VILÁGPONT - Hallgatás Online

Sok az akár jóhiszemű félreértés és fogalmi keveredés is arabokról, muszlimokról, perzsákról. Pedig érdemes tisztában lennünk a fogalmakkal, kivált manapság, amikor például alkalmasint kevésbé vagyunk tisztában azzal, hogy nem minden arab muszlim és nem minden muszlim arab. A ciszjordániai palesztinok jó része például keresztény, vagy az egyiptomi arabok egy része is ortodox (kopt) keresztény. A pakisztáni muszlimok nem arabok, és a maláj szigetvilágban vagy indonéz földön élő muszlimok pedig másképpen, mondjuk úgy, békességesen hívei a Prófétának, mint például a Mohamed nevében fellépő nigériai terroristák.E fogalmakat és hátterüket világítja meg az arab/muszlim világ egyik kiváló hazai ismerője, N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára. Vendég: N. Rózsa Erzsébet, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára

2026 május közepén Kubában járt John Ratcliffe, az amerikai hírszerző szervezet, a CIA igazgatója, és találkozott Raúl Castro kubai alelnök unokájával, Lázaro Álvarez Casas belügyminiszterrel és a kubai hírszerző szolgálatok vezetőjével. Pár napra rá az amerikai igazságügyi minisztérium bejlentette: vádat emel a 94 esztendős Raúl Castro (a néhai Fidel Castro öccse) ellen, mert 1996-ban részt vett amerikaiakat szállító, két kisrepülőgép lelövésének szervezésében. A jelenlegi kubai elnök, Miguel Díaz-Canel elítélte az amerikai lépést, és „jogi alapot nélkülöző politikai manővernek” minősítette. Kijelentette: Havanna a végsőkig harcol majd Washington ellen, emlékeztetve arra, hogy Donald Trump május elején kijelentette: „Kuba szinte azonnal a miénk lesz”, korábban pedig azt közölte, lehet, hogy baráti átvétel lesz, de lehet, hogy nem. Mi zajlik – és miért – Kubában és mi várható ebbe az Egyesült Államokhoz oly’ közeli szigetországban? – ezt elemzi Dr. Nagy Sánor Gyula a Corvinus Egyetem Világgazdasági…

Mindössze tíz hónappal a megalakulása után, május elején megbukott Romániában az Ilie Bolojan vezette koalíciós kormány. A koalícióból először kilépett a Szociáldemokrata Párt (PSD), majd a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) összefogva, bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg a Bolojan-kabinetet Nicusor Dan államfő azonban nem írt ki előre hozott választásokat, hanem egy parlamenten kívüli párt vezetője, Eugen Tomac kapott kormányalakítási megbízatást. Pár nap elteltével ő is visszaadta megbízatását. Politikai káosz uralkodott el Romániában. Mivel magyarázható ez a helyzet? Megannyi a kérdés. Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója válaszol.

Az elmúlt időszakban a visegrádi együttműködés – vagy másképpen: a V4-es együttműködés – mintha veszített volna a súlyából, a befolyásából. Vajon így van-e ez, és ha igen, akkor lesz-e megint jövője ennek a közép-európai együttműködésnek. S ha lesz – kivel? Szakáli István Lóránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója elemez. 00:00 – Bevezető 2:55 – Az együttműködés lanyhulásának fő oka 4:56 – Budapest és Varsó nélkül nincs V4! De miért éppen Lengyelország? 9:34 – A V4 Magyarország számára a legfontosabb 11:52 – Vannak közös érdekeink 16:22 – A magyar-szlovák viszony és a pragmatikus Fico 20:08 – Az Európai Unió még soha nem támogatott magyar nemzetpolitikai célokat 23:36 – Érdemes-e bővíteni a V4-es együttműködést? 29:26 – Bővítés, koncepcióváltás és jövő 33:50 – Monarchia-nosztalgia Csehországban és lengyel földön 37:32 – Üzenni a nagyvilágnak

Vendég: Bauer Bence Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója Annak ellenére, hogy gazdasága gyöngélkedik és belpolitikája bizonytalankodónak látszik, Németország változatlanul Európa meghatározó ereje. Ezért sem mindegy, hogy ki és hogyan irányítja a német politikát. „Lecserélik-e”, vagy marad a posztján Friedrich Merz kancellár? Akinek támogatottsága a megválasztása óta eltelt egy esztendőben meghökkentően gyorsan zuhant.A helyzetet Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója elemzi. Alcímek: 01’41” – Merz már akkor megbukott, mielőtt megválasztották 06’41” – A kancellár pontosan és jó elemzi a helyzetet, de… 10’50” – A CDU számára fontos a kancellári poszt 14’16” – Németországban tizenhat ország van! Ki kivel működhet együtt? 19’48” – Hogyan befolyásolja a tartomány a központi kormányt? 22’12” – Nem a fegyverkezés a jó megoldás a gazdaság bajaira 29’17” – Berlin „kétsebességes” Európát szorgalmazna

