, ahol a gyártási hulladék már most is keletkezik? És hogyan lehet üzletileg tervezni az évekkel vagy évtizedekkel később tömegessé váló napelem- és energiatároló-hulladékkal? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk: Simon Anitával, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos…

A biogázról jóval kevesebb szó esik, mint a nap- vagy szélenergiáról, pedig egyszerre kínálhat megoldást hulladékkezelési, emissziócsökkentési és energiarendszeri problémákra. A technológia nem új, sőt műszakilag kiforrott, legnagyobb előnye, hogy nem időjárásfüggő, hanem szabályozhatóan termelhető. Magyarországon az alapanyag-potenciál, a gázinfrastruktúra és a villamosenergia-hálózati kapcsolódás lehetőségei is adottak, a jelenlegi biogáztermelés pedig a szakértők szerint akár megháromszorozható lenne. Az igazi kérdés azonban nem a technológia, hanem a kiszámítható piaci és támogatási környezet: a Jedlik Ányos Program fontos lendületet adhat a szektornak, de önmagában nem biztosítja a hosszú távú működést. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragoncza Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk a témában. Az EnergyTalks a Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös podcastje. See omnystudio.com/listener for privacy…

A magyar erdők állapotáról az elmúlt hetekben parázs viták dúltak, amelyek fókuszában a természetvédelem és az erdőgazdálkodás eltérő szempontjai, valamint a szeptember 30-án lejárt fakitermelési moratórium álltak. Hogy feloldható-e valaha a két oldal közti ellentét és milyen jövő várhat a magyar erdőkre a fokozódó aszály közepette, arról beszélt az Alapvetés podcastban Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő programjának vezetője. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az elmúlt évek alaposan próbára tették a magyar építőipart, és vele együtt az építőanyag-gyártókat is. A beruházási aktivitás visszaesése, az állami fejlesztések lassulása vagy elhalasztása, a magas finanszírozási és működési költségek, valamint a lakásépítések gyengélkedése egyaránt szűkítette a piacot. Eközben az alapanyagok és a munkabérek drágulása is komoly nyomást helyezett a gyártókra, és a gyenge kereslet miatt a megnövekedett költségeket nem minden esetben lehetett áthárítani a vásárlókra. Hosszabb távon ugyanakkor jelentős feladat és egyben komoly piac is áll az ágazat előtt, hiszen a magyar épületállomány jelentős része energetikai korszerűsítésre és felújításra szorul. De mi kell ahhoz, hogy valóban elinduljon egy szélesebb felújítási hullám? Mekkora szerepe lehet ebben az állami támogatásoknak, és hogyan lehet elkerülni, hogy ezek csak az árakat hajtsák fel? Mit tudnak tenni közben az építőanyag-gyártók a költségek emelkedése, az erősödő verseny és a bizonytalan kereslet mellett, és milyen…

Az energiatárolás néhány év alatt az energetikai átállás egyik központi kérdésévé vált. Már nemcsak az energiacégek és a naperőművek tulajdonosai foglalkoznak vele, egyre több gyár és nagyobb vállalat vizsgálja, hogyan tudná saját fogyasztását olcsóbbá, kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá tenni akkumulátorok segítségével. Racsek Dániel, a GNX Engineering alapító-ügyvezetője a Portfolio Business podcastban arról beszélt, hogy a következő években az energiatárolás szerepe jóval túlmutathat azon, hogy az olcsón megtermelt áramot egyszerűen későbbre tegyük félre. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Noha a mesterséges intelligencia (AI) és a kiberbiztonság első pillantásra nem feltétlenül tűnhet a nemzetközi kapcsolatok törzsterületének, a 21. században lehetetlen elmenni mellettük szó nélkül, ha geopolitikai versengésről vagy nemzetbiztonságról beszélünk. Az utóbbi hetekben világszerte borzolták a kedélyeket a különböző AI-incidensek: "elszabadult" AI-ügynökökről szólt a fáma, amelyek weboldalakat és akár kormányzati adatbázisokat hackelnek, miközben sajtóhírek szerint egy hibás, AI-generált amerikai katonai jelentés majdnem fegyveres konfliktusba vitte az Egyesült Államokat Kína ellen. Az Anthropic és az OpenAI egymás után függesztették fel a legújabb modelljeik közzétételét kiberbiztonsági aggályok miatt, több AI-fejlesztő pedig egyenesen apokalipszisra, az emberi civilizáció pusztulására számít, ha nem lassítják le a technológia fejlődését. Egy új nagyhatalmi fegyverkezési verseny, az AI-hidegháború napjait éljük? A Portfolio külpolitikai magazinja, a Global Insight legfrissebb adásában Frész Ferenc…

