Nézz szembe önmagaddal! - a PersonalGuide podcastja - Hallgatás Online

Mi történik, amikor a környezetünk még mindig annak lát minket, akik évekkel ezelőtt voltunk? Hogyan lehet kilépni a ránk ragadt szerepekből, és kell-e magyarázattal tartoznunk azért, mert megváltoztunk? A Nézz szembe önmagaddal podcast legújabb epizódjában Sterczer Hilda, a Hópárduc fejlesztő falmászás vezetője beszél arról, hogyan alakította újra saját történetét a hegymászástól és Erőss Zsolt örökségétől egy önálló szervezet felépítéséig.💬 „Most már elég erős vagyok, hogy merjek gyenge lenni.” Hilda arról is mesél, hogyan tanulta meg elengedni az állandó kontrollt, és miért nem jelenti a változás azt, hogy mindent magunk mögött kell hagynunk abból, akik korábban voltunk. A hegymászásból hozott tapasztalatok ma is végigkísérik vezetőként: a változó körülményekhez való alkalmazkodástól a félelmen át egészen addig, hogyan lehet továbbmenni akkor is, amikor még nem látjuk pontosan az előttünk álló utat.💬 „Nem fog mindenki Everestet mászni, és nem mindig a presztízs a fontos.” A beszélgetés egyik legerősebb…

Miért válik egy különleges érdeklődés, egy eltérő viselkedés vagy akár a család anyagi helyzete a kirekesztés alapjává? Hol húzódik a határ az ártatlannak szánt ugratás és a valódi bántalmazás között? A Nézz szembe önmagaddal podcast legújabb epizódjában Vámos Robi író és gyermekcoach beszél arról, miért bélyegzik meg a közösségek azt, aki kilóg a sorból, és hogyan alakítja a gyerekek viselkedését a csoportnyomás.💬 „Amikor már rájön, hogy ez a másiknak rosszul esik, és még mindig folytatja, az a vízválasztó.” Az epizódból kiderül, miért nem mondja el sok gyerek otthon, hogy bántják, milyen szerepük van a pedagógusoknak és a szülőknek a folyamat megállításában, valamint miért mérgező az az elvárás, hogy a bántalmazott változzon meg annak érdekében, hogy elfogadják.💬 „Nem marad ott az iskolában. Sokszor egyszerűen velünk jön.” Vámos Robi saját történetein és gyermekekkel végzett munkáján keresztül mutatja meg, hogyan kísérheti végig az embert egy gyerekkori megszégyenítés, és miként lehet kreatív feladatokkal…

Mitől marad életben egy házasság hosszú évtizedeken keresztül? Valóban a hűtlenség jelenti egy kapcsolat végét, vagy csak egy sokkal mélyebb probléma tünete? Mihalec Gábor pár- és családterapeuta őszintén beszél arról, mi különbözteti meg a valóban boldog házasságot attól, amelyben két ember csupán egymás mellett él. A beszélgetés során szó esik elköteleződésről, bizalomról, intimitásról, szexualitásról és arról is, hogyan lehet újra kapcsolódni egymáshoz akkor, amikor úgy tűnik, minden elveszett.💬 „A boldog házasnak lenni és sokáig házasnak lenni két külön dolog.” Az epizódban szóba kerül a „bőrönd az ajtóban” jelenség, a hűtlenség mögött meghúzódó valódi okok, az őszinte bocsánatkérés szerepe és az is, hogy miért nem egymás ellen, hanem a kapcsolatot romboló mintázatok ellen érdemes harcolni. Mihalec Gábor több évtized terápiás tapasztalatán keresztül mutatja meg, hogy a legtöbb kapcsolatban sokkal több lehetőség rejlik, mint amit a benne élők éppen látnak.💬 „Az igazi bocsánatkérésben nincs ‘de’.” Ha…