Vendég: Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója. Leírás: A brit Financial Times című lap Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping pekingi tárgyalása után azt röpítette világgá: az orosz elnök kifejtette kínai kollégájának, hogy megbánta az Ukrajna ellen indított háborút. Hszi erről – a brit lap közlése szerint – tájékoztatta Donald Trump amerikai elnököt. A történet mindhárom szereplője nyilvánosan cáfolta a brit lapot. Alcímek: 01’58” – Putyinnak van miért megbánnia az ukrajnai háborút 06’03” – Befagyott konfliktus vagy békeszerződés? 08’08” – Washington számára az ukrajnai – mellékes háború 11’42” – A háború miatt Oroszország „Kína-függő” lett 19’32” – Az Egyesült Államokat az iráni háború köti le 23’51” – Oroszországnak lesz sürgős a békekötés 30’45” – Európai pénzen és ukrán vérrel féken tartani Oroszországot?

Vendég: Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE emeritus professzora, volt diplomata. Leírás: Graham Allison, harvardi professzornak köszönhetően honosodott meg a külpolitikai gondolkodásban a „Thuküdidész csapdája” fogalma, mégpedig az Egyesült Államok és Kína közötti vetélkedés leírására. Thuküdidész az ókori görögök történésze volt, aki Spárta és Athén vetélkedését írta le az „A peloponnészoszi háború” című monumentális alkotásában. Késői utódja, Allison professzor szerint, ahogyan annak idején a status quo fenntartásában érdekelt Spárta és a felemelkedő Athén háborúskodott egymással, most ugyanolyan (de legalábbis hasonló) háborúskodás zajlik az Egyesült Államok és Kína között. Elfajulhat-e ez az egyelőre hidegháború a két óriáshatalom között, és ez a vetélkedés hogyan befolyásolja a világ jelenét és jövőjét? Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE emeritus professzora, volt diplomata elemzi a helyzetet. Alcímek: 02’45” – Három hatalmi központ és amerikai „hibajavítás” 06’37” – Miért békülékeny…

Vendég: - Németh Viktória az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója A világ sok helyütt forrong: kormányválságok és helyi háborúk, vagy háborús készülődések feszítenek. Mégis: a legfőbb aggodalom ma, szinte mindenütt, az energiaválság. Vajon fegyvere lett az energia? S ha igen: miért és meddig? Dr. Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója ezt elemzi. Alcímek:05’06” – Kifogyhatnak a hagyományos energiaforrások?09’53” – Európa csak részben kezeli az energiaválságot12’45” – Nabucco helyett Török Áramlat22’29” – Az Északi-sark: új energiaforrás és „kis” hidegháború32’44” – Az Európai Unió erősödik az Északi-sarkvidéken

Vendég: — Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója Az Irán ellen indított támadássorozat lehetséges hátterét/háttereit sokan és többféleképpen értelmezik. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója szerint a háború fő célja az Egyesült Államok fizetőeszköze, a dollár általános nemzetközi dominanciájának megőrzése. Alcímek: 01’39” – Amerikai dollár kontra unit és jüan 07’59” – Az amerikai államadósság és Trump háborúi 09’49” – James Monroe, Theodore Roosevelt és Donald Trump 14’59” – A „fordított Kissinger” cupákot dob Moszkvának 19’11” – Kuba: az újabb konfliktus színhelye? 23’31” – Impérium-váltás: a termelés már Kínában nagyobb 26’17” – Meggyengíteni Törökországot és Iránt? 31’07” – Ideológiák és az energiabiztonság

Vendég: – Dr. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Közel-Kelet szakértő Nehéz szakaszban van az Egyesült Államok és Izrael indította háború Irán ellen. A perzsa rendszer ugyanis, az amerikai és izraeli várakozásokkal ellentétben, nem látszik megbukni. Sőt: a külső fenyegetés és az a tény, hogy Iránnak lassanként már barátai sincsenek sem a közeli, sem a távolabbi térségben, megerősítette a perzsa társadalmi kohéziót. Irán belpolitikai helyzetét N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára elemzi. Az elemzésben megannyi kérdés is megfogalmazódik… Alcímek: 01’17” – Ki a „rossz fiú” ebben a konfliktusban? 05’04” – Mégis, kinek a háborúja ez? 14’08” – Irán és az urándúsítás és a veszélyek 23’10” – A nagyon diplomatikus Amr Moussa 32’53” – Iráni ellenzéki: a háború miatt elnapoljuk a rendszerrel szembeni elégedetlenséget 37’30” – Irán van nyeregben?

