Roboraptor Podcast - Hallgatás Online

Munkánkat támogasd egy kávé árával! https://buymeacoffee.com/roboraptor Az idei Budapesti Klasszikus Filmmaraton műsorának egy különlegesen érdekes szegmense volt a 20. század női vámpírfilmjeit szemléző Vérgrófnők szekció. Ez az eklektikus, sokszínű és több szempontból megdöbbentő válogatás pedig annyira felizgatott minket, hogy kénytelenek vagyunk most teljes egészében kibeszélni azt a Roboraptor Podcast történetének talán leginkább hiánypótló adásában. Honnan ered a női vámpír karaktere? Miben tér el a férfi vérszívótól? Egyáltalán mitől vámpír a vámpír? A Drakula lenne a viktoriánus-kori A szürke ötven árnyalata? Mennyire lehet a klasszikus szörnyeket nőiesíteni? Vámpír volt-e Báthory Erzsébet? Miért érdemes Jesse Franco filmeket nézni? Hogy jutottunk el a Nosferatu-nénitől a nimfomániás vérgrófnőkig? Miért szorong az összes női vámpír? Tényleg a házasság a gyógyír a vámpírizmusra? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast új, hátborzongató adásában.

Folytatjuk a Roboraptor Podcast filmes-évfordulós évadát, amelyben idén jubiláló klasszikusokat ünneplünk, vagy éppen modern-klasszikusokat. Mint, amilyen a mai filmünk: az idén 20 éves Az ember gyermeke, Alfonso Cuaron mesteri, a megjelenésekkor méltatlanul megbukott disztópiája. Miben rejlik Alfonso Cuaron szerzőiség? Van neki egyáltalán olyanja? Mennyire aktuális mai szemmel Az ember gyermeke? Mennyire bizonyult pontosnak a felfestett jövőkép? Valósággá vált a disztópia? Ez most egy szuper-woke film a bevándorló-Jézussal, vagy épp ellenkezőleg: a baloldali politikai mozgalmak maró kritikája? Hány szenzációs egysnittes akciójelenetet bír el egy film? Mi miatt bukhatott meg anno a film? Tényleg Az ember gyermeke lenne a 21. század legfontosabb (sci-fi) filmje? Többbek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában.

Szeptember harmadik szombatja a nemzetközi Batman nap, az ilyenről pedig illik megemlékezni! Így ennek örömére végre kibeszéljük minden idők legfontosabb Denevérember-filmjét, az 1966-os Batman: The Movie-t.Hogy jövünk egyáltalán mi a Batmanhez? Miként került 60 évvel ezelött képernyőre a köpennyes igazságosztó? És miért így? Akkor most ez komoly vagy vicc? Mennyire is kell akkor ezt a denevért komolyan venni? Miben rejlik az 1966-os sorozat és film jelentősége? A karakter meggagyalázása ez? Vagy épp elenkezőleg: egy teljesen hű feldolgozás? Mennyire fontos része mai szemmel az 1966-os film/sorozat a Batman-mítósznak? Müködik-e egyáltalán a mából nézve a 60 évvel ezelötti bőregér? Létezhet-e egyáltalán egy ilyen nagy múlttal és sok feldolgozással bíró karakternek definiítv változata? És persze: miért is Adam West a legmenőbb denevérember? Többbek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában.

Mathieu Kassovitz 1995-ben A gyűlöletért elnyerte Cannes-ban a legjobb rendezőnek járó díjat, ám még talán ennél is fontosabb (és mérvadóbb), hogy Franciaország akkori miniszterelnöke a kormány tagjai számára kötelezővé tette a film megtekintését. Hiszen (a szóvivő elmondása szerint) "egy gyönyörű művészeti alkotás, amitől tisztában láthatjuk a valóság némely szeletét is". Az pedig egészen ritka, hogy politikusok egy - alapvetően - fikciós filmen keresztül próbálják megérteni az országot, amit vezetni hivatottak. Na, de mitől is ennyire erős és fontos film A gyűlőlet? Generációs-élmény mozi, vagy univerzális, átfogó társadalomkritika? Mennyire érthető és átélhető, innen Közép-Európa keleti széléről egy ennyire, ízig-vérig francia film? Sikerült-e bő harminc évvel később is relevánsnak maradnia? Miben és kikben rejlik a címbéli gyűlölet? Mennyire tudja a film értő módon árnyalni a "rossz életű" fiatalság és a hatóságok viszonyát? Megtörhető-e a gyűlölet körforgása? És, mi történik amikor földet érünk? Többek…

Az 1991-es Cape Fear - A rettegés foka Martin Scorsese egyik legjobb filmje. Persze ezzel még nem mondtunk el sokat: hiszen melyik nem Scorsese egyik legjobb filmje? A Cape Fear - A rettegés foka mindenesetre nem pusztán a rendezői életmű, de a thriller műfajának is az egyik legkiválóbb darabja. Egy szinte hibátlan film, amiben az operatörtől a zeneszerzőig, Scorsesetől az összes színészig mindenki élete formáját hozza. Megismételhetetlen remekmű. Az Apple TV most azonban mégis megpróbálta. A Nick Antosca által jegyzett 10 részes sorozat ugyan papíron az eredeti John D. McDonald regény újra-feldolgozása, valójában érezhetően a Scorsese mozi újragondolása. Ez pedig számos kérdést felvett: Először is rögtön azt, hogy: volt-e értelme tíz részes sorozatot csinálni minden idők egyik legjobb filmjéből? Kérte ezt bárki, szükségünk volt rá? Pofátlan bőrlehúzás vagy érdemi újragondolás a Cape Fear-sorozat? Robert Mitchumtól, Javier Bardemtől vagy Robert De Nirotól félünk jobban? Jó színész Amy Adams? Presztízs…