Mi történik akkor, amikor egy vezető már reggel képtelen megnyitni a laptopját? Hol kezdődik valójában a kiégés, és miért nem oldja meg egy gyümölcsnap vagy egy céges jógaóra azt, hogy emberek tömegei mentálisan kimerülten dolgoznak? Ebben az epizódban Bán András executive coach és well-being stratéga beszél őszintén arról, hogyan termeli ki a modern vállalati működés a kiégést – és miért nem lehet ezt többé egyéni problémának tekinteni.A beszélgetés során szó esik vezetői felelősségről, láthatatlan túlterhelésről, érzelmekről a munkahelyen, valamint arról is, hogy miért veszélyes az a kultúra, ahol a vezetőnek „gépként” kell működnie. András szerint a legtöbb szervezet még ma is stigmaként kezeli a mentális nehézségeket – különösen vezetői szinten.💬 „A kiégés egy egészséges ember egészséges reakciója egy őrületre.”Az epizódban nagyon erősen kirajzolódik, hogy a well-being nem egy HR-es kampány vagy gyümölcskosár kérdése. Sokkal inkább annak a kérdése, hogyan működik maga a szervezet:● reálisak-e az…

Ebben az epizódban Halmos Gábor férfi önismereti csoportvezető, coach és szervezetfejlesztő segít megérteni, mit jelent ma férfinak és apának lenni – és miért került sok férfi identitásválságba a megváltozott társadalmi szerepek miatt. Mit jelent ma férfinak lenni? Hol a helye az apának egy családban, ahol már nem csak az anyagi biztonság számít? És hogyan lehet egyszerre erősnek, sikeresnek és közben jelenlévő, gondoskodó apának lenni? A beszélgetés során egyre világosabbá válik: a férfiak egy olyan korszakban élnek, ahol egyszerre kell megfelelniük egymásnak ellentmondó elvárásoknak. Miközben a társadalom még mindig kenyérkeresőként tekint rájuk, egyre erősebb az igény arra is, hogy érzelmileg elérhető, aktív szülők legyenek. 💬 „A férfiak még nem egészen találták meg ezt a szerepüket.” Az epizód egyik központi kérdése, hogy miért ilyen nehéz ez az átmenet – és hogyan lehet ebben egyensúlyt találni. Halmos Gábor szerint a válasz az önismeretben rejlik, de ez egy hosszú és sokszor fájdalmas út: a férfiak…

Ebben az epizódban Pécsi Rita arról beszél, hogyan formálja át a képernyő a gyerekek idegrendszerét, önbecsülését és kapcsolódási képességeit – és miért nem mindegy, mikor és mennyit találkoznak vele. Egy olyan témát járunk körül, amely ma már minden család életét érinti, mégis meglepően kevés valódi tudás és tudatosság áll mögötte.Mi történik valójában a gyerek agyában, amikor „csak egy kicsit” képernyőzik? Valóban fejleszt, vagy épp ellenkezőleg: visszafordíthatatlan folyamatokat indít el? Hol van a határ kényelem és káros hatás között? És mit tehet egy szülő, ha már érzi, hogy valami nincs rendben?A beszélgetés nem riogat, hanem kíméletlenül őszinte. Megmutatja, hogy a képernyő nem csupán időrabló, hanem idegrendszeri, érzelmi és kapcsolati szinten is mély nyomot hagy. És azt is, hogy miért válik mindez az önbecsülés egyik kulcskérdésévé.A beszélgetés egyik legerősebb állítása, hogy a képernyő nemcsak időt vesz el, hanem alapvető fejlődési folyamatokat szakít meg:● Az idegrendszer fejlődése valós…

Ebben az epizódban Kaszás Péter vezetéspszichológiai szakértő, a Team Guide vezetői akadémia alapítója beszél a Z-hatásról, vagyis arról a vezetői korszakváltásról, amelyet a Z-generáció megjelenése indított el a munka világában. A beszélgetés központi kérdése: miért nem működnek már a régi vezetői reflexek, és hogyan kell vezetni egy olyan generációt, amely már nem megfelelni akar – hanem választani. Mi történik, amikor a vezetők egy olyan generációval találkoznak, amely már nem fogadja el automatikusan az utasításokat? Miért tűnik sok vezető szemében „renitensnek” a Z-generáció? És vajon tényleg a fiatalokkal van a probléma – vagy a vezetői működés szorul frissítésre? 💬 „A Z-generáció választási kényszeres, nem megfelelési kényszeres.” Kaszás Péter szerint a generációk közti konfliktus egyik kulcsa, hogy az X-generáció megfelelési logikában szocializálódott, míg a Z-generáció már egy olyan világban nőtt fel, ahol folyamatosan választási lehetőségeket kapott – a gyerekkortól kezdve a digitális platformokig.…

