Kémhatás - Hallgatás Online

Az állambiztonsági hálózat legnagyobb részét teljesen hétköznapi emberek - pincérek, taxisok, kiskatonák stb. - alkották. És ha már úgy alakult, hogy a múlttal való radikális szembenézés nem a rendszert csakugyan irányító elitek listázását jelenti, hanem a kis gyalogokét a sakktáblán, a legújabb podcast adásunkban az ügynök hétköznapi arcát vizsgáltuk meg.Pócs Nándor ezúttal Papp Istvánnal, illetve Takács Tiborral beszélgetett.

Az országgyűlés július 7-én döntött az ún. „ügynökakták” nyilvánosságra hozataláról, ami alapján októbertől a 6-os kartonok és a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok mindenki számára megismerhetővé válnak. Ezzel egy régi, közel 37 éves vita kerül végre nyugvópontra. Vagy mégsem? Erről beszélgettünk levéltárunk főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal és az ÁBTL „ügynökszakértő” történészével, Takács Tiborral.

40 éve történt a csernobili reaktorkatasztrófa – ennek szenteltük a "Kémhatás" podcast soron következő adását. Vendégünk a csernobili zónáról dokumentumfilmet forgató Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, illetve Vass Miklós fizikus, az RBMK típusú reaktorok szakértője. Munkatársunk, Pócs Nándor a katasztrófához vezető utakról, a szovjet atomtechnológiáról, a jelenlegi orosz és belarusz emlékezetpolitika visszásságairól, és persze az erőmű körüli pillanatnyi helyzetről is beszélgetett velük.

Adásunk főszereplői a nők. Szocialista nőmozgalmakról, nőpropagandáról, a Rákosi-korszak híres traktoroslányairól, munkahelyi viszonyokról, a női szerepek lassú változásairól beszélgettünk. Vendégeink ezúttal Unger Gabriella történész, intézményünk levéltárosa és Kisőrsi-Farkas Zsófia történész, egyetemi adjunktus voltak.

Míg élt, Cseh Tamás számos politikai és szellemi hagyományközösség számára jelentett hivatkozási pontot. Az urbánus-liberális alternatív underground ugyanúgy otthonra tudott találni a dalaiban, mint a 70-es években indult táncházmozgalom inkább a népies gondolattal azonosuló tagjai. Ki ő és honnan jött? Mit csinált másként, mint a kortársai, és hogyan viszonyult hozzá a rendszer? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az ÁBTL történész-kutatójával, Pap Péter Istvánnal, illetve Csengey Balázzsal, a Cseh Tamás Archívum munkatársával.

Kik és hogyan védték a szocializmus állami és pártvezetőit? Kik voltak Virág elvtárs "fiai" A tanúban? Hogy kezelte Kádár János a saját testőreit? Felrobbanó sörgyári palackokról, "O"-dossziékról, fedőcégekről és dekorációs vállalatokról Podoski Gáborral, Kádár János egykori testőrével és Krahulcsán Zsolttal, az ÁBTL tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 2:22 Milyen vezetők kaphattak személyi védelmet a szocializmusban? 6:12 Szakmai pálya a BM kormányőrségtől a személyvédelemig 10:59 Hogy lehetett bekerülni a kormányőrségbe? 12:48 Milyen szerepe volt az állambiztonságnak a személy- és objektumvédelemben? 18:23 Az apparátus szerepe Budapesten és vidéken 21:28 Tartótisztek a személy- és objektumvédelemben 25:26 Mennyit kommunikált a testőr a védett személlyel? 28:23 Kádár János testőre Aligán 31:58 Vélt és valós veszélyek az 1970-80-as években 36:13 Szovjet-magyar együttműködés Gorbacsov 1986-os látogatásakor 38:40 A magyar testőrök és a nemzetközi delegációk 46:28 Milyen cezúrát…

Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett. Száznégy portrén keresztül kísérel meg képet adni a második világháború idején a korabeli Magyarország területén a nácizmussal és képviselőivel szemben kibontakozó ellenállás sokszínűségéről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kötete. A szerkesztők a nemzetközi szakirodalmi mintákat is követve nemcsak a fegyveres összetűzéseket, szabotázsakciókat, hanem a szellemi ellenállás különböző megnyilvánulási formáit, újságcikkeket és kabaréműsorokat, röpcédulázást, német- és nyilasellenes propagandát, szimbolikus tetteket, a közigazgatásban…

Miért nem tudott meggyökeresedni a kommunista eszme Magyarországon? Milyen ellenségeskedés volt a kommunisták és a szociáldemokraták között? A krumplileves legyen krumplileves? Eurokommunizmus, moszkvai utasítások és a ’60-as évek végére kifulladó eszmeiség: A magyar kommunisták 1918-1989 című kötetről annak szerzőjével, Papp Istvánnal, Levéltárunk Tudományos Főosztályának vezetőjével, és Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgetett Pócs Nándor. 0:00 Bevezető 2:45 Miért nem lesz komoly hagyománya a kommunizmusnak Magyarországon? 12:05 Hová lettek a munkások és proletárok? 18:27 Harc a szociáldemokraták ellen 22:45 Revizionizmus=szociáldemokrácia? 29:43 Karakteres arcél és idegen test a társadalmon belül 39:43 Vezetőváltások és utódjelöltek a '70-80-as években 41:56 Orientációs pontok a rendszerben 50:50 A mozgalmárok és a forradalomellenesség Ajánlott művek: Agitátorok (Magyar Dezső, 1969) Húsz óra (Fábri Zoltán, 1965) A magyar kommunisták 1918-1989 Nem kommunizmus volt Kádár…

Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor. 0:00 Bevezető 2:06 A transzgenerációs traumák jelentése 6:47 Traumaképző történelmi események Magyarországon 11:29 Traumatizált elkövetők és traumatizált áldozatok 16:19 Megküzdési stratégiák az ügynökök és leszármazottaik életében 25:13 Múltfeldolgozás az evangélikus egyházban 31:08 Generációk kollektív traumái 36:40 Poszttraumás növekedés 39:33 Kollektív fogalom- és nyelvhasználat 42:33 Apák és fiúk 48:39 A transzgenerációs traumafeldolgozás és az ÁBTL Ajánlott művek:…

Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot. --- 0:00 Bevezető 0:50 Az ÁVH-mánia nyomában 1:56 Egy "hobbiíró" és az ÁBTL 9:55 A valóság és fikció aránya a Vadászatban 11:07 Péter Gábor alakja 16:45 A szakértők és a regény "hitelessége" 19:47 Rendszereken átívelő galádság 23:42 Mennyire tipikusak a regény ÁVH-életútjai? 32:38 Agresszív, de nagyon béna szervezet volt az ÁVH? 39:21 Nyomozati szerv vagy a párt ökle? 44:00 "A fizikai erőszak nem volt megengedett." 53:06 Túlélő ÁVH-sok és a bűntudat 1:00:03 Mennyire kell a szerző képzelőerejét visszafogni? 1:04:25 Filmes álmok --- Ajánlott…

Milyen viszony volt a ’70-80-as években Kádár és Ceausescu között? Milyen feladata volt a román hírszerzésnek a magyar emigrációval szemben? Tényleg a KGB robbantotta ki a romániai forradalmat? Titkosszolgálati akciókról, megfigyelésekről és egy unatkozó önimádó diktátorról Bandi Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával és Hodicska Tiborral, a bukaresti nagykövetség egykori diplomatájával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 03:11 Román-magyar kapcsolatok a mélypontot: az 1977-es találkozó 12:07 Román elhárítás a magyar kisebbségek és a Magyar Népköztársaság ellen 13:14 Mindennapok a bukaresti magyar nagykövetségen 20:11 Volt bármilyen emberi viszony a főtitkárok között? 25:24 A Securitate a magyar kisebbség képviselete ellen 32:43 Forradalom vagy titkosszolgálati machináció? 40:49 Az esetleges szovjet és magyar beavatkozás levéltári forrásai --- Ajánlott művek: Kádár - Ceausescu találkozó Debrecenben és Nagyváradon Az újságíró archívumából (kulisszatitkokkal): Kádár–Ceausescu-találkozó, 1977…