Vendég: Dr. Bernek Ágnes,, a BME közgazdasági tanszékének geopolitikai oktatója Washington, pontosabban a jelenlegi amerikai kormányzat stratégiai hibát követett el, amikor megtámadta Iránt. Donald Trump elnök ugyan szeretné átrajzolni a Közel-Keletet s ezzel új geopolitikai realitást is létrehozni, ez meg is történhetik, ám az amerikai elnök szándékai ellenére nem úgy, ahogyan elképzelte. Hanme éppen az Egyesült Államok kárárra.Erről beszél Bernek Ágnes, a budapesti műszaki egyetem (BM) közgazdasági tanszékének tanára. Aki egyben felvázolja az ázsiai térség, ezen belül Belső-Ázsia várható megerősödését és hatalmi felemelkedését is. Alcímek: 01’08” – Miért fontos Irán? 03’48” – Christine Lagarde igaza 07’13” – Trump súlyos geostratégiai hibát követett el 12’21” – Az iráni háború geopolitikai változásokat hoz, de Washington veszít majd rajta 20’40” – A kínai stratégiai gondolkodás és Szun-ce 25’52” – Amerika szerepe komolyan meggyöngül majd 26’52” – Közép-Ázsia felemelkedik 32’41” – Kissinger: Iránnal muszáj…

Vendég: Erdélyi Rezső Krisztián politológus, a Nézőpont Intézet elemzője Az elmúlt napokban halt meg az Egyesült Állanokban Robert Muller, az amerikai elnökválasztásba 2016-ban történt állítólagos orosz beavatkozás vizsgálatával megbízott különleges vizsgálóbíró. Néhány nappal ezt követően az amerikai igazságügyi minisztérium csaknem másfélmillió dolláros kártérítést fizetett Michael Flynn tábornoknak, Donald Trump első nemzetbiztonsági tanácsadójának, akit az oroszokkal történt összeesküvés koholt vádjával állítottak félre 2016-ban. Az oroszokkal történő „titkos” együttműködés és az „orosz beavatkozás” globalista narratívája ismert fegyver a politikai ellenfelek lejáratásához. De 2016-ban vált először komoly fegyverré a politika befolyásolásában. Alcímek: 01’42” – Vélemény-nyilvánítás és/vagy beavatkozás 07’33” – Az orosz beavatkozás narratívája, mint új antiszemitizmus? 11’16” – Nem szeretni kell az oroszokat, hanem üzletelni velük14’42” – Az energiaválság megoldása: dolgozzunk otthonról… 15’57” – Mindenki…

Vendég: — Pogrányi Lovas Miklós filozófus, az Alapjogokért Központ vezető kutatója Az amerikai politikus és közíró Pat Buchanan, még hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, azt mondta: az igazi politikai kérdés az, hogy ki dönt az életünket meghatározó normákról, például az abortuszok szabályozásáról, vagy az egyetemeket eluraló szélsőbaloldali ideológiák „kezeléséről”. A normák meghatározása a kultúrharc; amelynek értelmezése eltérő országonként, térségenként, történelmi korszakonként. Magyarországon általában a marxizmus olasz „atyját” szoktuk idézni, aki szerint, akié a kultúra, azé a hatalom. Csakhogy a kultúrharc sokkal több a napi kulturális történéseknél, jelenségeknél. Alcímek: 0’00’’- Bevezetés 01’41” – Mi az igazi politikai kérdés: ki határozza meg a normákat? 10’27” – Trumpnak sikerült újfajta konszenzust teremtenie 16’01” – Az életformánk a kultúra 18’01” – A kultúrharc, mint a politikai és gazdasági küzdelem eszköze 22’05” – Nagy törésvonalak és küzdelmek a civilizációk között

Vendég: Kálnoky Boris politikus, újságíró, az MCC Média Iskola vezetője Európa nyugati fertályán egyes témákat tabuknak minősítenek, a fősodratúnak mondott sajtó megbélyegez és kirekeszt és az Európai Unó hármas rendszert alakított ki, hogy gátat vessen a sajtó-, és szólásszabadságnak. Erről beszél, konkrét példákat is említve, Boris Kalnoky (Kálnoky Borisz), aki székely édesapa és német édesanya gyermekeként német földön látta meg a napvilágot. Gyermekkorát négy különböző országban töltötte, végül Hamburgban diplomázott és a Die Welt című lapnál helyezkedett el. Több országban volt tudósító, jelenleg Budapesten él és az MCC médiaiskolájának vezetője. Reális – és egyben kritikus – képet rajzol a nyugateurópi sajtóviszonyokról, a kirekesztésekről, a félelmekről és a sajtó szabadságáért folytatott küzdelmekről.