1994-ben Tim Burton egy pillanatra kilépett a saját, bizarr gondolatai közül, hogy emléket állítson egyik hősének, Edward Davies Wood Jr.-nak. Az Ed Wood a rendező karrierjének egyik legnagyobb szakmai sikere lett, Burton azonban ezután sem tudott megszabadulni a "világ legrosszabb rendezőjének" szelemétől, és kitalálta, hogy az életrajzi film után elkészíti a saját "9-es tervét". Ebből a gondolatból született meg a Támad a Mars!, a rendező (addigi) életművének legmegosztóbb darabja. Mi okozta Tim Burton első nagy kritikai bukását? Minek kell ebbe ennyi sztár, aki egymás elöl lopja el a showt? Lehet-e értelmes filmet készíteni egy gyűjthető, rágógumi-csomagolásos kártya alapján? Mennyire ártott a film sikerének, megítélésének az, hogy a Függetlenség napja beelőzte? Ízléstelen trash, vagy zseniális, félre értett paródia? Ez most szatíra, hommage vagy mi a fene? A Támad a Mars!, mint össz-amerikai társadalmi tabló? Tényleg félreértette a közönség ezt a filmet, vagy rászolgált a bukásra? És, miért nem zárul…

A 2006-os Inland Empire nem pusztán David Lynch utolsó mozifilmes rendezése, de kétségtelenül az életmű legabsztraktabb, legfurcsább és legszürreálisabb alkotása. Ez pedig - tekintve, hogy kiről van szó - nem kis szó. Nem is csoda: az Inland Empire ugyanis nem hagyományos filmként készült, hanem ad-hoc, éveken át húzódó forgatások eredménye. Lynch még sosem került ennyire közel az avantgardhoz, a hirtelen felindulásból elkövetett kézi kamerás kísérletezéseiben csak utólag látta meg egy mozifilm ígéretét. Hogy lesz mind ebből konzisztens mozifilm? Ez lenne Lynch alkotói evolúciójának végállomása? A kendőzetlen, szüretlen, sallangmentes szürrealizmus? Meg lehet-e érteni ezt a filmet vagy elég érezni? Milyen lesújtó képet fest David Lynch Hollywoodról? Hogy lehet Laura Dern ennyire szenzációs? Több-e az Inland Empire, mint egy gigantikus David Lynch best-of megamix? És, végül is van-e bármi értelme ennek a bő három órás lázálomnak? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában,…

David Lynch hét év és három film alatt bejárta a teljes hollywoodi ranglétrát. Függetlenfilmes zseniből, szinte egy csapásra Oscar-jelölt sztárrendező lett., hogy aztán az első – és egyetlen – blockbuster próbálkozása rögtön örökre elvegye a kedvét a stúdió filmezéstől. A botrányosan sikerült Dűne – amelynek forgatása is kész káosz volt – után Lynch soha többé nem rendezett másnak filmet. Az 1986-os Kék bársony azonban nem pusztán a gyökerekhez való visszatérés, hanem mondhatni a ma ismert lynchiség megszületése. Az életmű egyik legfontosabb darabja. az esszenciális David Lynch mozi. Na, de miért fordulópont a Kék bársony Lynch karrierjében? Mitől is lesz egy film "lynchi"? Ez lenne a Twin Peaks próbamenete? Neonoir, tini-románc vagy felnövéstörténet? Hogy rántja le Lynch a leplet az idilli amerikai vidék hazugságáról? Hol helyezkedik el a Kék bársony Lynch kertvárosi apokalipszis skáláján? Mit tanulhatunk Lynchtől a világunkról? A valóságból lesz álom, vagy az álom válik valósággá? Többek között ezekről…

Minden út véget ér, de kevés út ér olyan véget, mint amilyet a Lost, ami 6. évad után végleg lezárta az Oceanic 815 túlélőinek történetét. Na, de hogyan?! A Lost fináléja minden idők egyik legmegosztóbb sorozatzárlata, ami bő 15 évvel az adásba kerülés óta is komoly indulatokat képes kiváltani a rajongókból és szkeptikusokból egyaránt. De most minden kiderül! Megfejtésre kerülnek a rejtélyek! Kicsoda Jacob? Micsoda a füst szörny? Végül Jacknek vagy Locke-nak volt igaz? Hogy lett Hurley a kiválasztott? Milyen kérdések maradtak feloldatlanul? És, persze a legfontosabb: akkor most végig halottak voltak? Nagyon többek között ezekről beszélgetünk a Lost-kibeszélő podcastsorozatunk fináléjában.

Április 12-én a Tisza Párt nyerte az országgyűlési választásokat, amellyel véget ért a Nemzeti Együttműködés Rendszere, vagyis a Fidesz 2/3-os kormányzása. Az új kormány megalakulása a kultúrális közeg számtalan közösségét, csoportosulását is megmozgatta, köztük a filmes szakmát. Ez a lelkesedés a Filmreformban kulminálódott, ami lehetőséget adhat a magyar film régóta vágyott szakmai reformjára. De miért van erre szükség, ha az elmúlt 16 évben 2 Oscar-díjjal, felívelő minőségű alkotásokkal és fesztiválos sikerekkel gazdagodott a magyar film? Roboraptor Exxtra adásunk a Magyar Mozgókép Közalapítványtól egészen a Nemzeti Filmintézet működéséig tesz áttekintést a magyar film elmúlt évtizedéről. Ebben segítségünkre volt Donáth Péter filmrendező és a Budapesti International Film Festival (BIFF) művészeti igazgatója.