Hogyan változott meg a második világháborús magyar ellenállásról alkotott kép az elmúlt években? Hogy tudott Wallenberg embermentőként dolgozni? Milyen szerepe volt a katonaszökevényeknek a nyilas hatalomgyakorlásban? Máig élő mítoszokról, Budapest ostromáról és a nyolcvan évvel ezelőtti mindennapokról Bartha Ákos és Hardi-Kovács Gellért történészekkel beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 1:40 Mikortól számíthatjuk a magyar ellenállás kezdetét? 4:39 Mi számít ellenállásnak? 7:32 Hogyan és miért érkezett Wallenberg Budapestre? 15:53 A Baky-puccs: valós akció vagy Horthy megzsarolása? 23:50 Kik szervezték az ellenállást 1944. október 15. után? 33:15 Wallenberg és a védőlevelek 46:37 A magyar közigazgatás a deportálásban és az embermentésben 51:05 Volt-e értelme az ellenállásnak? --- Ajánlott művek: Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945 Magyar ellenállás a második világháború idején Handbuch zum Widerstand gegen Nationalsozialismus und Faschismus in Europa 1933/39 bis 1945…

Miért Carlos lett a '70-es, '80-as évek leghíresebb terroristája? Magyarországon tényleg képeztek ki palesztin fegyvereseket? Melyik étteremben szeretett libamájat enni Carlos? Terrorfinanszírozásról, titkosszolgálati akciókról és a magyar állambiztonság máig kevéssé ismert manipulációiról Liszkai László újságíróval és Orbán-Schwarzkopf Balázzsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 1:46 Miért Carlos lett a korszak legismertebb terroristája? 5:31 A kommunista világforradalom és a palesztin függetlenség 11:01 Palesztin fegyveresek Magyarországon 13:08 Szélsőjobboldali aktivisták a szovjet érdekszférában 15:34 Terrorizmus Közép-Európában és a Közel-Keleten 17:51 Carlos Budapesten 24:11 Járt-e Carlos vidéken? Kaland Dobogókőn 26:22 Mit tudhatott a magyar állambiztonság? 34:18 Forradalmár helyett bérgyilkos 37:20 Sakál a Vend utcában 41:29 A magyar állambiztonság és a terrorbazár 50:38 Kábítószer-fegyver váltó 52:21 A 75 éves…

Miért volt szükség az államvédelmi negyed térképes bemutatására? Mi a digitális filológusok munkája? Hatékonyabb-e a ChatGPT mint a biorobotok? Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nemrég indult tájékoztató ismeretterjesztő honlapja, a Topotéma kapcsán Mihály Eszterrel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ (MNMKK OSZK DBK) igazgatóhelyettesével, és a levéltár Történeti Osztályának vezetőjével, Müller Rolf történésszel beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 01:48 A politikai rendőrség térhasználata: Topotéma 10:06 Mivel foglalkozik a Digitális Bölcsészeti Központ? 16:25 Nemzetközi minták a digitális térben 22:30 A ChatGPT és a mesterséges intelligencia vonzásában 26:27 Nemzeti emlékezet az online térben: a varsói gyors 31:02 Digitális hatások/visszahatások a kultúrában 37:02 Analóg könyv vs digitális kultúraközvetítés 46:12 Mi alapján választott épületeket az állambiztonság? 1:00:30 A nagy bölcsészadatbázis nyomában…

Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor. A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában. --- 0:00 Bevezető 01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust? 03:57 Ügynökakta nincs! 07:10 A morális tényező 18:15…