Mi történik akkor, amikor nemcsak beszélünk az érzéseinkről, hanem testileg is megjelenítjük azokat? Rubovszky György, klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta ebben az epizódban a pszichodráma módszerének mélységeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről mesél, miközben lerombolja a módszert övező leggyakoribb félreértéseket. Valóban szerepelni kell? Mit jelent az, hogy „csoporttársaim arcán keresztül tanulok meg látni”? Tényleg katarzist kell átélnem minden alkalommal? Hogy lehet, hogy a „sosem dühös” ember is indulati problémával küzd? És egyáltalán: kinek és mikor javasolt ez a módszer? Az epizódban ezekről is őszintén beszélünk, ahogy arról is, hogyan kellene kinéznie egy biztonságos, hiteles pszichodráma csoportnak. Rubovszky György nem csak gyakorlati tapasztalataival, hanem rendszerelvű gondolkodásával és szakmai alázatával is segít mélyebben érteni ezt a sokszor misztikumnak tartott módszert. Kulcsgondolatok az epizódból • „A pszichodrámában az történik, hogy testileg megjelenítjük, amit érzünk.” •…

Ebben az epizódban Dúll Andrea, az ELTE egyetemi tanára, környezetpszichológus volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan hat a jövőkép bizonytalansága a mentális egészségünkre, mit jelent a 21. századi szorongás, és hogyan tudunk erőforrást kovácsolni a bizonytalanságból. Egy rendkívül fontos és aktuális epizód arról, hogyan viszonyulunk a világhoz, a bolygóhoz, egymáshoz és önmagunkhoz ebben a felgyorsult, információval túltelített korszakban. Miért érezzük útvesztettnek magunkat a jövővel kapcsolatban? Hogyan befolyásolja a globális feszültség, a környezeti krízisek, a háborúkszorongás és az információáradat a mindennapi lelkiállapotunkat? Vajon van kiút a szorongásból, vagy át kell kereteznünk ezt az érzelmet? Dúll Andrea szerint a szorongás nem elkerülendő ellenség, hanem egy nagyon is emberi, sőt adaptív érzelem, amelynek fontos szerepe van abban, hogy reagáljunk a bennünket körülvévő válságokra. „A szorongás tulajdonképpen egy 21. századi alapérzelem. A tény, hogy értelmes faj vagyunk,…

Ebben az epizódban Piczkó Katalin pszichiáterrel, coachcsal, trénerrel járjuk körbe a párkapcsolati konfliktusokat, a veszekedések gyökereit és az önismeret szerepét a kapcsolati dinamikákban. A Szeretetkert projekt megálmodójaként Kati olyan szemléletet hoz, amely segít elmozdulni a hibáztatás, vádaskodás spiráljából az értő figyelem, érzelmi önkifejezés és gyógyulás felé. Hogyan lesz egy konfliktus a kapcsolat mélyítője ahelyett, hogy rombolná azt? Mi zajlik valójában, amikor egy veszekedés nem akar lecsengeni, csak egyre mélyebb sérelmeket hagy maga után? Mit jelent valójában az önreflexió, és hogyan válhat az egy kapcsolat mentőövé? Mi a kulcs ahhoz, hogy a múltbeli mintáinkat felismerve ne átörökítsük azokat a saját párkapcsolatainkban és gyerekeink felé? Az adás egyik legfontosabb üzenete, hogy a veszekedés nem ellensége a kapcsolatnak – ha van bátorságunk a mélyére nézni, és nem csak ténylegesen a felszínen reaktív mintáinkból működni. „A konfliktus nem baj, ha eljön, mert elkerülhetetlen. Az a…