Vendég: — Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője Leírás: Mellérendelő világrend és ezt éppen most váltja valóra a többpólusú berendezkedés – írja legújabb, „Világrendszerváltás” című könyvében Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, a Kommentár főszerkesztője. Aki szerint a földrajzi, politikai szerveződések helyett a civilizációs alapú együttműködések kora jön el. Ezt a világrendszerváltást – vagyis a XXI. századért folyó küzdelmet, a világok harcát és az úgynevezett nagytér-rendet – elemzi a tekintélyes szerző. Alcímek: 0.00.- Bevezetés 03’08” – Az eurocentrikus világnak vége van 09’06” – Jöjjenek a Cézárok! 13’43” – A liberális szellemiség aláhanyatlott 18’58” – A kétpólusú világrend mellett/helyett alakulóban a harmadik pólus 23’59” – Földrajzi és politikai szerveződések helyett civilizációs alapú együttműködések? 29’51” – A háború az háború! 38’58” – A civilizációk egyenrangúságának kora.

Tizenhét ritkaföldfém van, amely nem is olyan ritka, mint az elnevezése mutatja, ám valamennyi ritka fontosságú, sőt, nélkülözhetetlen elem, különösen a mai modern technológia (például az elektronika) számára, vagy akár a hadiiparban, a biotechnológiában, vagy akár csupán az akkumulátor-gyártásban. És a gazdasági élet megannyi területén. Sok országban vannak ritkaföldfém-lelőhelyek, ám kibányászásuk bonyodalmas, így a világ pillanatnyilag szinte Kínától függ. A globális hatalmi játszmában ma a ritkaföldfémek birtoklása igazi ütőkártya. Ezért (is) folyik az ádáz harc értük. Alcímek: 01’16” – Mi az a ritkaföldfém? És a kritikus ásvány? 04’10” – Az amerikai Mojave-sivatag kincse és az amerikai-kínai párharc 08’57” – Orosz iparágak, amelyek ellen egyáltalán nincsenek szankciók 14’19” – Miért akarná Trump Grönlandot és miért szorgalmazta a békét örmények és azeriak között? 18’23” – Tanácskozás a kínai dominancia megtöréséről 25’16” – Mit csinált Lavrov Szudánban, avagy Afrikában a harmadik nagy játékos:…

Francois Mitterrand, a franciák szocialista államfőjeellenezte a német újraegyesítést, a vele egyetértő Margaret Thatcher brit miniszterelnök pedig 1989-ben arra is figyelmeztetett, hogy az újraegyesített Németország túlságosan erős és nagyhatalmú lesz, s „alááshatja az egésznemzetközi helyzetet és veszélyt jelenthet a biztonságunkra”. Az 1980-as évek e a jelenlegi németországi fejlemények – például az erőteljes fegyverkezés, a háborús készülődés – indokolt aggodalommal töltheti el Európa népeit. Vajon nyugtalanító-e a német dominancia? Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének vezetője fejti ki álláspontját. Alcímek: 01.57. – Merz: a német hadseregnek kell a legerősebbneklennie Európában! 05.25. – Németország mára meggyengült, szerepe a világbanrosszabb, mint volt 08.10. – A jóemberkedést a németek rákényszerítenék másokra is 1409. – Németországnak egyszerűen elfogyott a pénze… azállam nem tudja ellátni a feladatait 18.22. – Lesz-e német hegemón szerep? 20.37. – Európa gyengébb lett, de hajszolja az…

Bár a kommunista rezsimek – egy-két kivétellel – mindenüttmegbuktak, eltűntek, megvetés tárgyai, de tömeggyilkosságokhoz vezető embertelen téveszméik és megint feltűnőben vannak, terjednek és népszerűek; ráadásul nem is szegény és elmaradott vidékeken, országokban. Hanem Európában és főként az Egyesült Államokban. Alcímek: 0.00. Bevezetés 01.05. – A történelem legtöbb halálos áldozatát követelőideológia 05.01. – Amikor Kohl Horn Gyulát javasoltakülügyminiszternek 09.32. – Dél-Amerikában jezsuiták kísérleteztekkommunizmussal 20.11. – A nyugati értelmiség miért hallgatott? 26.57. – Nyugaton ismét terjednek a szocializmus téveszméi 30.11. – Szélmalomharc, de meg kell vívni a kommunizmusellen

Ment-e a homoszexuális közösségek világa előrébb, vagyis javított-e az e közösségekhez tartozók életén a nevükben és állítólag az érdekükben fellépő LMBTQ-lobbik tevékenysége? Professzor dr. Tényi Tamás pszichiáter, a Pécsi Egyetem klinika-igazgatója elemzi a sokakat foglalkoztató és a társadalmak életét is alkalmasint befolyásoló kérdést. Alcímek: 0.00. - Bevezetés 02.05. - A mozgalmár LMBTQ: tévedések és tragédia-sorozatok 06.21. - Melegjogi aktivizmus: elérni, hogy ez legyen a normalitás 09.25. - Kulturális marxizmus: éljenek a szexuális kisebbségek! 12.40. - Nagy pénzek a lobbi mögött 15.37. - És mit szólnak az orvosok? 18.45. - A mai értelmiség szerepe 23.58. - Vagy itt vagy, vagy ott! 26.39. - Az LMBTQ-lobbi sem tűri a más véleményt 31.45. - A kisgyermekekre bizonyíthatóan káros az LMBTQ aktivitása

Miközben Európában alig akad tehetséges, erőskezű és igazán vérbeli patrióta politikus, addig az Appenninekről délre, Rómában, fiatal nő irányítja Itália ügyeit. Ő – Giorgia Meloni. Aki választási kampányában büszkén hangoztatta: nő vagyok, anya vagyok, olasz vagyok és keresztény vagyok.