Egy élő állat szállítása jóval több annál, mint hogy az állatot felrakják egy teherautóra, majd elviszik A pontból B pontba, hiszen a folyamat lépéseit szigorú állatjóléti szabályok határozzák meg. Ennek ellenére ez a téma hosszú ideje parázs viták tárgya, amelyben mást képvisel az ágazat, és mást az állatvédők. De vajon mekkora a szakadék a két oldal elvárásai között, és mit jelentene ezeknek megfelelni a gyakorlatban? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast mai adásában Hencz Péterrel, a Hunland Csoport logisztikai igazgatójával. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Áron és Viktor az Invest új adásában nem mehetett el az OTP nagy esése mellett, ahol a 40 ezer forintos szint körül dőlhet el, hogy csak egészséges korrekciót látunk, vagy valami csúnyább kezdődik. A globális piacon közben továbbra is az a furcsa helyzet, hogy az amerikai indexeket néhány techóriás tartja életben, miközben a magas kötvényhozamok minden részvénybefektető asztalára odatesznek egy kellemetlen kérdőjelet. Nagyobb blokkot kap a védelmi ipar is: a Rheinmetall példáján keresztül szóba kerül, hogyan lett a háborús újrafegyverkezés egyik sztárpapírjából hirtelen sokkal bizonytalanabb történet, és miért nem biztos, hogy a klasszikus hadiipari óriások lesznek az új korszak legnagyobb nyertesei. Franciaország felől sem éppen nyugodt hírek érkeznek: a magas állampapírhozamok, a politikai feszültségek és a gazdasági lassulás egyszerre nyomják a francia bankokat, amelyek közül több már kifejezetten olcsónak tűnik – persze nem véletlenül. Főbb részek: Intro – (00:00) Jön a vagyonadó – (00:49) Mindenkit az…

Az idei év kifejezetten tragikus volt a szántóföldi növénytermesztés számára, az ágazat ugyanis 5-600 milliárd forintos mínuszt termelt. Ez azért is különösen rossz hír, mert ez jelenti a magyar agrárium egyik meghatározó pillérét, így ha itt súlyos gondok vannak, az még az ország GDP-jére is kihat. Az idei állapotokról, a lesújtó terméseredményekről és a gazdák előtt álló lehetséges menekülőutakról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével. See omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar családi vállalkozások mindössze 14 százalékának van kidolgozott utódlási terve, miközben a generációváltás, az öröklés vagy egy esetleges cégeladás akár évtizedek alatt felépített vagyonok sorsát is meghatározhatja. A családi vagyontervezés jelentősége ráadásul túlmutat a milliárdos vagyonnal rendelkező vállalkozói körön, bizonyos élethelyzetekben már néhány százmillió forint esetében is indokolt lehet a tudatos felkészülés. Mindeközben átalakult a bizalmi vagyonkezelés adózása: a korábbi végleges adóelőny helyét az adóhalasztás veszi át, és a már működő konstrukciókra is kötelező NAV-ellenőrzések várnak. A bizonytalanságot tovább növeli az egyelőre csak tervezett vagyonadó, amelynek részletszabályai alapvetően befolyásolhatják a vagyonos családok és vállalkozók jövőbeli döntéseit. Hol húzódik a határ a jogszerű családi vagyontervezés és a pusztán adóelőnyök megszerzésére létrehozott konstrukciók között? Mire kell figyelniük azoknak, akik már rendelkeznek bizalmi vagyonkezeléssel, és mit jelenthet a…

Az európai gáztárolók évek óta nem látott alacsony töltöttséggel fordulnak rá az őszi beszerzési szezonra, miközben a hormuzi bizonytalanság, az LNG-piac feszültségei és az orosz gáz 2027-es kivezetése egyszerre tartják idegesen a piacot. Magyarország ellátásbiztonsági szempontból egyelőre nem áll rosszul: a hazai tárolói töltöttség magasabb az uniós átlagnál, a régiós infrastruktúra sokat fejlődött, és több irányból is érkezhet forrás. Az árakkal viszont már egészen más a helyzet: a szűkebb kínálat, a drága LNG, a tranzitköltségek és a geopolitikai kockázatok miatt könnyen lehet, hogy nem a gáz mennyisége, hanem az ára lesz a tél legnagyobb kérdése. A horvát, román, osztrák és szerb útvonalakról, a Neptun Deep jelentőségéről, a tárolói stratégiáról és az orosz gáz utáni korszakról az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fritsch Lászlóval, az MVM ONEnergy kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével és Szokodi Gáborral, az FGSZ Földgázszállító Zrt. kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk.…