Hogy került Cziffra György az állambiztonság látóterébe? Miben tűnt ki a művész a korszak zongoristái közül? Milyen életút vezetett az angyalföldi Tripolisztól Párizsig? Különleges élethelyzetekről, zenei tehetséggondozásról és a művész máig ható örökségéről Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetőjével és Viszket Zoltán történésszel, az ÁBTL-ben februárban nyílt kiállítás kurátorával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 1:26 Hogy foglalható össze Cziffra zsenialitása? 4:46 Cziffra György fiatalkora: Tripolisz és a galerik 11:45 Cziffra és az állambiztonság: disszidálás és ítélet 18:58 Börtön vagy kényszermunka? 20:23 A művész korai karrierje: szenvedély, tehetség és gyakorlás 34:20 Beilleszkedés, honvágy és sikerek 42:39 Mit rejt a Cziffra-dosszié? Dokumentumok a kiállításban 44:40 A Cziffra György Fesztiválról --- Ajánlott művek: Mit rejt a Cziffra-dosszié? Cziffra György élete Cziffra György Fesztivál Virtuóz – Cziffra 100

Milyen közeget mutat be A Rög gyermekei trilógia? Érdemes hazajönni az óhazába? Parasztregény vagy modern amerikai próza? Népi írók, kivándorlás és generációs dilemmák: a Zavarkeltés-sorozat idei záróepizódjában Oravecz Imre Ókontri című regényéről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor. -- 0:00 Bevezető 2:10 Oravecz Imre pályája 5:33 Irodalmi hagyományok és új utakon járó alkotók 9:27 A modernitás kockázata 13:07 Az idegen szabadságvágy 23:40 Az ethoszok világa 27:14 A mindentudó hős egy illúziótlan karakter 40:09 „Elégedett, boldog felnőtt legyen belőle” 47:13 A kortalan regény -- Ajánlott művek Ókontri (Az álom anyaga / A rög gyermekei 3.) a DIA-n Oravecz Imre művei Beszélgetés Oravecz Imrével Könyvek, amik megmutatják mivel jár a kivándorlás Franz Kafka: Amerika

Hogy lett az Újpest a rendőrség csapata? Milyen rendőri beosztást kaptak a focisták? Mit jelentett ez a klub hétköznapjaiban? Hogy kötődik az Újpest az ÁBTL épületéhez? Az Újpest FC 1945 utáni történetével kapcsolatos legendákról, tévhitekről és rágalmakról Tóth András válogatott labdarúgóval és Pap Péter Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor. -- 0:00 Bevezető 2:02 Tóth András pályafutásának kezdetei 4:50 A grundkorszak emlékei 9:06 Bemutatkozás az Újpestben 16:55 Miért lett a belügy csapata az Újpest? 22:48 Milyen megítélése volt a játékosok között a belügyi felügyeletnek? 29:43 Fenntartói kedvezmények a focistáknak 30:46 Szűcs Sándor pere 53:49 Tovább élt-e a Szűcs-ügy az Újpesten belül? 59:01 A Belügyminisztériumtól a belga labdarúgásig -- Ajánlott művek: Marschal Adrienn: Futball és állambiztonság: Szűcs Sándor pere Takács Tibor: „Kádár csapata” és az állambiztonság Szoros emberfogás - Futball és állambiztonság a Kádár-korszakban Budapest futballkönyve - Elfeledett…

Miért hord kalapot Bereményi? Milyen volt az első találkozása Kardos Györggyel, a Magvető Kiadó igazgatójával? Őriz-e jelentéseket az író-rendezőről az ÁBTL? Cseh Tamásról, városmajori kalapos sétákról és a szabadság aktorairól a márciusi filmklubunkban bemutatott, Bereményi kalapja című film után Pap Péter István Bereményi Gézával, a film főszereplőjével, és annak kreatív producerével, Csejdy Andrással beszélgetett. Márciusban Papp Gábor Zsigmond kreatív portréfilmjével folytatódott a Bevetítés filmklub: a Bereményi kalapja egy kulturális időutazás a 20. század második felének magyar történelmében. Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal…