Ha szóba kerül Fábri Zoltán 1976-os ősklasszikusa, Az ötödik pecsét, akkor a legtöbbeket egy kérdés foglalkoztat: Tomoceusz Katatiki vagy Gyugyu? Pedig ennél sokkal többről van szó. El lehet-e bújni az apokalipszistől? Van-e esélye a kisembernek az elnyomó hatalommal szemben? Mit tegyen az, aki birtokában van az igazságnak? Hogy öli meg a fasizmus a lelkünket? Meddig lehet homokba dugni a fejünket? Mi az igazság akkor, ha szemben áll a törvény és a moralitás? Van-e értelme hipotetikus kérdéseken vekengenünk? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában (na meg arról is, hogy Tomoceusz Katatiki vagy Gyugyu).

Hol helyezkedik el a Hálózat Lumet életművében? Mennyiben volt próféta Howard Beale karaktere a modern média viszonyokra? Hogy öregedett a Hálózat? Mennyire lehet releváns az internetes és közösségi média korábban egy TV-ről szóló film? Milyen képet fest Lumet a televízióstúdiók működéséről? Mennyire és hol köszön vissza a Hálózat világa a mai (magyar) média valóságunkban? Hogy fér el ennyi szenzációs színész egy filmben? Ki szállította a legszebb, kiboruló férfi kiabálást a csodálatosan szép férfi kiabálások filmjében? És, létezik, hogy végül egy ilyen férfias filmben mégis egy nő lesz a legtoxikusabb férfi? Miként olvasztja magába és végzi ki a kapitalizmus a valódi, rendszerellenes ellenzék lehetőségét? Tényleg ennyire sötét és kilátástalan a média valósága, ahogyan azt Lumet ábrázolja? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában.

És, akkor végre megérkeztünk a vég kezdetéhez. Végre megismerjük a Dharmát! Utazunk az időben, John Locke feltámad és színre lép a rejtélyes Jacob! Na, de miért kellett egyáltalán visszatérni a Szigetre? Biztos kellett az időutazás az eddigi is zavaros misztikumba? Hogy a fenébe támadt fel John Locke? Mi az, hogy ez nem is John Locke? Akkor kicsoda? És mi lett John Locke sorsa? Mi van veled, Jack? És ki a fene az a Jacob? Többek között ezekről lesz szó a Lost-kibeszélő podcastsorozatunk ötödik adásában.

Alig pár nappal azután, hogy a Roboraptor Podcast szakértői zsűrije megszavazta 2025 legjobb filmjének a 28 évvel későbbet, máris megérkezett a folytatás. A csonttemplom pedig legalább annyira meglepő, vad és eredeti, mint az elődje. Méltó folytatás, miközben kifejezetten újszerű irányra tereli nem pusztán a "28-szériát", de talán az apokalipszisfilm műfajának egészét. Ha pedig már itt voltunk, akkor az egész eddigi franchise-t is kibeszéltük. Miben volt forradalmi a 28 nappal később? Hogyan helyezte teljesen új alapokra a 28 évvel később ezt a sorozatot? Miért rendhagyó folytatás A csonttemplom? Miben más, mint a korábbi apokalipszsifilmek? Hogyan cserélte Danny Boyle és Alex Garland reményre a műfaj nihilizmusát? Kik tudják még megmenti ezt a világot? Mit mond a film a generációk egymásra utaltságáról? Milyen kortárs-politikai analógiákat fedezhetünk fel a történetben? Többek közt ezekről lesz szó a legújabb podcastadásunkban.

1981-ben jelent meg Thomas Harris modernkori krimi-klasszikusa, A vörös sárkány. Ugyan számos érdeme van a regénynek, de a legnagyobb hatása kétségtelenül abban rejlik, hogy ebben debütált az elegáns szociopata, az úriember sorozatgyilkos, a gourmet kannibál, Hannibal Lecter karaktere. A regényből (elsőre) Michael Mann rendezett filmet 1986-ban, és bár az Embervadász címet kapó adaptáció bukásnak bizonyult, ez nem vetett végett a pszicho-pszichiáter mozis-karrierjének. Öt évvel később, 1991-ben ugyanis megjelent A bárányok hallgatnak. Minden idők egyik legjobb és legfontosabb thrillerje, ami egy csapásra ikonikus sztárt csinált Lecterből. Mi pedig most jól összemérjük a két filmet, és azok Hannibal Lecter ábrázolásait! Férfibúsongós neon-noir esztétika kontra reménytelen, rémálomszerű pokoljárás. Michael Mann vagy Jonathan Demme adaptálta jobban Thomas Harrist? Brian Cox vagy Sir Anthony Hopkins a jobb, hitelesebb, félelmetesebb Hannibal Lecter? Mennyire világlik ki a 80-as és a 90-es évek esztétikai és…

Miután, már mindenki keresztül-kasul összegezte az elmúlt filmévet, végre mi is összeültünk, hogy kibeszéljük. A várakozásnak tehát vége, mert most aztán ténylegesen kiderül, hogy mik is voltak 2025 legjobb filmjei! Lesz szó vámpírokról, kutyákról és zombikról. Az újra összeállt, ABBA dalokat játszó Beatlesről. Meglepetés sikerekről, nagy Oscar-díj várományosokról és hazánk mozivásznait méltatlanul elkerülő gyöngyszemekről. Azokról, akik éppen lecsúsztak a listáról és azokról, akiknek talán rá sem kellett volna kerülnie - de hazugság lett volna, ha nem rakjuk fel. Hogy aztán végül kiderüljön: talán nem is volt annyira szörnyű filmév 2025!