A venezuelai diktátor erőszakos eltávolítása utánLatin-Amerika több diktatórikus vezetője is – ha nem is reszketni, de – aggódni kezdett a hatalmáért. Az Egyesült Államok elnöke és külügyminisztere ugyanis egyaránt megfogalmazta, hogy változásokat látna szívesen a tőle délre eső országok egyik-másikában. Donald Trump egyébként elsőként Kubát említette meg. Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika szakértője az amerikai diplomácia várható latin-amerikai politikáját elemzi. Részek: 01’24” – Maduro kakaskodott, aztán meglepődött, hogyeltávolították 04’13” – Sokk résztvevős a sakkjátszma 08’04” – Jobboldali trendforduló jöhetLatin-Amerikában is, de az amerikai demokráciaexportnak vége 15’01” – Pelenkacsere a Kubai Kommunista Pártban 20’55” – Rubio: Kuba összeomlik magától 22’03” – A Donroe-doktrína és Latin-Amerika 30’48 – Kína mindent visz a térségben

Kiszelly Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. Néhány évtizeddel ezelőtt még Helmut Kohl, Francois Mitterrand, Margaret Thatcher vagy Ronald Reagan irányította a világpolitikát, hogy a korábbi kiváló politikusokról, például az amerikai Dwight Eisenhower elnökről, a német Konrad Adenauerről, vagy Charles de Gaulle francia elnökről most ne is beszéljünk! De vajon manapság miért nincsenek hozzájuk hasonló, kvalitásos politikusok? Hová tűntek és miért? Részek: 04.29. – A „davosiak” globális fiatal vezetőket képeznek ki 11.30. – A globális szervezetek befolyásolják az államok politikáját 13.30. – A selejtes politikusok néhány jellemzője 19.16. – A karakteres politikusok megpróbálják megbélyegezni 26.38. – Globalisták és patrióták, szövetségi rendszerek és címkézések 30.54. – A veszélyes idők szülik az erős politikusokat

Hogyan jutott el az 1980-as évek környezetvédelmi mozgalma a 2000-es évek kártékony méregzöld politikájáig, szerte a világban, és hogyan tette tönkre Németország gazdaságát? Vendég: Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója Részek: 0.00. - Bevezetés 02.19. – A zöldpárti politika soha nem csak a környezetvédelemről szól 06.59. – A valódi környezetvédelem inkább a jobboldali értékrend sajátja 10.06. – A „német bűntudat” alapozza meg a német zöldpolitika ideológiáját 13.35. – Visszafordíthatatlanok a károk a német gazdaságban 21.01. – Németország nem képes gyorsan váltani 22.52. – Klímaterroristák és NGO-k

Mi lehetett a Venezuelai amerikai akció hátterében? „Csak” a kábítószerkereskedelemmel gyanúsítható Maduro elnök eltávolítása? A venezuelai olajvagyon? Vagy Kína térnyerésének megállítása? S van-e párhuzam az 1962-es kubai válság megtörtént és a jelenlegi ukrajnai válság esetleges rendezése között? Vendég: Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója Részek: 0.00.– Bevezetés 03.26. – Ha az egyik hatalom közel kerül a másikhoz… 05.10. – A Brzezinski-doktrína és a kissingeri iskola és Donald Trump 15.05. – Selling America, avagy menekül a külföldi tőke az Egyesült Államokból 19.40. – A század nagy konfliktusa 25.39. – Rendszerváltozások Latin-Amerikában? 28.22. – Forgatókönyvek Ukrajnában 33.40. – Mit akar Trump?

Néhány éve a képzettlenkedők kisebb hada morgott, amikor a magyar nemzeti kormány a triaszti kikötőnél megvásárolt egy részt. Pedig, a kikötőrész megvásárlása távlatos és nagyívű politikát jelent. Tényleg: Mire jó nekünk hogy kikötőnk legyen Triesztben? Mit hoz ez a jövő Magyarországának? Vendég: Dr. Bernek Ágnes, a BME közgazdasági tanszékének geopolitikai oktatója Részek: 00.00. - Bevezetés 01.54. – Trianon óta az első kikötőnk: Triesztben 08.09. – Kikötők versenye Európában, konkurencia a kínaiaknak 11.52. – Vei Csi játék és Gyapotút 20.35.– A balti-adriai folyosó fejlesztése és Ukrajna európai integrálása 23.06.– A Három Tenger és az Egyesült Államok 26.07.– A Balkán és a nagyhatalmak