Mit jelöl a P betű Pelevin regényének címében? Miért határozta meg az útkereső generációkat a könyv az átalakuló világban? Hogy lett máig ható nemzedéki élmény Pelevin munkájából? Cigireklámok, a Szovjetunió felbomlása és a kilencvenes évek hangulata: a Generation P című regényről a Raszputyica-sorozat záróepizódjában Szokolay Domokos történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatójával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 0:25 Raszputyica 3: Generation P 1:41 Mit tudunk Pelevinről? 4:45 Milyen generációt ír le a Generation P? 14:02 A regény magyarországi fogadtatása 22:28 Az átmenet nemzedéke 28:10 A "szovjet egyedüllét" dilemmája 41:40 Pelevin és az értelmiség 45:05 A peresztrojka generációja és a múlt --- Ajánlott művek Viktor Pelevin: Generation P Vígan huhogó csimpánzok egy terepjáróban Viktor Olegovics Pelevin élete

Mik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) feladatai? Miben más egy levéltári adatbázis mint az Arcanum vagy a Hungaricana? Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással? Digitális nyilvántartásokról, iratnyilvánosságról és a mesterséges intelligencia lehetséges levéltári szerepéről Haász Rékával, az ÁBTL osztályvezetőjével és Havasi-Mészáros Dániel levéltárossal beszélgetett Pócs Nándor. -- 0:00 Bevezető 1:06 Milyen online szolgáltatásokat nyújtanak a levéltárak? 8:52 Milyen új rendszer váltja fel hamarosan az ÁBTL adatbázisát? 11:56 Hogy épül fel egy levéltári adatbázis? Hogy gondolkodnak a levéltárosok? 15:47 Lehet-e olyan egy levéltári adatbázis, mint az Arcanum? 20:02 Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással? 24:44 A hálózat működéséről 28:31 Történeti forráskritika az ÁBTL anyagaiban 31:04 Milyen iratokat őriz a levéltár? 36:40 Hová fejlődhet az online levéltári adatbázis? -- Ajánlott linkek: SpyOne Az e-kutatás bevezetése az ÁBTL-ben A digitális kutatás bevezetéséről Kutatás online…

Milyen út vezetett 17 évesen a német hírszerzéstől a gulágra? Hogy kerülhetett valaki az állambiztonság látóterébe? Milyen iratok érhetők el az FSZB levéltárában? 20. századi magyar életutakról, gulágról és a hasonló történetek megfilmesíthetőségéről februári filmklubunk után Kollár János Móczán Péterrel, a film rendezőjével és annak történész szakértőjével, Dr. Szabó Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával beszélgetett. Februárban egy szövevényes kémtörténettel folytatódott Bevetítés filmklubunk: ERNA egy huszadik századi élettörténeten keresztül nyújt bepillantást a társadalom és az állambiztonság működésébe. ERNA története egy szövevényes kémtörténet, amely 1944-ben egy német hírszerző iskolában kezdődik Bécsben, majd a háború után közel tíz évig tartó Gulag-rabsággal folytatódik. 1955 tavaszán Vorosilov egyéni kegyelmével szabadul az akkor még csak 28 éves lány. Az 1956-os forradalom idején, férjével, a volt Gulag-rab Cs. Györggyel disszidálni próbálnak, de elfogják őket a határon, és…