2025 decemberében robbant ki a hír, miszerint a Netflix jó eséllyel megveszi a Warner stúdiót és a hozzá tartozó filmes leágazásokat is, mint az HBO-t és az HBO Maxot. Ám nem eszik olyan forrón ezt a kását! A Paramount SkyDance CEO-ja, David Ellison nem győzi minden rendelkezésre álló eszközzel megtorpedózni az egyesülést, miközben a filmes szakva is aggódva figyel. Mit nyerhet az egyszeri mozinéző a licitháborúkból és befektetők puhításából? Vagy egyáltalán, akar még moziba járni? A Roboraptor Podcast Exxtra kiadásában az elmúlt hónapok legizgalmasabb és egyben legijesztőbb felvásárlását és a mozi jövőjét jártuk körül.

Miként reformálta meg a sorozat az egész koncepcióját? Mennyire ártott az írósztrájk az évadnak? Mi érteleme lehet még a Lostnak, ha már nincsenek a Szigeten? Ez már a rétes-tészta történetmesélés vagy épp, hogy csak most jön a lényeg? Újabb új karakterek jönnek, de kik és minek? Itt kezdődött el minden elromlani, vagy éppen ellenkezőleg? Többek között ezekről, és, persze a világ legjobb sorozatepizódjáról beszélgetünk a nagy Lost sorozatkibeszélő podcast évad legújabb adásában. Jó hallgatást és namaste!

Dan Tratchenberg alig három év alatt már a harmadik Predator filmmel lep meg minket. Ám, mindegyik kicsit más, mint a korábbiak. A Predator: Halálbolygó pedig különösen. Hogy sikerült új életet lehelnie a franchiseba? Vagy csak minden résszel egyre lejjebb löki azt egy intergalaktikus emésztőgödörben? A Disney kiherélte az űrvadászt, vagy új, friss irányt adott neki? Mennyire ragadozik keményen az új Predator? Mennyire baj, hogy a Halálbolygó inkább hasonlít egy MCU filmre, mint az 1987-es eredetire? Lehet-e a yautjákra kalandfilmet és franchiset építeni? Hogy lesz Tratchenberg három filmjéből egységes brand? Egyáltalán biztosan össze kell-e kötni mindent, mindennel? Vajon, hogy és mikor lépnek majd képbe a xenomorphok? És végül: az Alien vagy a Predator lett jobb a Disney felügyelete alatt? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor podcast legújabb adásában.

Szükség volt egyáltalán Alien előzményre, vagy sorozatra? Van-e egyáltalán egy évadnyi nafta egy Alien sztoriban? Meg eleve: mitől lesz igazán "Alien film" egy Alien film? És, milyen a jó Alien film? Mitől jó ez a franchise? Hol helyezkedik és hová illeszkedik be az Alien: Föld az eddigi kánonba? Miként köpi szembe Noah Hawley a korábbi filmeket és milyen új témákat és gondolatokat adott hozzá a szériához? Működik-e a Xenomorph, ha kivesszük a komfortzónájából? Modoros blöff vagy új, formabontó és merész sci-fi mestermű lett az Alien: Föld? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor podcast legújabb adásában.

Ez az az évad, ami a sorozat történetének első igazán csalódáskeltő etappjával indít, ám megéri végig szenvedni, hiszen a második felében már csak úgy sorjáznak a klasszikussá váló csúcsepizódok, hogy végül minden idők egyik legikonikusabb tévés csavarjával húzza ki a nézők lába alól a szőnyeget. Végre mélyebb betekintést nyerünk a Többiek életébe, mindenki kedvenc Desmondja különleges képeséget és állandó szerepet is kap a sorozatban, miközben a titokzatos Jacob neve is elsőnek ebben a szezonban hangzik el. Mi pedig mindezeket kibeszéljük a nagy Lost sorozatkibeszélő podcast évad legújabb adásában. Jó hallgatást és namaste! https://youtu.be/bP_DWlLOK_g

Miután az előző adásban beleástuk magunkat a Lost - Eltűntek eredetébe, most itt a folytatás. Avagy kiderül, hogy miként lehetséges folytatni minden idők egyik legjobb sorozatos évadját! Mit rejt a bunker? Hit kontra tudomány! Új karakterek garmadája! Támadnak a többiek és megérkeznek a farokrész túlélőii! És, persze: mi a számok jelentősége? Többek között ezekről beszélgetünk a nagy Lost kibeszélő podcast sorozat legújabb adásában. Jó hallgatást és namaste!

Ha tetszett az adás, támogasd munkánkat egy kávé árával! https://buymeacoffee.com/roboraptor 21 éve ezen a napon mutatták be minden idők egyik legfontosabb és legellentmondásosabb televíziós sorozatát, a Lostot. Ennek apropóján elhatároztuk, hogy ideje megvalósítani régi, nagy tervünket. Azaz indul a Roboraptor nagy Lost-kibeszélősorozata, amely során feltárunk minden rejtélyt és kérdést. Ezekből pedig lesz sok. Így évadonként haladunk. Az első részben a sorozat születésével és az első évaddal foglalkozunk. Hogyan indult a Lost? Vajon mennyire volt már az elején minden kitalálva? Mik az első évad nagy kérdései? Milyen utat járnak be a főbb karakterek? Eleve: ki az igazi főszereplője a sorozatnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kezdjük feltárni az első évadban nálunk még Pokoli édenként futó sorozat csodálatos világát.

Miután, már mindenki keresztül-kasul összegezte az elmúlt filmévet, végre mi is összeültünk, hogy kibeszéljük. A várakozásnak tehát vége, mert most aztán ténylegesen kiderül, hogy mik is voltak 2024 legjobb filmjei! Lesz szó triviális náci-problémákról, szexmunkás kalandokról, szörnyekről és szellemekről, illetve a tavalyi év legjobb sivatagi show-járól (spoiler: nem a Dűne az!). De az is kiderül, hogy mihez kell a legnagyobb türelem! Továbbá beszélünk az év moziélményeiről, a legfélelmetesebb és legviccesebb filmekről, illetve a legnagyobb meglepetésekről. Persze nem hagyjuk szó nélkül 2024 legnyomorultabb filmjét és azt az alkotást sem, ami felett a mai napig nem tudunk dűlőre jutni, hogy az év legjobb vagy leghitványabb darabja. Mindez és még több a Roboraptor Podcast legújabb adásában.

