XX. Század Intézet - Hallgatás Online

Kastélyok, bálok, vadászatok – legtöbbünknek ezek a képek jutnak eszünkbe, ha azt a szót halljuk, arisztokrácia. A magyar arisztokraták 20. századi sorsa azonban korántsem a fényűzésről és a pompáról szólt, sokkal inkább a nehézségekről és a túlélésről. Míg korábban, hosszú évszádokon keresztül meghatározó szerepet játszottak az ország sorsának alakításában, addig a 20. században elvesztették gazdasági erejüket és politikai befolyásukat, mígnem a kommunista diktatúra kiépítését követően a tel...

Futballnemzet vagyunk – szoktuk mondani. De mikor és hogyan lett Magyarország a foci országa? Minek köszönhető, hogy az angol eredetű játék néhány évtized alatt fontos identitásformáló szenvedéllyé, társadalmi üggyé és politikai témává vált hazánkban? Az idei év több szempontból is szimbolikus a magyar labdarúgás történetében: Budapest adott otthont a BL-döntőnek, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében sor kerül a 23. labdarúgó-világbajnokságra, valamint fenná...

A Töréspontok Podcast IV. adásában a 20. század történelmének hátterében zajló, de mindennapjainkat alapjaiban formáló folyamata kerül a középpontba: az energiahordozók szerepe Magyarország történetében és a világgazdasági folyamatokban. Központi fűtés, gáztűzhely, elektromos háztartási eszközök, gépjárművek – fogalmak, amelyek egykor még alig jelentettek valamit, mára azonban életünk megkerülhetetlen részévé váltak, és változó világunkban nap mint nap tapasztaljuk az energia stratégiai fonto...

„A magyarok felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz.” A legenda szerint ezt tanácsolta Claude-Maurice Talleyrand a Magyar Királysággal kapcsolatban Napóleon Bonaparténak 1805-ben. Talleyrand mintha előre látta volna Magyarország következő századát. A 20. század során a politikai kurzusok megpróbálták saját világnézetük szerint átértelmezni, és céljaik érdekében felhasználni az ország emlékezetében kitüntetett helyen álló nemzeti ün...

Huszadik század. Egy század tele töréspontokkal. Egy század, amiben rendszerváltások, világháborúk, forradalmak viharai határozták meg a magyar emberek mindennapjait. Egy század, amelyhez ma is ezer szállal kötődünk és még számos izgalmas kibeszélnivalót hordoz magában. Új, Töréspontok című podcastunkban fiatal történész kollégáink beszélgetnek a XX. század egészén végig húzódó egy-egy témáról, legyen az az államforma, a földkérdés, nemzeti ünnepeink vagy éppen a sport. &nbs...

FÉLMÚLT: Újabb „München”? Az 1938-as müncheni egyezmény és napjaink Európa vezetői vajon tényleg hasonló dilemmákkal állnak szemben az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, mint elődjeik a második világháború előtt egy évvel? Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter a 2022-es davosi Világgazdasági Fórumon az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban felvetette, hogy Oroszország fontos szerepet játszik Európa életében, és Ukrajnának területi engedmények árán is nyitottnak kellene lennie a tárgy...

Magyarország második világháborús történetének kevésbé ismert epizódját, Budapest 1944-es angolszász bombázását mutatja be egy korabeli videóanyagokat tartalmazó animációk, illetve archív fotók felhasználásával készült látványos és informatív honlap. Az angolszász légierő 1944-ben több, mint 8000 tonna bombával támadta Európa egyik legszebb fővárosát, Budapestet. Ezekben a légicsapásokban több ezer honfitársunk vesztette életét és sebesült meg. Lakóházak és középületek százai dőltek rom...