A mai epizódban Joós István, életút kutató, előadó, és a Férfiak Klubja alapítója mesél arról, hogyan ismerhető fel az életútunk kanyarulataiban rejlő lehetőség, hogyan válik az ember azzá, akinek született, és miért kell ehhez sokszor "pofonok" árán megtenni az első lépést. Te is érezted már, hogy valami nem stimmel az életedben, miközben mások szerint minden rendben van? Hogy a siker, a család, a biztos háttér ellenére belül valami hiányzik? István szerint ez egy egyetemes életút-rendszer része. Az adásban a három hegy metaforájával és hat életszakasszal mutatja be, hogyan haladunk válságokon át a valódi rendeltetésünk felé. „Ez az élet nem opcionális. Vagy mászunk, vagy pofozva mászunk.” Joós István saját életén keresztül meséli el az átalakulás árát: egykori sikeres internetes vállalkozóból hogyan lett bukott ember, aki a pornófüggés poklán keresztül mégis egy saját utat talált. „Tényleg volt olyan pillanat, amikor azt mondtam: ez nem az az élet, amit élni akarok.” A beszélgetésben kiderül, mit jelent…

🎙 Ebben az epizódban Hamar Donát, a HoppáShow kitalálója, egykori rádiós-tévés műsorvezető és elkötelezett önismereti utazó mesél arról, hogyan fonódik össze a showbiznisz és a személyes mélység keresése. Donát ma már nem csak szórakoztat, hanem utat mutat: műsorával és saját történeteivel azt kutatja, hogyan lehet önazonosan, bátorsággal és humorral szembenézni önmagunkkal. Mi történik, amikor a szórakoztatás vágya találkozik a mély, sokszor fájdalmas önismereti igénnyel? Miért lesz valaki műsorkészítőből „önismereti hittérítő”? Milyen személyes küzdelmek árán születik meg egy olyan műsor, ami egyszerre közönségbarát és mély? Hogyan hat az apaseb és a teljesítménykényszer egy férfi útjára? 💬 „Én azt szoktam mondani, hogy egy kisebb autó árát tettem terápiába.” ✨ Az epizód legfontosabb tanulságai: • Az önismereti út nehéz, de nem megkerülhető – és gyakran terápiával kezdődik. • A szorongás nem karakterhiba – lehet, hogy biológiai háttere van, és kezelhető. • Nem az első, hanem a megfelelő terapeuta visz…

🎙 Miért kerülünk újra és újra ugyanabba a pénzügyi helyzetbe? Hogyan hatnak ránk gyerekkorunk pénzügyi mintái, és mit tehetünk ma azért, hogy tudatosabb, biztonságosabb jövőt teremtsünk magunknak? A mai epizód vendége Csatos Erika, az Álomjövő alapítója és pénzügyi tanácsadó, aki szenvedélyesen dolgozik azon, hogy az emberek kezükbe vegyék a pénzügyeik irányítását. Erika szerint a pénzügyek kezelése nem matematika, hanem önismeret, értékrend és bátorság kérdése. Beszélgetésünkben végigjárjuk a családi hiedelmek, generációs különbségek, férfi-női pénzügyi szerepek, tudatosság és felelősségvállalás témaköreit. 💬 „Azért fontos, hogy legyenek tartalékaink, hogy a pénz hiánya miatt ne kelljen méltatlan döntést hozni az életünkben.” Szó esik arról is, hogy miért nehéz hosszú távon gondolkodni, hogyan csap be minket az életszínvonal-infláció, és miért nem tanuljuk meg az iskolában a pénz kezelését. Erika gyakorlati tanácsokat ad: hogyan írjuk össze bevételeinket és kiadásainkat, miként tervezzük meg éves fix…