Mark Duplass és Patrick Brice 2014-ben megjelent - jelenleg a Netflixen elérhető - found footage horrorja legalább annyira ismeretlen a szélesebb közönség számára, mint amennyire nagyszerű. Noha első blikkre talán egy átlagos, kézikamerás tucathorrornak tűnhet, valójában egy elképesztően kreatív és formabontó stílus bravúr. Folyatásával karöltve messze kiemelkedik a found-footage filmek, nem túl nívós kínálatából. Na de eleve miért ilyen rosszak a kézikamerás horrorfilmek? Mit csinált jól a Creep, amit a zsáner többi művelője azóta sem tudod megugrani? Miért imádjuk a főszereplő, Mark Duplass karakterét és alakítását? Hogy sikerült szenzációsan folytatni, egy eleve kiváló filmet? És miért nem sikerült megismételni ezt a bravúrt tavaly novemberben debütált The Creep Tapes sorozattal is? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast első Trashnevelés különkiadásában. A végén pedig még bizarrabb bónuszfilmet ajánlunk azoknak, akik további minőségi időt szeretnének eltölteni egy sorozatgyilkos intim…

Fiatalabbak kedvéért: a Sztalker nem pusztán egy posztapokaliptikus videójáték. Sőt! A népszerű FPS franchise valószínűleg nem is létezne, ha Andrej Tarkovszkij 1979-ben nem készíti el az annak alapjául szolgáló filmet. Ugyan a Sztalkert sokszor, mint sci-fi klasszikus tartanak számon, nagyot csalódhat az, aki tudományos-fantasztikus elvárásokkal ül le elé. A Sztalker ugyanis első sorban egy spirituális utazás. De honnan ered a Zóna? Hol helyezkedik el a Sztalker Tarkovszkij életművében? Mennyire tekinthető a film a Sztrugackij fivérek eredeti regényének (jó) adaptálásának? Nevezhető-e sci-finek a Sztalker? Mit jelképez a Zóna? Mit tanulhatunk a sztalkertől? És az írótól, és a tudóstól? És végül hol cseng össze a film a Karácsonyi énekkel? Többek között ezekről beszélgetünk év-záró podcast adásunkban.

Az Alelnök és A Sztálin halála zseniális írója, Armando Ianucci produceri felügyelete alatt készült A franchise az év egyik legizgalmasabb vígjáték sorozata. Hiszen nem kisebb dologra vállalkozik, mint hogy hűen prezentálja azt az őrült és sokszor kilátástalannak tűnő szélmalomharcot, amit egy blockbuster film forgatása. Ami miatt pedig kifejezetten érdekes lehet a sorozat az az, hogy a hősei kivételesen nem írók és rendezők, hanem a filmszakma névtelen szakmunkásai. Így legújabb podcasünkben bevetjük magunkat Hollywood színfalai mögé, miközben az azt testközelből ismerő vendégünkkel kibeszéljük A franchiset.

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! Az évad utolsó adásában egy magyar kortárs sci-firől lesz szó. Baráth Katalin regényében, az Afáziában nagy szerepet kap nemcsak a magyar nép, de a magyar nyelv is. De a sok kulturális és irodalmi utalás mellett milyen maga a sztori? Milyen egy magyaros űropera? És mit jelent nekünk a nyelv és a kultúra manapság? A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Afáziát. A Bibliomancer podcast hetedik adása.

Tényleg olyan durva A szer, mint a híre? Van-e tartalom a testhorror mögött? Hányszor hangozhat el az undormányos szó egy podcastben? Baj-e, ha az arcunkba tolják a tanulságot? Van értelme két és fél órában exploitationt készíteni? Mitől lesz igazán tökös egy film? Ez, akkor most test- vagy inkább elmehorror? Margaret Qualley tényleg egérfejű? Mennyire tehet Elisabeth a saját pusztulásáról? Volt-e egyáltalán választása? És persze az igazi rémálom: Dennis Quaid. Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában. A végén pedig bemutatkozik új rovatunk a Trashnevelés Double Feature, amiben mindig ajánlunk majd egy b-kategóriás párfilmet a főattrakció mellé.

Amekkora várakozás előzte meg az Amazon szuper-drága presztízs-sorozatát, A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűit, sokak számára éppen akkorra csalódás is lett. Hiába volt az ígéretes kezdés, és az, hogy a stúdió Smaug összes kincsét beleölte a produkcióba. A rétestésztává nyújtott első évad sajnos egy lagymatagon hömpölygő, több sebből vérző sztori végül inkább keserű szájízt hagyott maga után. Ám teljesen így sem vesztett el minket. Most pedig itt a folytatás, amiben az elhúzott bevezető évad után végre rátérhetünk a lényegre! Vajon sikerült-e kiküszöbölni az első évad hibáit? Vagy azok mellé most újakat kapunk? Hogy tudnak az írók zsonglőrködni a millió történet szállal? Mennyire fontos, hogy ezek teljesen hűek maradjanak ahhoz, amit Tolkien leírt? Mi a rosszabb egy fekete tündénél? És vajon a több pénz és a több gyűrű mindenképpen jobb sorozatot eredményez? Többek között ezeket vitatjuk meg a legújabb sorozat kibeszélő podcastünkben, amiben töviről-hegyire kivesézzük a A hatalom gyűrűi 2. évadját.