Az arany sokáig olyan befektetésnek tűnhetett, amelyhez komoly vagyon kell, ma azonban már akár néhány százezer forintért is lehet kisebb aranytömböt vagy érmét vásárolni. De vajon jó ötlet most beszállni, amikor az arany ára az elmúlt években látványosan emelkedett? És egyáltalán: mit veszünk, ha aranyba szeretnénk fektetni? Érdemes egyszerre nagyobb összeget aranyra költeni, vagy jobb apránként vásárolni? Ugyanolyan befektetés egy aranytömb, egy érme és egy aranyékszer? Mi történik, ha később gyorsan pénzre van szükségünk, hol lehet biztonságosan tartani a megvásárolt aranyat, és tényleg lehet úgy pénzhez jutni belőle, hogy nem adjuk el? Az aranybefektetéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, gyakori tévhitekről és kevésbé ismert lehetőségekről Pintye Lászlóval, a BÁV Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk. See omnystudio.com/listener for privacy information.

A világ két legnagyobb hatalmú embere fogott kezet múlt héten Washingtonban. Donald Trump kiterítette a vörös szőnyeget Hszi Csin-ping kínai elnöknek, akit a Fehér Házban ünnepi fanfárral, katonai bemutatóval és légi parádéval fogadtak. Miközben egyre nő az aggodalom a mesterséges intelligencia szélsebes fejlődése miatt, a világ két élen járó AI-nagyhatalmának gálavacsorájára az amerikai techipar színe-java is meghívást kapott. A pompára ugyan nem lehetett panasz, de a csúcs nyilvános, konkrét eredményeit a várakozásoknak megfelelően egy díszszalvétára is fel lehetne firkantani: az amerikai és kínai döntéshozók január 10-ig meghosszabbították a tavaly kötött vámháborús fegyverszünetet, megállapodtak a vámok kölcsönös mérsékléséről mintegy 60 milliárd dollár értékű termékre vonatkozóan, és döntöttek egy "AI-forródrót" létrehozásáról is. Az olyan égető geopolitikai ellentétek kapcsán, mint az iráni háború vagy Tajvan, azonban látszólag még ennyi eredményt sem tudtak felmutatni. De vajon Trump tényleg elmenne…

Az európai közúti fuvarozás továbbra is nehéz gazdasági környezetben működik: a kereslet stagnál, az autóipar nyomás alatt van, miközben az üzemanyag, az útdíjak és az árfolyammozgások is komoly alkalmazkodásra kényszerítették a szereplőket. A gyengébb piaci környezet ugyanakkor a kínálati oldalt is átrendezi, a kisebb fuvarozók mellett már nagyobb, komolyabb múlttal rendelkező vállalatok is felhagytak tevékenységükkel. Ennek hatására szűkülhet a rendelkezésre álló kapacitás, miközben a költséghatásoktól megtisztított fuvarozási díjak az év eleji visszaesés után ismét emelkedésnek indultak. Közben maga a logisztikai üzlet is egyre összetettebbé válik: a közúti szállítás mellett felértékelődik a raktározás, a vasút, a multimodális fuvarozás és a regionális jelenlét is. Mennyire az erősödő kereslet, és mennyire a piacról kieső fuvarozók miatt emelkednek most a díjak? Érdemes-e felvásárolni egy bajba került logisztikai vállalatot, ha végül nem a vételár, hanem akár egy-két év veszteségének finanszírozása…

A füge és az olíva termesztése ma már nem csupán a mediterrán országok sajátja, a melegedő klíma és a termesztéstechnológia fejlődése miatt ugyanis itthon is egyre több helyen lehet találkozni velük. De vajon valóban ott tartunk, hogy ezekre a növényekre kellene lecserélni a korábbi hagyományos fajtáinkat? És lehet egyáltalán gazdaságosan mediterrán növényeket termeszteni Magyarországon? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast adásában, ahol vendégünk Utassy Luca kertészmérnök, a Fügeliget tulajdonosa és Török Csaba, a 2HA Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Áron és Viktor ebben az adásban az új iPhone-oknál kezdik, hogy kiderüljön, bár az Apple szenzációs cég, a Xiaomi is tudja, hova kell szúrni, hogy fájjon Cupertinóban. Szóba kerül Grönland is, ahol a spekulatív tőke nagyon értékelte Trump visszakozását, csak éppen a kapcsolódó cégek nagy része inkább ígéret, mint profitgép. A török alapkezelői botrány kapcsán előkerül, mi történik, amikor illikvid papírokból építenek látványos hozamot, aztán a kijáratnál hirtelen mindenki egyszerre akar távozni. Emellett lesz szó Mbappé Onhoz igazolásáról, a Meta Muse nevű AI-ügynökéről, az adatközpont-sztori következő köréről, a NER-részvények körüli bizonytalanságról, valamint arról is, hogy az Ozempic-korszakban a Pepsi és a McDonald’s befektetőinek is lehet min rágódniuk. Főbb részek: Intro – (00:00) Megjelent a hajtogatható iPhone – (01:35) Trump feladta Grönland megszállását – (12:25) Botrány Törökországban, vadkeleti állapotok – (18:55) Mbappé szakít a Nike-val – (27:44) A Meta Muse aratja le az AI-profitot? – (31:59)…