Ebben az epizódban Jeckel Eszter vendége Pintér Zsolt, szervezetfejlesztő tréner, mesemondó, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség elnöke. A beszélgetés a mesék erejéről, a mesemondás hagyományáról és annak 21. századi szerepéről szól – nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek és szervezeteknek is. ✨ Fő kérdések: Miért van szükség élőszavas mesemondásra a digitális korban? Hogyan segít a mese a közösségi kapcsolódásban, a vezetői készségek fejlesztésében és a kreativitás felszabadításában? Miért képes egy jó mese „mesei transzállapotba” vinni a hallgatót? 💬 „A mesék segítettek olyan komplex dolgok tanításában, amiket szavakkal nehéz leírni – hogy mitől büszke valaki, vagy honnan van bátorsága.” A beszélgetésből kiderül: hogyan találta meg Zsolt a mesemondói hivatását, miért nélkülözhetetlen a mese a felnőttek életében is, hogyan építette be a történetmesélést tréneri és szervezetfejlesztői munkájába. Szó esik arról is, hogy a mese és a népi hagyományok hidak lehetnek szakmák, generációk és országok…

Ebben az epizódban Lénárt Viktor executive coach, tanácsadó osztja meg gondolatait a vezetőfejlesztés jövőjéről, az AI szerepéről a coachingban és arról, hogyan változik a szervezetek működése az emberközpontú megközelítés és a technológia által. Az epizód során szinte minden pillanatban olyan témákat érintenek, amelyek a jövőbeli vezetőknek, tanácsadóknak és szakembereknek kulcsfontosságúak lehetnek. Vajon már most létezik olyan AI coach, amely képes érzelmeket visszatükrözni? Mi az a "Technology Augmented Advisor Coach", és hogyan írja át a coaching, tanácsadás és tréning határait? Mit kezdjünk azzal, hogy a jövőben nem biztos, hogy minden coachra szükség lesz? 💬 "Nem létezhet az ember önmagában, mindig valakihez tartozunk" Lénárt Viktor komplex szemlélete, amelyben egyszerre van jelen a teológiai, filozófiai és közgazdasági gondolkodásmód, izgalmas tükröt tart elénk: vajon az ember valóban pótolható, vagy az AI csak eszköz? 💬 "A legbonyolultabb nyersanyag, amivel dolgozunk: az ember." Egy mondat, ami…

Ebben az epizódban Jeckel Eszter vendége Vízi Beáta, tranzakcióanalitikus tanácsadó, PCC coach és szupervízor, akivel a játszmák természetéről, az asszertív kommunikációról és a sorskönyvek átírásának lehetőségeiről beszélgetünk. Mit jelent hitelesnek lenni a gyereknevelésben, és miért nem elég csak könyvből nevelni? Hogyan tudunk szembenézni a saját játszmáinkkal, és miként segíthet ebben a tranzakcióanalízis? Milyen belső engedélyekre van szükségünk, hogy valóban változtatni tudjunk az életünkön? Az adás során ezekre és sok más kérdésre is választ kapunk. 💬 „A legnagyobb fájdalmunkat hogyan tudjuk küldetéssé alakítani?”Beáta személyes és szakmai tapasztalatai révén vezet minket végig azokon a belső utakon, ahol sorskönyünk íródik, és ahol lehetőség nyílik a változásra. Felidézi, hogyan talált rá a tranzakcióanalízisre szülőként, és hogyan formálta át ez a megközelítés a családi kapcsolatait. Rávilágít arra, hogy:- A sorskönyv nem végzet, hanem lehetőség a tudatos átírásra.- Az asszertív kommunikáció nem…

Mi is az ICF Hungary valójában? Mi különbözteti meg az ICF-minősített coach-ot a többiektől? Milyen tévhitek élnek a coachingról, és hogyan igazodhatunk el ebben a sokszínű, személyes kapcsolatokra épülő szakmában? Mi az etikai normák szerepe a coaching folyamatban? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, miközben Friedewald Zita és Sebők András saját példáikon keresztül mutatják meg, milyen lehetőségeket ad az ICF Hungary a coach-ok számára nemzetközi szinten is. Ebben az epizódban Friedewald Zita, az ICF Hungary alelnöke és Sebők András, az ICF Hungary elnöke segít eligazodni az International Coaching Federation (ICF) világában: mit jelent ICF-minősítéssel dolgozni, miért fontos az akkreditáció, és hogyan emeli a coach-ok szakmai hitelességét. 💬 "A coaching nem tanácsadás, hanem az ügyfél saját erőforrásainak felfedezése." A beszélgetés során szóba kerülnek a leggyakoribb hiedelmek: Miért nem igaz az állítás, hogy a coach-nak szakterületi szakértőnek kell lennie? Miért nem igaz az, hogy a coaching csak…