Arthur Koestler, a huszadik század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója. A szabadság megszállottjaként rendíthetetlenül kereste a végső igazságot, de végül rájött, hogy nem létezik egyetlen, mindenek felett álló igazság. A ’30-as években a Német Kommunista Párt tagjaként eljutott a Szovjetunióba, ahol szembesült a diktatúra kijózanító és húsbavágó valóságával, a szegénységgel, az éhezéssel és az elnyomással. A sztálini tisztogatások és a moszkvai perek k...

Charlie Kirk elleni merénylet, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérlet, Andrej Babiš elleni támadás. Az utóbbi időben egyre több politikai támadásról szóló hír járja be a világot. Adásunkban utánajárunk, hogy vajon mennyire újkeletű ez a jelenség, vannak-e a merényleteknek történelmi előképei, illetve kell-e, lehet-e közöttük párhuzamokat vonni? A Félmúlt következő adásában múltbeli és a jelenünket meghatározó politikai merényletekről lesz szó.

Miért tartja még mindig lázban a világot John F. Kennedy meggyilkolásának története? Mi táplálja a gyilkosságot övező kitartó érdeklődést és a számtalan összeesküvés-elméletet? Mit változtat mindezen a Trump-adminisztráció által nemrégiben nyilvánosságra hozott mintegy 80.000 oldalnyi, eddig titkosított dokumentum? A FÉLMÚLT legújabb adásában a Kennedy-akták nyilvánosságra hozatala kapcsán beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Raj...

Az előző adásban Csurka István személye körüli elhallgatásról és az életét meghatározó eseményekről beszélgettünk. Foglalkoztunk politikai pályáját jelentősen körvonalazó beszédeivel, váteszi szerepével. A második adásban az őt ért legfontosabb kritikákról lesz szó: • Az „ügynökkérdésről” • Antiszemitizmusáról • A megítélésével kapcsolatos kettős mércéről • Az MDF-ről, Antall Józsefről és a rendszerváltoztatásról megfogalmazott véleményéről Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Sz...

Csurka István megkerülhetetlen alakja a XX. századi magyar történelemnek. Sok éven keresztül figyelmen kívül hagyott írói és politikusi tevékenységének újraértékelése és bemutatása fontos mindazok számára, akiknek nincsen személyes benyomásuk a huszadik század egyik ikonikus közéleti szereplőjéről. A rendszerváltoztatás egyik szellemi megalapozójáról, a XX. Század Intézet Csurka 90 - Idő és sors címmel rendezett konferenciát a tavalyi évben. Most, a Félmúltban két részen keresztül folytatjuk ...

Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés. De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg. 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez. Résztvevők: Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az XX. Század Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton törté...

80 éve fejeződött be a második világháború. Új adásunkban megvitatjuk, mi minden dőlt el 1945-ben, és ami talán még izgalmasabb kérdés, hogy máig abban a világrendben élünk-e ami 1945-ben létrejött, vagy netán ez egy mára már teljesen lezárt korszak? Mit jelent ez az év Magyarország, Európa, az Amerikai Egyesült Államok és az egész világ számára? Megvitatjuk mindezeket a FÉLMÚLT: 1945 – 80 éve történt című adásában állandó beszélgetőpartnereinkkel Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezet...

1956 a 20. századi magyar történelem talán legfontosabb évszáma. A forradalom és szabadságharc eseményei azonban a világtörténelem lapjain is kiemelt helyet foglalnak el. Hogyan fogadta a világ közvéleménye a magyar eseményeket? Hogyan reagáltak a szuperhatalmak 1956 eseményeire? Van-e kapcsolat a szabadságharc leverése és a szuezi válság között? Mire világított rá a szabadságharc leverése és a nyugati - különösen az amerikai - politikai elit passzív reakciója? Félmúlt című műsorunk megtekint...

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán. Az adás vendégei Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh G...

A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetés házigazdája Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója volt. A Hitler–Sztálin-paktum megszületésének körülményeivel kapcsolatban Fekete Rajmund felvázolta, hogy 1939. augusztus 23-án Joachim von Ribbentrop német és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszterek Moszkvában találkoztak, hogy egy kölcsönös megnemtámadási s...

Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. A Félmúlt nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk. Vendég: Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke Beszélgetőpartner: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója

A magyarországi zsidó holokauszt egy kulcskérdés a huszadik századi történelmünk megértése szempontjából. Ennek megismeréséhez ad biztos kapaszkodót ,,A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája" című e-könyv. A kötet legegyedibb része többek között az az antiszemita értelmező zsebszótár, ami segítséget nyújt abban, hogy hogyan kell értelmezni azt a szókészletet, amit az antiszemita érzületű csoportok alkalmaztak. A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszor c...

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét sokan az 1956-os forradalom himnuszának nevezik. Legújabb Szöveg podcastunkban a költemény és annak szerzője kapcsán a kommunista diktatúra kultúrpolitikájáról, túlélési stratégiákról és az alkotás lehetőségeiről beszélgetünk. Szóba kerül, hogy milyen szövegváltozatai vannak a versnek, mennyire általános érvényű, és miért ez az ékköve Illyés költészetének. Feltárul előttünk Illyés Gyula viszonya a fennálló kommunista diktatúrához, és megtudj...

Tényleg olyan rózsaszín Barbieland vagy létezik árnyoldala is? Adásunkban egy látszólag könnyed téma, egy fiktív személy, Barbie áll a középpontban, akiről Greta Gerwig legutóbbi mozifilmje kapcsán beszélgetünk. - Mennyiben kell Barbie-t a feminizmus kontextusában vizsgálnunk? - Mennyire volt radikális Barbie a saját korában? - Milyen nőképet sugallt régen és most? - Valóban olyan sokszínű Barbie vagy ez csak a látszat? Mit üzen a film? - Egyértelmű propa...

Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket. „Franciaország, ha csúnyán akarok fogalmazni, nagyon gyorsan elvesztette a második világháborút.” Az Évek Annie Ernaux leghíresebb műve, melyben saját életén keresztül mutatja be Franciaország történelmét a megszállást követően Nikolas Sarkozy hatalomra kerülésééig. A politikatörténeti ...

Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket. Míg korábbi adásainkban főleg regényekkel foglalkoztunk, addig az elkövetkező néhány műsorban verseken keresztül mutatjuk be azok történelmi hátterét. Középiskolás hallgatóink figyelem, a sorozatunkban tárgyalt összes mű előkerül az órákon is. Ebben az adásban Ady Endre 1917-ben írt ,,Emlékezés...

Félmúlt: Oppenheimer és Teller Miben merül ki a tudósok felelőssége egy tömegpusztító fegyver kifejlesztése kapcsán, milyen morális kérdéseket vet fel az atombomba megalkotása? Mi alakította Teller Ede antikommunista meggyőződését és hogyan értékelhetjük Robert Oppenheimer kommunista szálaktól nem mentes múltját? Milyen Oppenheimer és Teller megítélése ma? Akik beszélgetnek: Schmidt Mária – történész, a XX. Század Intézet főigazgatója Magyarics Tamás - történész, az Eötv...

J. F. Kennedy az amerikai közvéleménykutatások alapján a mai napig jelen van a tíz legnépszerűbb elnök között, személye változatlanul része a közbeszédnek. Vajon mennyiben játszott szerepet az elnök és stábja által végzett proaktív sajtómunka Kennedy bel- és külpolitikájának alakulásában és abban, hogy a mai napig érezzük az elnök hatását? A nyár utolsó Félmúltjában, a JFK körüli rajongás okairól, a személyét övező mítoszokról és főként politikai imázsának jelentőségről beszélgetünk. Ak...

„Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség”- A mű, amely Örkényt visszaemelte az irodalmi életbe, a Tóték című kisregény eredetileg filmforgatókönyvnek készült. Az író a hatvanas évek derekán Fábri Zoltán filmrendezővel együtt szerette volna a történetet vászonra vinni, a döntéshozók azonban, a fent idézett szavak övezte kritika mentén letiltották a forgatást. Az abszurditás műfaji magasságait is elérő művét Örkény ezután regénnyé dolgozta át, melyből nem sokkal később idehaza nagysikerű sz...