Mit jelentett ’68 az erdélyi magyarság számára? Hogy jelenik meg a román-magyar együttélés Sütő András munkásságában? Hogy változott meg az „Erdély-élmény” a magyar közgondolkodásban? Hogy inspirálta a regény Horváth Charlie-t? Álomszerűség és a múlttal való szembenézés: az Anyám könnyű álmot ígér című regényről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor. -- 0:00 Bevezető 1:17 Egy nagy műre számítunk Erdélyből 2:35 Sütő András: erdélyi, kommunista és magyar író? 7:50 Milyen volt Sütő viszonya a román államhoz? 11:09 A Kriterion Kiadó szerepe 12:33 Sütő András világértelmezése 17:19 Milyen műfajban született az Anyám könnyű álmot ígér? 22:42 Ébredés az álmokból 30:12 A magyar falukép végletei 36:30 Pusztakamarás a parasztfalu? 43:37 Milyen hatása volt a regénynek az "Erdély-élményre"? -- Ajánlott művek: Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér Sánta Ferenc: 20 óra Charlie: Könnyű álmot hozzon az éj

Milyen szerepe volt a közel-keleti államok felfegyverzésében Csehszlovákiának és Magyarországnak? Mennyire volt meghatározó a Szovjetunió a régióban? Miért kereskedett volna Horthy Miklós a közel-keleti országokkal? Izraeli-palesztin konfliktusról, hidegháborús fegyverkereskedelemről és a cseh ipar máig élő közel-keleti és afrikai reneszánszáról Krajcsír Lukács Vadászgépektől a sörökig című könyve kapcsán beszélgetett Pócs Nándor a szerzővel és Prantner Zoltán történésszel. -- 0:00 Bevezető 0:28 Előtérben az izraeli-palesztin konfliktus 1:23 A Közel-Kelet az első világháború végén 10:13 A közép-európai diplomáciai jelenlét visszaépítése 15:57 Magyar-arab kapcsolatok a térségben: Horthy Miklós 23:13 Közép-európai katonák a közel-keleti fronton 30:56 Kelet-európai államok a Közel-Keleten 1945 után 36:50 Moszkvai prekoncepció Izraellel kapcsolatban 39:40 A "türelmesebb" 60-as évek 49:08 A szovjet típusú államok végig az arab koalíció országait támogatták, a nyugatiak pedig Izraelt? -- Ajánlott művek: Krajcsír…

Milyen szerepet játszik a terror a forradalmakban? Kik küzdöttek a hatalomért az orosz polgárháborúban? Rendszerkritika vagy propaganda? A szovjet hatalom kiépüléséről és a hatalmon élő marxizmus-kommunizmus megoldhatatlan problémáiról Alekszandr Taraszov-Rogyionov Csokoládé című regénye kapcsán Szokolay Domokossal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészével beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 0:25 A Csokoládé története 3:38 Az első csekista regény: puccs és paranoia 9:08 A marxizmus hatalmi működése és a kommunista kísérlet céljai 11:37 Eszközök a célok eléréhez: terror és polgárháború 20:12 Bűn és igazságszolgáltatás: a csokoládé szerepe 28:18 A kommunista hedonizmus kialakulása 34:35 Összehasonlítás: Sötétség délben 42:17 A forradalom törvényessége 48:13 A könyv magyar fogadtatása 56:38 Családok a forradalomban --- Ajánlott művek: Alekszandr Taraszov-Rogyionov: Csokoládé Polgárháború Oroszországban Sztálin (1992, rend.: Ivan Passer)

Mennyire felemás a szembenézés a kommunista múlttal Lengyelországban? Milyen eszközökkel dolgozott a lengyel állambiztonság? Hiteles-e a Nem hagytak nyomokat című film? Lengyel történelmi filmekről, Andrzej Vajda munkásságáról és aktuálpolitikai párhuzamokról beszélgetett decemberi filmklubunk után Pócs Nándor Mitrovits Miklós és Kollár János történészekkel. --- 0:00 Bevezető 1:10 Hogy történik Lengyelországban a kommunista múlt feldolgozása? 11:41 Hogy áll a lengyel film a múltfeldolgozással? 15:35 Milyen hatalmi klikkek voltak a kommunista lengyel vezetésben? 20:40 Hogy jelenhettek meg hatalommal szemben kritikus filmek Lengyelországban? 27:44 A vasember, Mefisztó és az Oscar 28:55 Mennyire volt brutális a lengyel állambiztonság a '80-as években? 35:18 Mi a különbség a hetvenes és a nyolcvanas évek lengyel és magyar filmjei között? 41:18 Kérdések: hányan dolgoztak a legyenl állambiztonságnak? Mennyire volt tabu a múlt a lengyel színházakban? 43:30 Belügyesek a lengyel filmekben 44:55 Ügynökök…