Richard Coudenhove-Kalergi osztrák grófnak, még a XX. század elején, voltak okos meglátásai, ám Európa bajainak megoldására buta módon azt szorgalmazta, hogy az európai népeket „össze kell keverni” más kontinensekről származó, más történelmi és kulturális háttérrel rendelkező népekkel, mert így elkerülhető az újabb európai és világháború. Az e tekintetben balga gróf ötletét látszik valóra váltani manapság George Soros és hálózata. Jóllehet, 1968-ban a brit konzervatív politikus, Enoch Powell megjósolta: ha Európában folytatódik a bevándorlás-bevándoroltatás, akkor a kontinensen patakvér folyik majd. A britnek igaza lett. Vendég: Pogrányi Lovas Miklós, filozófus, az Alapjogokért Központ vezető kutatója Részek: 00.00. – Bevezetés 2.09. – A nagy népvándorlási hullám 10.31. – Kalergi gróf és a „gyakorlati idealizmus” 18.50. – Warburgok, Rothschildok a bevándorlás és Kalergi mögött 22.05. – Kísérletek a társadalom mérnöki átszerkesztésére Európában 25.37. – Nincs európai nép! 26.46. – Kalergi, az idealista,…

Jónak lenni jó, a jótékonykodás életeket formálhat át – üzente a magyar közmédia és a Baptista Szeretetszolgálat az idén is. Jézus születésének ünnepén és az ezt megelőző várakozás, az advent heteiben különösen erősödik az emberekben a szeretet kinyilvánítása, az adakozás-adományozás. Mintha egyre többen jönnének rá, hogy a jótékonykodás csodát tesz – a jótékonykodóval is. Hogyan jótékonykodnak Ma és a világban? Van-e különbség a magyarok felfogása, szokásai, és a más országokban honos jótékonykodás között? Túlmutat-e maga a jótékonykodás magán a jótékonyságon. Vendég: — Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója — Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke Részek: 0.00. – Bevezetés 3.03. – A háború, mint hívószó és a jótékonykodás 5.06. – Cipős dobozok, kicsiny segítség, jelentős eredmények 11.54. – A keleti társadalmakban nemzedékek élnek együtt s ez segítség is a bajban 18.58. – A segítség boldogsága Haitin 21.42. – Kárpátaljai gyermekkórus: milyen jó, hogy egyet gondolunk! 25.21. – A…

Szerte a világban mintegy 350 millió keresztény éli félelemben nem csupán Jézus születésének ünnepét, de a mindennapokat is. Afrikban, Ázsiában, a Közel-Keleten az életükért is aggódniuk kell, míg Európában pusztán kereszténységük megélése van veszélye van. Vendég: Azbej Tristan, az üldözött keresztényekmegsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár Fejezetcímek: 0.00. - Bevezetés 1.20. – A kereszténység a világlegüldözötteb vallása 5.50. – Keresztényellenesség és woke 6.50. – Rémtörténetek Nigériából és Nigériáról 9.10. – A keresztény államok már csak kultúrájukban keresztények 10.20. – Amikor a Közel-Keleten egy muszlimnak baja esik, muszlim államok segítenek 13.24. – Segítsünk, de ne a keresztényeknek! 16.33.– A mai kor mártírjai 25.15. – A Hungary Helps ötlete és tevékenységei 33.25. – Nyugat-Európa: több frontos támadás a kereszténység ellen

Carlo Giuseppe Quadrupani, a XVIII. század milánói paulánus (vagyis Szent Pálról nevezett rend) szerzetese még arról értekezett, hogy a jámbor lelkeknek mit kell tenniük gondjaik könnyebb megoldásához, kételyeik feloldásához. Merülj el a lelki életben s hozzá olvasd a Bibliát! – tanácsolta útmutatásában. De vajon ma mi segít, segíthet, adhat útmutatást? Hogyan lehet a mai korban megoldásokra lelni, eljutni a kételyek feloldásához, kell-e ehhez Jézus? Az adventi elcsendesülés napjaiban ennek átgondolására is juthat idő. 2’24” – A Szent András Evangelizációs iskola célja és tevékenysége; 4’04” – Evangelizáció, neoprotestánsok és katolicizmus; 6’24” – Az egyház mai „felfedezendő” feladatai, az evangelizálás mai módjai; 13’56” – Fontos-e a jézusi üzenet napjainkban? 16’43” – Keresztények reményei; 20’20” – Hit és vakhit; 23’33” – Modern kor, bizonyosságok, hit; 27’09” – Magány, Isten, közösség; 30’18” – Az iskolateremtő Forrai Botond atya.