A pénzhez való viszonyunkat nem pusztán az határozza meg, hogy melyik generációhoz tartozunk: a családi minták, a gyerekkorunkban átélt válságok és a kor technológiai környezete együtt alakítják. Steigervald Krisztián generációkutató a Portfolio Business podcastjának legújabb adásában arról beszélt, hogy egy pénzügyi beidegződés akár száz éven keresztül is öröklődhet, miközben néhány évtized alatt eltűnt a készpénz, átalakult a bankokba vetett bizalom, és már a mesterséges intelligencia segít a mindennapi pénzügyi döntéseinkben. A podcast megjelenését a Steigervald támogatta. See omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar juh- és kecskeágazat az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, hagyományosan exportorientált állattenyésztési ágazatunk, amelynek volt már része kiemelkedően sikeres időszakokban, de átvészelt komoly nehézségeket is. Nem alakult túl jól az idei év sem, hiszen az aszály, a takarmányhelyzet, a piaci bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok egyaránt komoly kihívások elé állítják a termelőket. Erről és a lehetséges fejlődési irányokról beszélgetünk az Alapvetés podcastban Mezőszentgyörgyi Dáviddal, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójával. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Újabb százezreket küldhet háborúba Vlagyimir Putyin? Miközben fokozódik a drónháború és Ukrajna egyre védtelenebb az orosz rakétatámadásokkal szemben, a hétvégén törvényhozási választást tartanak Oroszországban, méghozzá az elsőt a totális háború 2022-es kitörése óta. Hosszú ideje hallani arról a híreszteléseket, hogy a szabadnak és demokratikusnak aligha nevezhető voksolás után a Kreml újabb katonai mozgósítást rendelhet el, de tényleg meglépheti Putyin? Németországban mindeközben a lipcsei repülőtér elleni hibrid támadás borzolta a kedélyeket, amely elkövetésével a berlini kabinet Moszkvát vádolta meg. Kijev számára ugyanakkor minden korábbinál gyötrelmesebb kihívást jelenthet a közelgő tél átvészelése. Miután Donald Trump diplomatái nemrég az orosz, majd első ízben az ukrán fővárosban is megfordultak, mekkora az esély arra, hogy még a zord időjárás beállta előtt diplomáciai áttörés születik? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legutóbbi adásában többek közt erről is beszélgettünk…

A magyar villamosenergia-rendszerben ma már közel 9000 megawattnyi időjárásfüggő kapacitás üzemel, miközben a csúcsfogyasztás alig éri el a 6000 megawattot. Mivel az időjárást még egy órára előre sem lehet tökéletes pontossággal kiszámítani, a termelés és fogyasztás pontos menetrendezése teljesen új kihívások elé állítja a piaci szereplőket. Egyetlen százalékos eltérés a becslésekben már súlyos összegeket és milliós tételeket jelenthet a kiegyenlítő energiák piacán. A fenntartható árampiac és a precíz előrejelzések kapcsolatáról az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fekete Csabával, az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével, valamint Fodor Zoltánnal, a cég meteorológus csoportvezetőjével beszélgettünk. Az EnergyTalks a Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös podcastje. Az epizódot az ALTEO támogatta. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Kiszárad az ország, egy év alatt 12,4 százalékot romlott a magyar agrárium teljesítménye, ezzel egyidőben viszont a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseire rekordszámú hallgatót vettek fel. Vajon miért választják ennyien ezt a pályát éppen most? És az új tanévkezdéssel egyidőben hogyan készül az egyetem a saját működését érintő változásokra? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés mai műsorában, ahol vendégünk Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Az epizód a MATE támogatásával jelent meg. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Áron és Viktor ebben az adásban a látszólag unalmas FMCG-szektortól indulva nézik meg, mit vesz az ember valójában, amikor Nestlé-részvényt vesz: kávét, csokit, állateledelt, vagy egy adag svájci frankos árfolyamkockázatot? Miért került nyomás alá a cég, és hogyan változik egy stabil cash-flow-t termelő élelmiszeripari óriás megítélése magasabb kamatkörnyezetben? Innen a globális kötvénypiacokra kanyarodnak át, ahol az amerikai, japán és európai hozamemelkedés már nemcsak a kötvénybefektetőknek, hanem a részvénypiacoknak is komoly fejtörést okoz. Szóba kerül a Volkswagen válságterve is, amely papíron jól hangzik, csak közben a kínai autógyártók nem biztos, hogy megvárják, amíg Wolfsburgban 2035-re csökken a modellpaletta komplexitása. Emellett szó lesz az Oura okosgyűrű várható tőzsdei sztorijáról, az új iPhone-ok körüli chiphiányos dilemmákról, valamint arról is, hogyan válhat a GTA 6 megjelenése a videojáték-ipar egyik legnagyobb pénzügyi fordulópontjává. Főbb részek: Intro – (00:00) Mit vesz, aki Nestlét…