Ebben az epizódban Janata Kriszta, KKV-marketing tanácsadó és a vállalkozói psziché felfedezője osztja meg tapasztalatait arról, miért nem működik a jelenlegi coaching megközelítés a kisvállalkozói szektorban – és mit kéne tennie a coachoknak, ha valóban segíteni akarnak. A beszélgetést Jeckel Eszter vezeti, és már az első percekben nyilvánvalóvá válik: ez nem egy szokványos epizód. Kriszta ugyanis megkérdőjelezi a coach szakma néhány mélyen gyökerező hitét – nem kívülállóként, hanem marketingesként, aki maga is tanul coachingot, és akinek nap mint nap vállalkozók ülnek a székében. 💬 „A KKV-s akkor megy coachhoz, amikor már ordít a fájdalomtól. Nem idézetekre van szüksége, hanem konkrét segítségre.” Az adás központi kérdése: miért nem találkozik egymással a KKV szektor és a coach szakma, holott óriási szükségük lenne egymásra? Janata Kriszta válasza szerint ez főként szemléletbeli és gyakorlati problémákból ered: A coachok többsége maga is kisvállalkozó, mégsem rezonál a KKV-sek valóságára. A klasszikus…

A Nézz szembe önmagaddal podcast második epizódjának vendége Kende- Hofherr Krisztina kommunikációs szakértő, aki a segítő szakmák hitelességéről, a megfelelő szakember kiválasztásáról és a coaching valódi szerepéről beszélget Jeckel Eszter műsorvezetővel. Az adásban kiderül, hogy miért van szükség képzett coachokra, hogyan lehet megkülönböztetni a szakmailag felkészült segítőket a gyorstalpalón végzett önjelölt tanácsadóktól, és miért nem a gyengeség jele, ha valaki szakmai segítséget kér. Krisztina saját tapasztalatán keresztül mesél arról, hogy a coaching nem lehet „ránk kényszerített szolgáltatás”, hanem egy tudatosan választott eszköz, amely a megfelelő szakemberrel valóban hozzáadott értéket adhat. „Coachra igenis szükség van – de képzett coachra!” – emeli ki, hangsúlyozva, hogy a segítő szakmák képviselőinek etikai felelőssége is van az ügyfelek iránt. Eszter rámutat arra, hogy a megfelelő szakember kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a képzettség, a hiteles referenciák és a szakmai háttér…

Az első adásban Jeckel Eszter a PersonalGuide szakmai vezetője Dr. Izsák Norbert egyetemi docenssel és coach-trénerrel beszélget a személyiségtesztek hasznosságáról és korlátairól. Az adás során szó esik arról, hogy ezek egyfajta kérdőívek, melyek nem megcáfolhatatlan igazságokat állítanak, hanem tendenciákat mutatnak, és sok múlik a helyes értelmezésükön. Megvizsgálják, hogy a coachingban és a pszichológiai tanácsadásban milyen szerepet tölthetnek be, valamint azt is, hogy milyen félreértéseket és önbecsapásokat eredményezhetnek, ha túlzottan mereven kezeljük az eredményeket vagy éppen egyfajta horoszkópként tekintünk rájuk. A beszélgetés során kitérnek arra is, hogy miért fontos a tesztek esetében a mérhetőség, a cselekvésre ösztönzés, és hogy milyen módszerekkel érdemes használni őket az önismereti fejlődés támogatására. Szóba kerülnek a leggyakrabban alkalmazott eszközök, mint például a MBTI, a motivációs térkép vagy a Personal Guide teszt, valamint ezek előnyei és lehetséges korlátai. Emellett…