Az Unio a kereszténység ellen szövetkezik, de miért nem akarják megőrizni az európai keresztény gyökereket? Az EU úgy tűnik semmit sem támogat, aminek köze van az európai hagyományokhoz, a kereszténységet pedig egyre inkább egy a szélsőjobboldali ideológiákkal akarják összemosni. Kiket és miért támogatnak, és milyen is lenne az ideális újfajta embertípus?Vendég: Dr. Petri Bernadett, uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos 00.00. - Bevezetés1.41. – Az Európai Unió és a kereszténység;7.23. – Európai parlamenti „tanulmány”: fel kell lépni a kereszténység ellen;12.29. – Támogassuk az LMBT-projekteket?18.15. – Uniós költségvetés, genderlobbi, átpolitizáltság és a baloldal20.59. – Európa fáziskésésben, de a társadalmak már ébrednek25.10. – Az iszlám saría Európában és az európai keresztények30.25. – Az Európai Unió motivációi, újfajta embertípus kialakítása.

Isteni parancsok vallása, avagy tej kövön és Grisics bora: Mit jelent Europa elmuszlimosodása? A muszlám bevándorlás mozgatórugója, és céljai, az európai rend fellazítása és az európai identitás és a eurapaizált iszlám jövője. Vendég: Dr. Maróth Miklós Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas akadémikus, magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár 0.00.- Bevezetés 1.36. – Muszlimok Európában: iszlám hit, politikai iszlám és iszlám kultúra; 5.57.– Az iszlám lényege nem a hit, hanem a jog, azaz a saría; 8.16. – A muszlim bevándorlás mozgatórugója és célja; 12.19. – Muszlim bevándorlók és nomád munkakultúra; 15.26.– Az európai rend és identitás és az iszlám; 18.36. – Isteni parancsok vallása, avagy tej a kövön és Grisics bora; 24.35. – Muszlim bevándorlás és az európai rend fellazítása; 29.04. – Egész világra kiterjedő folyamat: a Dél megindult Észak felé.

Vajon visszaszerezheti-e Kína Tajvant egyetlen puskalövés nélkül? A kínai – amerikai vetélkedés még csak mos kezdődik. Kína milyen lehetőségekre készül fel? Végtelenek-e a kínai puha hatalom határai? Vendég: Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. 0.00.– Bevezetés 1.20. – Hatalmi összefeszülés Kína és az Egyesült Államok között, ennek fontos eleme Tajvan; 3.45. – Tajvan történelméről; 9.55.– Kínai tervek Tajvan visszahódítására; 14.00. – Donald Trump és a Tajvan-kérdés; 18.03. – Soványka az amerikai- kínai kereskedelmi megállapodás; 18.52. – A kínai-amerikai versengés csak most kezdődik; 23.12. – Kína Tajvan békés visszatérésére „játszik”; 25.37. – Megkezdődött a kínai soft-power visszaszorítása; 29.36. – Nagyhatalom mellett újabb nagyhatalom „nő fel”, hegemón hatalmak kihívásai és háborúk.

Kell-e félnie Európának a német csizmától? Németország ugyanis fegyverkezik: de vajon ez "csupán a védelmi képességek-készségek szükséges fejlesztése (a NATO-előírásoknak megfelelően), avagy Berlin valóan háborúra készülődik? Miközben a valaha erős német gazdaság zuhanórepülésben van, Németország Európa beteg embere lett, és nemcsak gazdasági értelemben. Magával ránthatja-e Németország Európát? Vendég: Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója 01.20.- Bizonytalanság, feszültség és frusztráció szerte Németországban, vesztes politikák; 04.50.- Média és a woke evangélikus egyház befolyása; 07.53.- Európa beteg embere: szegényedés és eladósodás; súlytalan Merz, fatális Merkel; 16.23.- Leépülő Németország, magával ránthatja-e Európát?; a magyar politika időben reagált; magyar konnektivitás; 20.58.- Egy kancellár, aki nem szakember és nem akar küzdeni; 27.10.- Németország tényleg háborúra készül?; instabil belpolitika, nemzetegyesítés háborúval, retorikai…

Lengyelország lassanként mintha arra az 1981 körüli Lengyelországra kezdene hasonlítani, amelynek ura a fekete szemüveges tábornok volt, a kommunista Wojciech Jaruzelski, aki ’81 december 13-án kihirdette a hadiállapotot, a félelmeket, a fenyegetéseket, a megtorlásokat. A Donald Tusk vezette balliberális kormány mintha nem a lengyel érdekeket szolgálná, miközben szisztematikusan lebontja a jogállamot lengyel földön. És tőle kér tanácsot a jelenlegi legnagyobb magyar ellenzéki párt vezére is, hogy hogyan is kell „helyreállítani a jogállamot”. 00.00. - bevezetés 1.56.– Nemrég múlt két éve, hogy a választópolgárok ugyan győzelemhez segítették a Jog és Igazságosságot, de a hatalom átcsúszott Donald Tusk kezébe 3.24. – Donald Tuskék üzenete:, hogy minden rossz és minden jó lesz. Ismerős lehet ez a kommunikáció a magyar hallgatóknak. 8.52. –Lekapcsolták a közmédia egyik csatornájának az adását, amire 1981-ben volt példa. 11.13. – Elszámoltatás: papokat, hivatalnoknőket is emberi méltóságukban megalázó módon…