Az elmúlt években alaposan átalakult, mit várunk el az online vásárlástól. Ma már sok esetben nem elég, hogy egy terméket néhány kattintással meg lehet rendelni: egyre fontosabb az is, hogy mikor érkezik meg. Az akár egy órán belüli kiszállítás az ételrendelés világából indult, de mára olyan területeken is megjelent, ahol korábban természetesnek vettük az egy-két napos várakozást – például a műszaki cikkek piacán. De mire van szükségünk olyan sürgősen, hogy egy telefontöltőre, fejhallgatóra vagy más elektronikai eszközre sem akarunk másnapig várni? Hogyan változtatja meg a gyors kiszállítás a vásárlási szokásainkat, Budapesten kívül is működik-e ez a modell, és merre fejlődhet tovább ez a piac? Erről beszélgetünk két vendégünkkel: Terstyánszki Tímeával, a Wolt Magyarországért és Romániáért felelős kiskereskedelmi vezetőjével és Szilágyi Gáborral, a MediaMarkt ügyvezetőjével. A podcast a Wolt támogatásával jelent meg. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Szélsőséges időjárás, munkaerőhiány és egyre élesebb piaci verseny – ezekkel a kihívásokkal egyszerre kell megküzdenie a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak. De vajon van kiút ebből a helyzetből? Mi a teendő akkor, ha a gyümölcsültetvények kétharmada ma még az aszállyal, a faggyal és a jéggel szemben is védtelen? És mit kellene tenni ahhoz, hogy a következő év ne újabb negatív termelési rekordokat és veszteségeket hozzon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában Apáti Ferenccel, a FruitVeb elnökével. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Évről évre újabb és újabb kánikulai hullám érkezik, bent pedig sok lakásban már a falak is ontják magukból a meleget. Ilyenkor válik igazán látványossá, hogy a hőszigetelés ma már nemcsak téli rezsikérdés, hanem nyári komfort, energiahatékonyság, ingatlanérték és klímaalkalmazkodás is. De mi mozgatja most a magyar szigetelési piacot: az új építések vagy inkább az energetikai felújítások? Erről beszélgetünk Aszódy Tamással, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatójával. A podcast megjelenését a Knauf Insulation támogatta. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt…

Versenyképességi javaslatcsomaggal állt elő a Magyar Energiakereskedők Szövetsége, amely a hazai vállalati energiaárak csökkentését és a magyar gazdaság mozgásterének javítását célozza. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Hiezl Tamás, a MEKSZ elnöke arról beszélt, miért kellene újranyitni a rezsicsökkentésről szóló szakmai vitát. A beszélgetésben szóba kerül a keresztfinanszírozás, a szektorális különadók és az is, hogyan segíthetné a valós energiaköltségek láthatóbbá tétele a versenyképességet. A javaslatok között a fogyasztói edukáció, a dinamikus tarifák és a vállalati rugalmasság erősítése is fontos szerepet kap. Az EnergyTalks a Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös podcastje. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Fákat dönt ki, területeket áraszt el, és helyenként komoly konfliktusokat okoz – ő a hód, ami napjainkra Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett. Ám miközben sokan károkozóként tekintenek rá, a természetben éppen azt a munkát végzi el, amelyre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükségünk van: segít a tájban tartani a vizet és közben értékes élőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a klímaalkalmazkodás egyik fontos szövetségese, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában Juhász Erikával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Áron és Viktor ebben az adásban Észak-Spanyolországból a BBVA, a Santander, az Iberdrola és az Inditex példáján keresztül mutatják meg, hogy a kevésbé turistás északi partvidéken nemcsak jókat lehet enni, hanem komoly tőkepiaci történetek is születnek. Szóba kerül az európai autóipar menekülőútja is: a kínai versennyel szemben marad a prémium, a luxus, a heritage és az a remény, hogy a vevő egyszer a helikopteréhez igazítja a Range Rover bőrkárpitját. Innen kanyarodnak át az Amazon Zoox nevű önvezető mobilitási megoldására, amely már nem is igazán autó, inkább egy appból rendelhető jövőbeli hintó. A kínai robotolimpia kapcsán előkerülnek a Usain Boltnál gyorsabb, de a kanyarban még darabokra eső humanoid robotok, valamint az is, hogy a Tesla robotaxi- és robotálmaira egyre több oldalról érkezik konkurencia. Emellett egy érdekes adatról is szó esik, miszerint az Nvidiával és a bitcoinnal takkra pontosan ugyanannyit lehetett keresni az elmúlt 10 évben. Méghozzá jó sokat! Főbb részek: Intro – (00:00)…