David Ben-Gurion neve talán kevesek számára cseng ismerősen. Ő volt az a személy, aki 1948 májusában kikiáltotta Izrael államot, majd az új ország első miniszterelnöke lett, így alapjaiban formálta annak arcélét. Ha meg akarjuk érteni az izraeli kormányalakítás nehézségeit, vagy az izraeli–palesztin konfliktus mozgatórugóit, akkor mindenképpen beszélnünk kell David Ben-Gurionról is. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulóján róla beszélgetünk. -Hogyan változ...

Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban ismét az egyik legnépszerűbb magyar regény, az Abigél áll a középpontban. Korábbi adásunkban történelmi szemszögből jártuk körbe Szabó Magda legendás kötetét, ez alkalommal pedig a műben megjelenő református szellemiségről, a legfontosabb kálvinista értékekről és az egyház védelmező szerepéről mesél nekünk vendégünk, Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. A regény elején, Gina, a főhős egy szigorú református...

Az állítólagos indok: tömegpusztító fegyverek, kapcsolat az Al-Kaidával. Az állítólagos cél: terrorizmus elleni harc, államépítés. Két évtized távlatában már lehetőségünk van arra, hogy értékeljük a 2003-ban kirobbant iraki háború eseményeit, valamint hogy megvitassuk 𝗚𝗲𝗼𝗿𝗴𝗲 𝗪. 𝗕𝘂𝘀𝗵 egykori republikánus amerikai elnök és 𝗧𝗼𝗻𝘆 𝗕𝗹𝗮𝗶𝗿 volt munkáspárti brit miniszterelnök háborúban vállalt szerepét. Milyen ideológiai, geopolitikai és gazdasági érdekek fűződtek az iraki háború kirobbantásához?Ha ...

Ne csak olvasd, hallgasd is meg, mitől érdekesek a Neked szánt kötelező olvasmányok! Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban egy kultikus magyar regény, az Iskola a határon áll a középpontban. Ottlik Géza 1959-ben megjelent kötetével a legtöbben már középiskolában találkoztunk, de akárhányszor újraolvassuk Bébé, Medve Gábor és Szeredy Dani 1923-ban kezdődő katonaiskolai történetét, mindig újabb részleteket fedezhetünk fel benne. Vendégünk, Dr. Horváth Kornélia irodalomtörténés...

Félmúlt – Ő nyerte meg a hidegháborút címmel. Akik beszélgetnek: Békés Márton, történész-politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. Amiről szó lesz: A 70-es évek enyhülési politikája az USA térvesztését eredményezte, így az USA tekintélyének visszaszerzése központi kérdéssé vált. Ronald Reagan megerősítette az amerikaiak önbizalmát, visszaadta harci kedvüket és egyértelművé tette, hogy célja a Szovjetunió megdöntése: „mi győzü...

Teng Hsziao-ping, 1978-tól 1989-ig vezette Kínát és haláláig minden lényeges kérdésben döntő szava volt. Mao Ce-tung halála után forradalmi változást indított el, amelynek világtörténelmi jelentősége a bolsevik puccshoz mérhető. Ha meg akarjuk érteni a mai Kínát, ki kell térnünk Teng Hsziao-ping korszakára és politikájára is. De vajon mekkora részben járult hozzá Teng politikája a mai Kínához? Akik erről beszélgetnek: Dr. Horváth Levente, a Neumann János Eurázsia Központ igazgatója és Baczoni...

Legújabb középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban a fiatalok és felnőttek közös kedvencéről, az Abigélről lesz szó. Szabó Magda 1970-ben megjelent legendás regényének lapjain a szigorú Matula református nevelőintézet mindenki által ismert lakói: Vitay Gina, Torma Piroska, Zsuzsanna testvér, Kőnig és a többiek mindennapjai mellett a második világháború kegyetlen időszaka elevenedik meg. A regény mentén Dr. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgetü...