Francis Ford Coppola két főműve közé "beszorult" rendezése, az Arany Pálma díjas Magánbeszélgetés egy meglepően intim alkotás egy esszenciális férfi-mozi, ami ugyanannyi figyelmet érdemelne, mint ismertebb nagy testvérei. Hol helyezkedik el a Magánbeszélgetés Coppola életművében? Kémfilmet vártunk, anti-James Bondot kaptunk. Miként mutatja meg Gene Hackman egy teljesen ismeretlen arcát? Lehet-e teljesen elszigetelve élni? John Cazale! Miért is lenne minden férfinak kötelező ez a film? A férfi lélek mélyére ásva többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában.

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! A legújabb adásban most egy kortárs sci-firől lesz szó, méghozzá egy igencsak különlegesről. Olga Ravn dán költő és író regénye, az Alkalmazottak korunk munkamániának és a nagyvállalatoknak mutat görbe tükröt, miközben az emberi létről elmélkedik. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Alkalmazottakat. A Bibliomancer podcast hatodik adása.

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! A robot regények után most egy disztópia következik. Ray Bradbury ikonikus regénye, a Fahrenheit 451 hiába 71 éves, üzenete fontosabb, mint valaha. Mit jelent nekünk az olvasás, a kultúra? Miért fontosak a könyvek? És tényleg annyira jó könyv, mint amilyennek mondják A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik a Fahrenheit 451-et. A Bibliomancer podcast ötödik adása.

2022 egyik váratlan meglepetés filmje volt az X. Ti West egyedi, meta-megközelítésű A texasi láncfűrészes mészárlás modorában készített slasher-különlegessége. Ennél is meglepőbb volt, hogy még ugyanabban az évben elkészítette annak előzményét. A Pearl technicolor rémálma pedig talán még az alapfilmnél is jobban sikerült. Két évvel később, most megérkezett az X folytatása, a MaXXXine. A trilógia így vált teljessé. De eleve mitől olyan különleges ez a három film? Mi emeli ki az X-et a hasonló cselekményű tucat slasher filmek tengeréből? Mitől válik ez igazi poszt-horror alkotássá? Miért kivételesen jó előzmény a Pearl? Egyáltalán mitől lesz jó/indokolt egy előzmény film? És a lényeg: sikerült méltón befejezni a trilógiát? Tud még a Maxxxine bármi újat mondani Hollywoodról, a horror és a pornó párhuzamáról és a hírnév hajszolásáról, amit az előző két film nem mesélt el? Maradt-e még bármilyen ütő kártya West tarsolyában a fináléra? Többek között ezekről beszélgetünk a Roboraptor Podcast legújabb adásában.

Hogyan reformálta meg a <em>Maffiózók</em> a TV-sorozatokat? Milyen újat tudott hozzá rakni a gengszter-filmek műfajához? Ki a kedvenc karakterünk? És, miért Paulie? Ki a legnagyobb szörnyeteg? Van-e egyáltalán morálisan pozitív szereplője a sorozatnak? Miért nem öregedett szinte semmit a sorozat? 25 évvel később is meghökkennünk-e a hírhedt lezáráson? Többek között ezekről beszélünk legújabb podcast adásunkban, amiben töviről hegyire kivesézzük a világ legjobb sorozatát.

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! Továbbra is a robotok vannak a terítéken: ez úttal Isaac Asimov egyik leghíresebb novelláskötetéről, az Én, a robotról lesz szó. Miért jelentős alakja a sci-fi irodalomnak Asimov? Mi a három törvény? És lehet-e Asimov történeteit jól adaptálni? A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Én, a robot novelláskötetet – és a filmadaptációt. A Bibliomancer podcast negyedik adása.

Filmes időutazásunkat a 2000-es évek legmeghatározóbb filmjének, idén húsz éves folytatásával folytatjuk. Avagy jön minden idők egyik legjobb második része, a Shrek 2! Persze ha a Shrek 2.-ről beszélünk, akkor elkerülhetetlen, hogy előbb megidézzük az első filmet, ami a maga nemében korszakalkotó alkotásként vált megérdemelten kultfilmmé, hogy aztán egész popkulturális franchise-vá nője ki magát mára. De mennyire szépítik meg csak az emlékeink a Shreket? Minek köszönheti átütő sikerét? Miben és mennyire előzte meg a korát? A posztmodern poénkodáson túl is vannak maradandó értékei? Tényleg jó folytatás a Shrek 2., vagy csak egy újabb bőr lehúzása a DreamWorks első kimagasló sikeréről? Többek között ezekről is értekezik Máté és Dávid a Roboraptor Podcast legújabb adásában

Folytatódik a Bibliomancer podcast 1. évada, a sci-fi klasszikusaival! Ezúttal Karel Čapek híres színműve lesz a téma, ahol először jelent meg a robot szó. A R.U.R, bár több, mint 100 éves színmű, a mai napig aktuális – és elgondolkodtató. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik a R.U.R-t. A Bibliomancer podcast harmadik adása.

10 év az sok idő. Épp ennyi ideje indult a Roboraptor podcast. Kisebb-nagyobb szünetek, személycserék és koncepció váltások után pedig mostanra el is jutottunk a 100. adásig. A jubileumot pedig méltóképpen kell ünnepelni! Épp ezért visszahívtuk a Raptor alapítóit, és eredeti műsorgazdáit, Muchichka Lászlót és Zsótér Indi Dánielt, hogy sorra vegyük az elmúlt 10 év 100 legjobb filmjét. De vajon hány Marvel filmet bír el egy ilyen lista? Melyik vajon az egyetlen sorozat, amit kis csalással sikerült fölcsempészni? Vajon Nolan, Tarantino vagy Villeneuve szerepel több filmmel? Melyikünk utálja zsigerből Jordan Peele egyik remekét, és ki imádja Tom Cruise akcióit? Ez és még sok minden más kiderül az adásból, ahol sorra vesszük az elmúlt 10 év filmtermésének krémjét a hollywoodi blockbusterektől kezdve, az új hullámos román és orosz művészfilmeken át egészen a független horror-gyöngyszemekig és indiai megaprodukciókig.Remélem mindenki felkészült, mert ez hosszú menet lesz! Jó hallgatást!