Az augusztus 20-i tűzijáték régóta a nemzeti ünnep egyik leglátványosabb része. Az elmúlt években azonban egyre többször került elő, hogy a fény- és hanghatások az állatokat, embereket is zavarhatják, a szálló por, a fémek, fémsók és a különböző égésgyorsítók pedig a környezetbe és az emberi szervezetbe kerülve különféle kockázatokat hordozhatnak. De vajon mikor jöhet el az idő, hogy végleg olyan látványelemekre cseréljük a hagyományos tűzijátékot, amelyek a fenntarthatóság, az élővilág, az emberi egészség és a költségvetés szempontjából is kedvezőbb alternatívát jelenthetnek? És milyen pozitív példával szolgálhat az átállásban a tatai csendes szilveszter? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast augusztus 20-i adásában, ahol vendégünk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, valamint Csordás Endre polgári természetőr, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezető önkéntese. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az extrém alacsony folyóvízszintek ma már mindenki számára látható jelei a változó körülményeknek. Miközben a szakértők évtizedek óta figyelmeztettek a közelgő kihívásokra, sokan csak az idei nyáron szembesültek igazán azzal, mit jelenthet a vízhiány a gyakorlatban. De hogy jutottuk idáig? Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? És lehetséges itthon termálvízzel vagy tisztított szennyvízzel öntözni? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában Goda Zoltán környezetmérnökkel. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Áron és Viktor az Invest új adásában a Berkshire Hathaway kapcsán megnézték, hogyan kezdte el Greg Abel elkölteni Warren Buffett készpénzhegyét, és miért lett az Alphabet hirtelen klasszikus értékalapú befektetés. Részletesen beszéltek az Nvidia 500 milliárd dolláros AI-infrastruktúra-projektjéről, Jensen Huang zseniális „autónepperes” értékesítői húzásairól, valamint arról, hogy a chip tényleg új befektetési eszközosztály-e, vagy csak a körkörös finanszírozás legszebb csomagolása. Előkerült egy izgalmas történet azokról a kanadai tanárokról is, akiknek a nyugdíját SpaceX- és Anthropic-befektetések hizlalják, végül a Trump Media számai mutatták meg, milyen az, amikor egy tőzsdei cégben több a politikai zaj, mint az árbevétel. Főbb részek: Intro – (00:00) Árad, vagy apad a Tisza? – (01:45) Jelentett az On, fogjuk a fejünket – (07:07) Greg Abel akcióba lépett – (10:25) Jensen Huang, az autónepper – (19:25) Intel tőkeemelés – (29:55) Jó lehet kanadai tanárként nyugdíjba menni – (32:52) Trump médiacége eddig egy…