Kertész Imre Nobel-díjas írónk Sorstalanság című regénye mára igazi klasszikussá vált. De vajon ismerjük-e és értjük-e eléggé a regényt? Szöveg podcastunk legújabb adásából fény derül a mű keletkezési körülményeire, megtudjuk, hogy Kertész melyik műve volt számára a legkedvesebb, milyen motívum köti össze az életművét, és miben rejlik a Sorstalanság különlegessége? Szóba kerül még megalkuvás, magyarság és szabadság kérdése is. Aki beszélget: Intézetünk munkatársa, Lakházi Ákos és S...

Hogyan lehet tovább élni egyéni és kollektív szinten azzal a traumával amit a holokauszt jelentett, miközben az egyik diktatúrát pillanatokon belül egy másik váltotta fel? A Félmúlt: Akik maradtak - Diktatúrából diktatúrába című rendezvényén ezúttal egy klinikai szakpszichológus, Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója lesz segítségünkre, hogy többek között ennek a fontos kérdésnek is utánajárjunk. Aki moderál: Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója.

George Orwell fő műve az 1984 volt, mely tűpontos leírást ad a totalitárius diktatúrák működéséről. Megújult, immár középiskolásoknak szóló podcastunkban a könyvben leírtakat hasonlítottuk össze a 20. századi totalitárius diktatúrákkal. A második adásban Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze és a műsorvezető, Apor Attila, a XX. Század Intézet történésze beszélgetnek. Kövessetek minket további felületeinken is! Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu Facebook: https://www.facebook.co...

Érzékeny receptorok, egyéni hang, sajátos látásmód és meg nem alkuvás. Kamerapárbaj címmel megjelent Vitézy László filmrendező, forgatókönyvíró, producer életpályáját bemutató könyv. Laudál: Káel Csaba, magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet igazgatója. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.you...

Franciaország legnagyobb horderejű, az antiszemitizmus és a zsidóság vonatkozásában kulcsfontosságú, a közvéleményt évekig foglalkoztató peréről, a Dreyfus-ügyről beszélgettünk. Témaindítónk a Roman Polanski rendezésében napvilágot látott Tiszt és kém – A Dreyfus ügy (2019) című film. • „Az Ügy” – miért emlegetik így a mai napig Franciaországban? • Hogyan lett Franciaország a szabadság, egyenlőség, testvériség hazájából az antiszemitizmus egyik „tűzfészke” a századfordulóra? • Miben hozot...

Középiskolások figyelem! Jól ismert könyves sorozatunkat új, középiskolai kötelező, illetve ajánlott irodalmakról szóló részekkel gazdagítjuk. A következő epizódokban olyan regényekről fogunk történészi szemszögből beszélgetni, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkodásunkat formálják. Célunk, hogy a számotokra előírt olvasmányok történeti kontextusát megvilágítsuk, segítve ezzel a szépirodalmi szövegek feldolgozását és a megértés folyamatát egyaránt. A...

Mi vezetett az évtizedekig tartó északír konfliktus kirobbanásához és mi történt azóta? Véres vasárnap, éhségsztrájk, IRA és internálások: mit is takar "A bajok" időszaka Észak-Írországban? Az 1998-ban megkötött nagypénteki megállapodás mennyiben oldotta fel a konfliktust? Mit befolyásol a Brexit Észak-Írország szempontjából, hoz-e változást II. Erzsébet királynő halála, és vajon várható-e a közeljövőben népszavazás Észak-Írország függetlenedéséről? Többek között ezekről is beszélget a nemrég...