Érdemes volt újra elővenni a témát? Volt értelme a modernizálásnak? Miért jó adaptáció az új Sógun? Miben tud újat mutatni egy olyan popkulturális közegben, ahol már sokkal elterjedtebbek a japán/Japánnal foglalkozó alkotások? Be tudja-e tölteni a Trónok harca által hagyott űrt? Hogy lehet minden színész ilyen zseniális? Mennyire sikerült elszakadni a japánnal kapcsolatos sztereotípiáktól? Sikerült kijavítani az eredeti fő csorbáját? És, persze, hogy vert át minket Toranaga a palánkon! Többek között erről beszélgetünk a legújabb Roboraptor Podcastben. Timecode-ok és amiről szó lesz: 00:02:30 - Réteg sorozat a Sógun? 00:04:00 - Két ok, ami miatt biztos nem jut a Trónok harca sorsára! 00:11:30 - A NAGY megfejtés a heti sorozat kontra egyszerre kikerülő évad dilemmában 00:12:05 - Miről is szól a Sógun? 00:16:00 - A történelmi háttér 00:20:28 - Önmagában jó sorozat? 00:28:40 - Mennyire valósághű a közegábrázolása? 00:37:90 - Itt indul a spoileres kibeszélés 00:39:50 - A fő narratív különbség a régi és az új…

A Bibliomancer 1. évadának fő fókuszában a sci-fi áll – a klasszikusoktól a kortársig. H.G. Wells ikonikus regénye, a Dr. Moreau szigete nemcsak sci-fi, de a horror egyik alapműve is. Hátborzongató történet az emberi istenjátszás veszélyeiről és az ember helyéről a világban. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik a Dr. Moreau szigetét. A Bibliomancer podcast második adása.

Richard Powers Pulitzer-díjas regénye, az Égig érő történet teljesen új megvilágításba helyezi a fák világát. A regény kilencfő szereplőn és családjuk történetén keresztül mutat be egy rejtélyes, izgalmas világot, amely ősibb, mint az emberiség, és egyszerre erős és sérülékeny. Igazi ökoregény, ami azt is boncolgatja, hogyan tudnánk megmenteni a bolygót, és milyen eszközökkel. A Roboraptor szerzője, Nagy Anna és vendégszerzője, Kiss Sebastian kibeszélik az Égig érő történetet. A Bibliomancer podcast első adása.

Bemutatkozik a Bibliomancer, a Roboraptor új, könyves podcastja!

A háromtest probléma (és folytatásai) kétségkívül a kétezres évek legnagyobb hatású és legkultikusabb tudományos-fantasztikus regénye. Cixin Liu regénye nem pusztán egy elképesztően egyedi hard sci-fi, ami meglehetősen rendhagyó módon közelíti meg az idegeninváziós történet sémát, de közben kifejezetten izgalmas kérdéseket is feltesz a tudományhoz fűződő viszonyunkról. Noha tavaly már készult a sorozatból egy meglehetősen könyvhű kínai tv-sorozat. A regény folyam sikerét tekintve csak idő kérdése volt egy nemzetközi feldolgozás. Ez most a Netflixre érkezett meg. A 3-test probléma sorozatot ráadásul az a David Benioff és D. B. Weiss páros adaptálta, akik a Trónok harca képében egyaránt hozták el az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb és leginkább csalódást keltő sorozatát. Vajon egy ilyen erős alapanyagból készített sorozat képes lehet visszaállítani a Netflix (tartalomgyártóként) megtépázott renoméját? Be tudja-e bizonyítani a Benioff és Weiss páros, hogy tényleg tehetségesek? Vagy végleg kiderül, hogy a…

Alfred Hitchcock nem pusztán a suspense nagy mestere volt, hanem tulajdonképpen az első sztárrendező. Vitathatatlanul szakmája egyik legnagyobbja, akinek életműve hemzseg a megkerülhetetlen klasszikusokban. Így pedig csak idő kérdése volt, hogy a nagy, kerek filmes évfordulókkal foglalkozó podcast epizódunkban is képviseltesse magát. Mivel pedig az 1954-es év eddig kimaradt, duplán adta magát, hogy a Hátsó ablak legyen a témánk. Ami nem pusztán azért érdekes, mert ez Hitchcock egyik legismertebb rendezése. Hiszen amellett, hogy egy mesteri suspense thriller, olyan érdekes áthalásai vannak, amelyekkel mondhatni messze megelőzte a korát. Egy film, amit sokszor próbáltak lemásolni, de igazán sosem sikerült. De miben rejlik a Hátsó ablak ereje? Mit tanulhatunk Hitchcocktól a digitális tartalomfogyasztásról? Mi a közös a szemközti panel vizslatásában és az Instagram pörgetésében? Etikusan kukkolt-e James Stewart? Miért nem sikerült a a mai napig jól feldolgozni a filmet? Eleve: lenne-e létjogosultsága egy Hátsó…