Lesz-e, nem lesz-e tűzszünet és nyomában békemegállapodás az ukrajnai háborúban, és ha igen, akkor hogyan? Kinek mire eszköz az ukrajnai háború? Mit akar(na) az amerikai elnök és mi a céljuk a globalistáknak? Mi az Unió érdeke? Vendég: Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója

„Az Északi Áramlattal nem az a baj, hogy felrobbantották, hanem az, hogy egyáltalán megépítették, amely ellentétes volt az európai érdekekkel” – közölte sokakat megdöbbentő módon Donald Tusk lengyel kormányfő. A balliberális miniszterelnök ezután azt is bejelentette: Varsó nemadja ki Berlinnek az Északi Áramlat gázvezeték feltételezett felrobbantóit, akik ukrán állampolgárok. Kinek és miért állt érdekében az Oroszországból Németországba érkező vezetékek felrobbantása? Miért nem szólt egyetlen mukkot sem az akkori német balliberális kormányzat? És mi volt a szerepe ebben a Joe Biden irányította amerikai adminisztrációnak és a Zelenszkij-féle ukrán vezetésnek?

Kína nagyon jelentős szereplővé vált Afrikában: óriási összegeket fektet be a fekete kontinens csaknem valamennyi országában, ingyen építette meg Addisz Abebában az Afrikai Unió új székházát, kikötőt létesít Angolában, Kenyát éppen a kínai beruházásoknak köszönhetően ma már Afrika Szingapúrjaként emlegetik, nem beszélve a kontinenst északi-déli és keleti-nyugati irányban átszelő, újonnan épülő vasútvonalakról. Kinek jó ez? Az afrikai országoknak, legalábbis első pillantásra, hasznos. S vajon miért fogadják szívesebben a kínai jelenlétet, mint például a francia, a brit vagy az amerikai beruházásokat? Vendég: Dr. Tóth Máté ügyvéd, gondolkodó, energiajogász, egyetemi oktató

Az átalakuló világban átalakul a világkereskedelem és a kereskedelmi útvonalak rendszere is. Vajon milyen szerepe van a nagyhatalmak – és a felemelkedő hatalmak – stratégiai, geostratégiai érdekeinek az átalakuló világkereskedelem alakításában? Megmondhatja-e a politikum a vállalatoknak, kivált a multinacionalista cégeknek, hogy kivel és hogyan kereskedjenek? S mi a szerepük a különböző „szállítási útvonalaknak”, ezek szolgálnak-e arra is, hogy álcázzák a különböző nyersanyagokhoz történő hozzáférést Beszélgetőtárs: Dr. Bernek Ágnes geostratégiai szakértő, a BME közgazdasági tanszékének oktatója.

Donald Trump amerikai elnököt sokan bírálják - politikusok és közszereplők egyaránt - mégis, úgy tűnik, hogy az általa képviselt gazdasági és politikai nézetrendszer, a trumpizmus irányítja a mai politikát a világban. Mit jelent ez a trumpizmus? Megjelenésének, a bírálatok ellenére is általános elfogadottságának mi a magyarázata? 0:00 Bevezetés4:05 - Trumpizmus, a mainstreamtől különböző új rányvonalak7:28 - A migrációról12:55 - Média szerepe politikusok megítélésében15:39 - Miért negatív jelző a populizmus?17:47 - Vajon az elitek elszakadtak a valóságtól?22:26 – Miért hódít teret a szélsőbal, az egyetemeken és másutt is?27:03 - A Republikánus Párt mennyire tud meggyökeredzni akár a nagyvárosokban?

Ebben az adásban Horváth József biztonságpolitikai szakértővel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetőjével beszélgetünk arról, hogy valóban világrendszerváltás zajlik-e: kik emelkednek fel, kik kerülnek lejtőre, és hol a helye Magyarországnak a nagyhatalmi versenyben. Fő témák: USA vs. Kína: MI-verseny, dróntechnológia, flottakapacitás BRICS és az orosz–kínai közeledés hatása a Nyugatra Grönland, Panama-csatorna, nyersanyag-háborúk és a ritkaföldfémek Európa belső válságai, blokkosodás, bevándorlás és politikai törésvonalak Magyarország mozgástere Kelet és Nyugat között: keleti nyitás, török kapcsolatok Putyin üzenete a „hagyományos értékekhez” való visszatérésről

A beszélgetés témája: az amerikai Charlie Kirk meggyilkolása, ennek okai és várható következményei az amerikai társadalomban és feltételezhetően az úgynevezett liberálisok uralta felsőoktatási intézményekben is. Megszólaló: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.