A legutóbbi feszített időszakban a hazai tárolókapacitások a kritikus esti csúcsban már szemmel látható, akár 500 megawattos extra teljesítménnyel tudtak besegíteni a rendszernek. Bár a technológia rohamléptekkel fejlődik, a csodafegyverként emlegetett eszközök továbbra is komoly műszaki és piaci korlátokba ütköznek. Az EnergyTalks legújabb epizódjában az energiatárolókban rejlő valós potenciált és a hálózatirányítás aktuális kihívásait járjuk körül Dolányi Mihállyal, a sight-E alapító-vezérigazgatójával, részletesen kitérve arra is, miként alakítja át az iparágat a szoftveres optimalizáció és a mesterséges intelligencia. Az EnergyTalks a Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös podcastje. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Jövő héten indul a Sziget Fesztivál, amely a tavalyi tulajdonosváltás után már egy új stratégia első lépéseit mutatja meg. A fesztivál jövőjéről, a külföldi közönség visszaszerzéséről, a megváltozott zeneiparról és az idei újításokról Kádár Tamás főszervezővel beszélgetünk a Portfolio Business új adásában. Kádár elmondta, cél az, hogy a Szigetet ne pusztán a fellépők, hanem az a sajátos élmény tegye vonzóvá, amely egykor az európai fesztiválmezőny egyik legkülönlegesebb szereplőjévé tette a fesztivált. A Portfolio korábbi podcastjában Gerendai Károly részletesen beszélt erről az időszakról és a fesztivál újraépítéséről. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az idei extrém vízhiány messze felülmúlja a 2022-es történelmi aszályt és rendkívül súlyos terméskiesést okoz a magyar agráriumban. A kukorica sok helyen megsemmisült, miközben továbbra sem csillapodnak a jégkármérséklő rendszer körüli viták. Hogy mit tehetnek ezek után a termelők, változik-e a kárenyhítés és mikor várható az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése, arról is beszélt az Alapvetés podcastnak adott exkluzív interjújában Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter. See omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét. A Portfolio Business Podcast vendége Szűcs Róbert, a villányi Jammertal Borbirtok társtulajdonosa volt, aki szerint a magyar borászat fejlődését az elmúlt évtizedekben túlságosan is meghatározta a politika, miközben a hangsúlynak a minőségre, a nemzetközi versenyképességre és a magasabb hozzáadott értékű borokra kellene kerülnie. A podcast a villányi Jammertal Borbirtok támogatásával jelent meg. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az egész ország megtapasztalja éppen, hogy a nyári hőhullámok már nemcsak meteorológiai, hanem villamosenergia-piaci stressztesztet is jelentenek: a fogyasztási csúcsok, a naperőművi termelés esti visszaesése és az importkitettség egyszerre feszítik a rendszert. De mit tehet ilyenkor a rendszerirányító, a kereskedő és maga a fogyasztó? Valóban számít-e, ha néhány ezer háztartás későbbre időzíti a mosógépet, a klímát vagy az elektromos autó töltését? És hogyan lehet úgy átalakítani az árazást, a tárolást és a hálózatot, hogy a következő hőhullámok idején ne csak drága, hanem biztonságos is maradjon az áramellátás? Vendégeink: Batta Gergő, a MAVIR operatív vezérigazgató-helyettese, Istvánffy György, a HUPX piacokért felelős igazgatója, és Hazlach András, az MVM OnEnergy Zrt. trading igazgatója. Az EnergyTalks a Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös podcastje. Az epizódot a HUPX támogatta. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Ha azt mondjuk, nyelvészet, legtöbben az iskolai nyelvtanórákra vagy poros szótárakra gondolnak. De mi van akkor, ha a modern elméleti nyelvészet valójában nem egyszerűen bölcsészettudomány, hanem az emberi agy és a gondolkodás belső működésének kutatása? Amikor Noam Chomsky és köre az MIT-n megalapozta a generatív grammatikát, nem kisebb dologra vállalkoztak, mint hogy visszafejtsék az emberi nyelv genetikai forráskódját. Arra keresték a választ, mi az, ami velünk születik, és mi az, amit később, a világból tanulunk meg. Bár napjainkban a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek hatalmas szövegadatbázisokra épülnek, és statisztikai alapon működnek, a modern nyelvtechnológia és az emberi nyelv mélystruktúrájának kutatása ma is kölcsönösen inspirálja egymást. A Bolyai-díjas tudósainkat bemutató podcastsorozatunk vendége volt É. Kiss Katalin, aki magyar nyelv belső törvényszerűségeinek feltárásával közvetlenül járult hozzá ahhoz a globális elmélethez, amely az emberi nyelv egyetemes működését…

Az elmúlt években egyre komolyabb stresszhatások érik a növényeket: a hetekig tartó hőség, az erős UV-sugárzás, a mélyülő aszály és a növekvő kártevőnyomás egyaránt próbára teszi a növények ellenálló képességét, ami az ország jelentős területén drámai terméskiesést okoz. Hogy hogyan segíthetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője. Az epizód a Hed-Land Hungária Kft. támogatásával valósult meg. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Áron és Viktor ebben az adásban Elon Musk Odüsszeia-kritikája kapcsán beszélték meg, hogy képes lehet-e a mesterséges intelligencia már belátható időn belül teljes értékű, többórás mozifilmet készíteni, és ez milyen üzleti következményekkel járhat Hollywoodra nézve. Részletesen beszéltek arról is, hogyan került vissza az Apple a világ legértékesebb vállalatainak élére, és miért lehetett előny, hogy a cég eddig látványosan nem rohant bele az AI-beruházási versenybe. Az Ozempic és társai kapcsán előkerült az „Ozempic arc” jelenség, valamint az erre épülő esztétikai iparág egyik nagy nyertese, a svájci Galderma. Kínából a CXMT brutális tőzsdei rajtja és a chipgyártók körüli befektetői őrület került terítékre, majd arról beszélgettek, miért jelenik meg egyre több szupergazdag cégvezető az X-en. Az epizódot július 28-án rögzítettük. Főbb részek: Intro – (00:00) Tőzsdei sztori a Garda-tó mellett – (01:37) Legyárthatná az AI is az Odüsszeiát? – (09:10) A Forma-1-ben már az algoritmusok versenyeznek – (15:25) Megint…

Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az energiakrízis a vállalati szférát az energiához fűződő viszonyának újraértékelésére késztette, az azóta a kilincset egymásnak adó válságok pedig még nagyobb tudatosságot követelnek meg. A villamosenergia piaca a megújulók egyre markánsabb jelenléte miatt szintén érzékeny és folyamatosan változik, ezért sem mindegy, hogy honnan és mennyiért sikerül beszerezni az áramot. Léteznek azonban módszerek, amelyek segítségével optimalizálható a vállalati villamosenergia-fogyasztás, és a Portfolio Business legújabb epizódjában ezek nyomába eredtünk Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatójának segítségével. Az epizódot az E.ON támogatta. See omnystudio.com/listener for privacy information.