Miért hívták marslakóknak az Egyesült Államokba kivándorolt tudósokat? Tényleg a dualizmus kori oktatás sikere, hogy ennyi híres magyar kutatót ismerünk a korszakban? Mit akart tőlük a magyar állambiztonság? Miért pont ez a négy portré került a könyvbe? Fizikusi teljesítményekről, ideológiai ellentétekről, dr. Strangelove figurájának megformálásáról és az Oppenheimer filmről Szekér Nóra legújabb, Fedőneve: Marslakó című könyve kapcsán beszélgetett Pócs Nándor a szerzővel és Szegedi Péter tudományfilozófussal. Részletek: 0:00 Bevezető 1:43 Miért pont fizikusokat és elméleti matematikusokat mutat be a könyv? 4:26 Kik voltak a "marslakók"? 24:14 Miért pont ez a négy portré került a könyvbe? 32:44 Mivel magyarázható, hogy ennyi közép-európai tudós jelent meg a közéletben? 37:40 Tényleg volt "magyar jelenség"? 40:56 Milyen kettősség jellemezte az állambiztonság munkáját? 45:36 Milyen volt a "marslakók" megítélése a szocialista tudomány világában? 50:06 Milyen volt a megítélésük Amerikában? 54:49 Teller problémás…

Milyen helyzetben volt a bencés közösség a kommunista diktatúrában? Hogy figyelte meg az állambiztonság Pannonhalmát? Milyen érzés, amikor valaki számára kiderül, hogy egy régi barátja mindvégig ügynök volt? Személyes emlékekről, eltitkolt történetekről és a bencés közösség mindennapjairól novemberi filmklubunk után Szekér Nóra Petényi Katalin és Kabay Barna rendezőkkel, illetve Várszegi Asztrik, címzetes püspökkel, nyugalmazott pannonhalmi főapáttal beszélgetett. 0:00 Bevezető 1:28 Mennyiben lehetett érzékelni az állambiztonság jelenlétét a bencés közösségben? 9:01 Feldolgozható-e, ha az ember legközelebbi barátja ügynök volt? 16:28 Hogy reagált az egyház az állambiztonsági érintettséget bemutató filmekre? 18:05 Ki számított a bencés renden belül példaképnek? 21:59 Kérdések és válaszok: megemlékezések, koncepciós ügyek és besúgók Pannonhalmán 31:19 Megmondható-e biztosan, hogy ki volt ügynök Magyarországon? 34:32 Egykori pannonhalmi diákok kérdései Ajánlott művek Hitvallók és ügynökök Pannonhalmi Szamizdat…

Milyen változások történtek az 1960-as években a kulturális életben? Hogy jelennek meg az 1956 utáni társadalmi változások Szilvási Lajos regényeiben? Aktuálisak lehetnek-e ma az egykor legolvasottabb magyar író regényei? Generációs konfliktusoktól a megváltás lehetőségéig: az Albérlet a Síp utcában című regényről Papp István történésszel beszélgetett Pócs Nándor. 0:00 Bevezető 0:24 Társadalomtörténeti minisorozat 2:30 Hol lehet Szilvási Lajost elhelyezni a magyar irodalomban? 8:32 A regényről 11:17 Mennyiben önéletrajzi regény az Albérlet a Síp utcában? 16:12 A regény keletkezésének időszaka 31:48 Generációs konfliktusok 42:11 A múlt árnyai: német történetek 46:26 A múlt árnyai: a zsidóság 53:39 Elköszönés Ajánlott művek Szilvási Lajos élete Albérlet a Síp utcában Illyés Gyula: Két kéz