Intézetünk podcast-sorozatának legújabb adásában Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus alapítója, Herzl Tivadar volt a középpontban. Alapítványunk gondozásában idén megjelent naplója régóta fennálló hiányt pótolt Magyarországon. A stúdióban intézetünk igazgatója, a napló szerkesztője, Baczoni Dorottya beszélgetett Veszprémy László Bernát történésszel, újságíróval, a kötet recenzensével. Herzl naplója először az 1920-as években jelent meg németül, magyar nyelven csak szem...

Kerekasztal-beszélgetés a kötetről: Gerő András, a kötet szakmai lektora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője, a XX. Század Intézet igazgatója Moderátor: Betlen János Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

FÉLMÚLT – Volt egyszer egy Brit Birodalom | Gandhi és az indiai függetlenségi mozgalom Beszélgetőpartnerek: Aklan Anna Katalin indológus, az ELTE Indológia Tanszékének megbízott előadója Byrappa Ramachandra történész, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa Moderátor: Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxsz...

Hogyan engedélyezhették ezt a filmet akkoriban? Mi a jelentősége a mából visszatekintve ennek a filmnek és Makk Károly életművének? Ezekre a kérdésekre is választ kapsz a FÉLMÚLT legutóbbi beszélgetésén. A témában jártas szakértők: Káel Csaba filmrendező, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosa és Lukácsy György szerkesztő, filmkritikus voltak, a beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta. Kövessenek minket további fel...

Hogyan került napjaink Amerikájában újra középpontba a faji kérdés és vajon hogy viszonyul egymáshoz a Black Lives Matter mozgalom és Martin Luther King? Miért pont a 60-as években érte el csúcspontját az amerikai polgárjogi mozgalom? Milyen eltérő stratégiák ütköztek a feketék tényleges egyenlőségének eléréséhez kapcsolódóan?Erről is beszélgettünk a FÉLMÚLT legutóbbi adásán Megadja Gábor eszmetörténésszel, a Kontra főszerkesztőjével és Paár Ádám történész–politológussal, a Méltányo...

FÉLMÚLT filmes sorozatunk tizedik állomásán „A tanú” című magyar film adja beszélgetésünk kiindulópontját. Az egyik legtöbbet idézett, legikonikusabb magyar filmet felidézve Fábry Sándor dramaturg, humorista, és Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója beszélgetnek a Kádár-rendszer kultúrpolitikájáról, valamint a humor és a diktatúra viszonyáról. Moderál Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. Milyen szerepet tölthetett be a humor, a vicc egy diktatórikus rendsz...

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának idei első rendezvényén a hatvanas évek Amerikájáról, az akkoriban kibontakozó hippimozgalomról, a fiatalság lázadásáról, illetve az amerikai események Vasfüggöny mögötti hatásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A Félmúlt eddigi, történelmi filmsorozat alapú tematikáját idén olyan ikonikus filmek elemzésével folytatjuk, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik. Beszélgetőpartnerek: Schmidt Mária Történész, a XX. Szá...

„A Vaslady dicsérő szavai máig ott ragyognak a szociáldemokrácia sírjának fejfáján” 🎧 Folytatódik a SZÖVEG! Milyen változások mentén alakult ki és vált Európa meghatározó politikai gondolatává a szociáldemokrácia? Hogyan távolodott el eredeti célkitűzéseitől és milyen történelmi okok vezettek a mozgalom neoliberális fordulatához, amelynek kihívásaival ma kell megküzdenie? A szociáldemokrácia hanyatlásának történetéről folytat vitát a „Mi lett veled szociáldemokrácia?” c. könyv apropóján...

Mi lesz veled Németország? – Német identitás egykor és ma FÉLMÚLT című sorozatunk ez évi utolsó adásában a XX. században jócskán megtépázott német identitást járjuk majd körül. Rávilágítunk a két világháború közötti és a mai német identitás legfőbb dilemmáira, valamint megvitatjuk, hogy mi várható a napokban újonnan megalakult német kormánytól és az új kancellártól. Kiindulópont az 1920-as években játszódó Babilon Berlin, az elmúlt évek legsikeresebb, nemzetközileg is elismert német sorozata ...