A júniusban hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. Az intenzív termelési szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem, így kiemelt célként fogalmazták meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, a vízminőség javítását, a biodiverzitás helyreállítását és az állatjóléti szempontok erősítését is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a dán zöldátállás árát és milyen tanulságokat érdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Áron és Viktor ebben az adásban a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése kapcsán beszélgetnek az új elektromos modellekről, és arról, miért lehet stratégiai jelentőségű Magyarország szerepe az európai autógyártásban. Majd a mesterséges intelligencia lehetséges következményeiről beszélgetnek egy friss, nyugtalanító podcastinterjú alapján: szóba kerül a szuperintelligencia, a munkaerőpiac jövője, az AI-cégek megadóztatása és az új társadalmi szerződés szükségessége. Részletesen elemzik a dél-koreai chiprészvények brutális ralit követő zuhanását, a kisbefektetői tőkeáttételes pánikot, valamint azt, miért nem klasszikus lufiról van szó ebben az esetben. Újra terítékre kerül a SpaceX, és a rá érkezett nagybanki célárak, illetve áttekintik a kanadai tőzsde sajátosságait, a „kanadai átkot, valamint azt, hogyan vált az északi ország is részben mesterségesintelligencia-sztorivá. Az említett Daniel Kokotajlo interjú: https://www.youtube.com/watch?v=_g4l7YkDQwA Főbb részek: Intro – (00:00) Ki kinek szurkol a vébé végén? –…

Az ingatlanpiac és a kiskereskedelem egyaránt jelentős változások előtt áll. Az online vásárlás térnyerése tovább formálja a fogyasztói szokásokat, miközben ismét előtérbe került a plázastop szabályozásának jövője, amely érdemben befolyásolhatja a következő évek kereskedelmi fejlesztéseit. Közben egyre több jel utal arra, hogy javul Magyarország befektetői megítélése is a belpolitikai váltoások nyomán. A kérdés, hogy ez már a piaci folyamatokban is megmutatkozik-e, és képes lehet új lendületet adni a kereskedelmi ingatlanpiacnak? Az adásban szó lesz arról, hogy milyen következményekkel járhatnak ezek a változások a fejlesztők, a kereskedelmi láncok, a befektetők és végső soron a vásárlók számára? Egyáltalán mi az oka annak, hogy a magyar befektetők továbbra is sokkal inkább a közvetlen ingatlanvásárlást részesítik előnyben a tőzsdei ingatlanbefektetésekkel szemben? Ezekről a témákról beszélgetünk Bárány Kristóffal, a Shopper Park Plus igazgatóságának elnökével. A podcast a Shopper Park Plus támogatásával…

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját. Az EnergyTalks a Portfolio és a Magyar Energiakereskedők…

Már majdnem elúszott a Sziget, amikor Gerendai Károly visszatért a fesztivál élére. De mit lehet kezdeni egy ikonikus rendezvénnyel, amely egyszerre magyar kulturális szimbólum, nemzetközi turisztikai termék és kőkemény üzleti kockázat? A Portfolio Business podcast új adásában arról beszélgetünk, hogyan lehet újra stabil pályára állítani Európa egyik legismertebb fesztiválját. Gerendai Károly őszintén beszél a Sziget pénzügyi helyzetéről, a politikai vitákról, a közpénz és az állami szerep kérdéséről, és arról is, miért lett egyre nehezebb világsztárokkal megtölteni egy fesztivált. Szóba kerül, mitől veszítette el a Sziget a különlegessége egy részét, miért pártoltak el külföldi látogatók, és hogyan lehet visszatalálni az alapértékekhez úgy, hogy közben a fiatal generációk már teljesen mást várnak egy fesztiváltól, mint húsz éve. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Egyre több szó esik arról, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás és az állandósulni látszó aszályok új típusú vízgazdálkodási megoldásokat követelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megoldás a felszín alatt rejtőzik, a földalatti tározók innovatív kihasználása ugyanis új irányt nyithat az aszály és az árvizek okozta kihívások kezelésében. Erről a megoldásról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Mádlné Szőnyi Judit egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese. See omnystudio.com/listener for privacy information.