Az heti Roboraptor Podcastben a mozgóképes rombolás szakértője, Roland Emmerich egyik korai művét, az 1994-es Csillagkaput vesézzük ki. Azt a filmet, amely összességében nem is akkora baromság, mint a mester későbbi opuszai. Gondjaink persze akadnak vele. De természetesen alaposan kitérünk az 1997-ben indult kultikus tévésorozatra is, amely az egész brandet magasabb színvonalra helyezte. Hetes ékzár kódolva! Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy a német születése ellenére ízig-vérig amerikai filmes Roland Emmerich igazából az UFÓ Magazinból merít ihletet filmjeihez. Elvégre ő az a rendező, aki előszeretettel visz vászonra konteókat (maja világvége, titkos kormányprogramok, kamuk a Holdra szállás körül). A Csillagkapu is egy ilyesfajta alapötletből szökkent szárba: a piramisokat bizony az idegenek építették! Emmerich pályafutásának kitárgyalása mellett többek közt szó lesz arról, hogy minden sutasága ellenére miért szórakoztató ez a filmje (is). Ugyanakkor arról is, mi öregedett benne rosszul. Lamentáltunk…

Walter Hill a 70es és 80as évek egyik leginkább alul értékelt filmese. Mind forgatókönyvíróként (A nyolcadik utas: a Halál), mind pedig rendezőként (Gengszterek sofőrje, 48 óra) hatalmas mértékben járult hozzá a modern pop-kulturához. Mégsem emlegetjük annyit, mint illene. Ezen próbálunk most változtatni a legújabb podcast adásunkban! Amikor is szemügyre vesszük Hill impozáns és eklektikus életművének egyik legkülönösebb darabját, az 1984-es Ha eljönnek a bombereket (Streets of Fire). Ami nem pusztán minden idők leglazább magyar címének a birtokosa, de egy egészen páratlan film. Egy szenzációs műfaji keverék, ami épp annyira western, mint amennyire motorosfilm, romantikus ballada, rock&roll videoklip vagy éppen képregényfilm. Ami azonban biztos: a Ha eljönnek a bomberek minden ízében királyság, amit hibái ellenére sem győzünk körbe rajongani. Timecode-ok és amiről szó lesz: 01:15 - Walter Hill munkásságának, karrierjének és pop-kulturális hatásának éltetése 11:45 - Miről is szól a Ha eljönnek a bomberek…

Vannak filmek, amelyek elválaszthatatlanok a készítésük korától, hiszen annyira egyértelműen reagálnak és reflektálnak az akkori történésekre és zeitgestre. Vannak örökzöld filmek, amelyek mondandója olyan örökérvényű, hogy szinte meg se tudnánk róla mondani, hogy nem öt, hanem ötven évvel ezelőtt készültek. És, van az a kiviteles eset, amikor a két halmaz metszi egymást. Amikor valami nagyon aktuálisból, valami egészen kortalan születik. 1964 két ilyen filmet is adott a világnak. A kubai rakétaválsághoz és az azt körülvevő atomháborús pánikhoz ugyanis egészen páratlan módon, teljesen véletlenül, gyakorlatilag egyszerre dolgozta fel a korszak (és minden idők) két legnagyobb rendezője. Ám, ami Sydney Lumet olvasatában (Bombabiztos) a legnagyobb tragédia, az Stanley Kubrick kamerái elött már röhejes bohózat (Dr. Strangelove). Két film, amelyek épp annyira különböznek, mint amilyen hasonló az alapfelvetésük. Ám, épp ezért tökéletes kiegészítései egymásnak. A Roboraptor Podcast legújabb adásában Kubrick kultikus…

Zardoz - A film, amit mindenki azért ismer, mert Sean Connery piros Borat fürdőruhát visel benne. Pedig nem is ez a legfurább aspektusa! John Boorman (Excalibur, Gyilkos túra, Az ördögűző 2. - Az eretnek) hírhedt kult sci-fije egy végtelenül egyedi, de legalább annyira bizarr filmes anomália. Furcsa és groteszk relikviája a Csillagok háborúja előtti hollywoodi sci-fi korszakról. Egy drogmámorban született lázálom, amit tényleg látni kell, ahhoz hogy elhiggye az ember! De ki vagy micsoda Zardoz? Hogy került James Bond bikiniben ebbe a filmbe? Miért kellett a forgatási helyszínen mobil-nemi gyógyászati klinikát létesíteni? Hogyan foglal állást ez a ötven éves film napjaink kultúr-háborújában? És, persze a háttérbe meghúzódó A gyűrűk ura szál! Többek között ezekről lesz szó az év első Roboraptor Podcast adásában, amiben igyekszünk megfejteni Zardoz rejtélyét! De sikerült? Timecode-ok és amiről szó lesz: 0:00: Belevágunk az évadba! 3:05: Dávid megpróbálja egy mondatban összefoglalni, miről szól a Zardoz. 3:46:…

2024 első Roboraptor Podcastjában még visszatekintünk az előző évre, hisz 2023 is jobbnál jobb filmekkel kényeztetett el bennünket. Így nem hagyhattuk ki, hogy mi is összegyűjtsük 5-5 kedvenc alkotásunkat, egymást is meglepve a másik választásaival, majd röviden kibeszélve, hogy miért is imádtuk őket annyira. Ám, még mielőtt felfednénk a leplet arról, hogy szerintünk mik voltak a 2023 legjobb filmjei, átfogóan értékeljük a mozis évet. Természetesen az egyéb trendek mellett szóba kerül az elmúlt filmévet alapjaiban meghatározó Barbenheimer jelenség. Szakítunk időt egy rapid Rebel Moon kibeszélőre. A végén pedig megemlékezünk azokról, a számunkra kedves filmélményekről, amelyek éppen lecsúsztak a toplistáról. 00:00:23 - Rebel Moon véleményezés 00:00:57 - Intro 00:02:08 - 2023-as moziév áttekintésJ önnek 2023 legjobb filmjei! Konkrétan: 00:14:26 - Dávid 5. kedvence 00:20:05 - Máté 5. kedvence 00:27:00 - Dávid 4. kedvence 00:32:00 - Máté 4. kedvence 00:36:44 - Dávid 3. kedvence 00:45:14 - Máté 3. kedvence…