Hogy alakult és összefügg-e az antifasiszta narratíva és a holokauszt emlékezetének története? Mennyire jelentett paradigmaváltást a vészkorszakkal kapcsolatos történeti gondolkodásban az Eichmann-per? Hol tart ma a hazai és a nemzetközi holokauszt-kutatás? A nagy kérdésfeltevésektől a lokális problémákig: a Betekintő 2023/3-as száma kapcsán a holokauszt-kutatás dilemmáiról Szécsényi András történésszel és Zombory Máté szociológussal beszélgettünk a Kémhatás legújabb adásában. 0:00 Bevezető 0:27 A Betekintőről 1:33 A magyarországi zsidóság története és a holokauszt 6:52 Az antifasiszta narratíva és a holokauszt 19:25 Múltértelmezések keleten és nyugaton 35:45 Lévai Jenő szerepe a hazai történetírásban 45:15 Újdonságok a hazai és nemzetközi holokausztkutatásban 57:03 2024-es újdonságok a Betekintőben Ajánlott művek: A Betekintő legújabb száma Jewish Lives under Communism: New Perspectives The Nature of Fascism Európai ​fasizmusok 1919–1939 Az auschwitzi magyar pavilon kiállításai – 1965, 1980 Benoschofsky…

Mit takar a szellemi Raszputyica fogalma? Hogy mutathat be három regény egy évszázadot? Milyennek ábrázolja Conrad az orosz és egyébként a nyugat-európai világot? Milyen sajátossággal bír az orosz lélek? Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának podcastjában Zavarkeltés címmel indítunk szövegelemzést: legújabb adásunkban Joseph Conrad Nyugati szemmel című munkájáról Szokolay Domokossal (NEB) beszélget Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezetés 0:48 Raszputyica-dilemmák 3:01 Joseph Conrad élete és munkái 6:01 Milyennek mutatja be Conrad az orosz és a nyugat-európai világot? 10:20 Mitől nyugati a Nyugati szemmel? 12:27 Az oroszság meg az orosz ügy 20:37 Különbség a nyugati és a keleti típusú értelmiség között 24:07 A szovjet típusú kirakatperek irodalma 25:16 Az összeesküvők világának orosz tradíciója 30:14 A forradalmárok lélektana 40:19 Conrad megjelenése a regényben 43:27 Az antiszemitizmus megjelenése a regényben 48:52 Elköszönés Ajánlott művek: Joseph Conrad: Nyugati szemmel Áine O'Dwyer: Anything bright…

Miért beszélünk folyton az ügynöklisták nyilvánosságáról? Milyen iratokat őriz a Történeti Levéltár? Ki és milyen információkat ismerhet meg az Eötvös utcában őrzött anyagokból? Milyen gyakorlatot követnek a titkosszolgálati múlt őrzésében és bemutatásában a kelet-európai országok? Miért emlegeti mindenki a német példát? A Kémhatás első adásában Cseh Gergő Bendegúz, a Történeti Levéltár főigazgatója és Takács Tibor történész segítségével a minket érintő közéleti kérdéseket próbáljuk megválaszolni. Tartalom: 00:54 Az ügynökakták nyilvánossága: nyilvánosságpártiak az iratok elzárói ellen? 09:46 "Ők csinálták az egészet, mi csak elszenvedtük!" 17:54 Mi az az információs kárpótlás? Ki és mire kíváncsi a levéltárban? 20:34 Konspiratív kapcsolatok: kik és hogyan informálták a hálózatot? 28:30 A hatályos törvények szerint kire mondhatjuk azt legálisan, hogy az illető hálózati személy volt? 32:51 Nemzetközi minták: a német példa és a kávéházi csekisták. 49:32 Mekkora kárt okoztak az ÁB rendszeres vagy a 80-as évek…